A tulajdonos lehetőségei az építésügyi besorolás változása esetén

2018 decemberében jelent meg a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény „a területrendezés korszakváltó megújítása” céljából. E jogszabály – többek között – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) azon
rendelkezéseit is módosította, amely kártalanítási kötelezettséget ír elő a telek építésügyi szabályainak módosulása esetére.

A képen egy modern építésű ház látható

Az új jogszabály

A 2018 december végén megjelent törvény az országos, valamint a Budapesti Agglomeráció és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési terveinek új tervezési rendszerben, egy időben történő felülvizsgálatát és elfogadását célozta meg, egyúttal hatályon kívül helyezve a vonatkozó törvényeket, azaz az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényt, a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvényt, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvényt.

Ha a szerződő felek között – egy éven belül – nem jön létre megállapodás, akkor kártalanítási eljárást kell lefolytatni.

A törvény indokolása szerint a területrendezési tervek felülvizsgálatát az a tény indokolja, hogy a nem egyidejűleg elfogadott területrendezési tervek közt fennálló ellentmondások jogbizonytalanságot eredményeznek, továbbá a hatályos tervek a technikai fejlődésre, az ágazati szabályok módosulására, az ágazati lehatárolások pontosodására is tekintettel elavult és a településrendezési tervekkel nem kompatibilis DTA-50 alaptérképeket alkalmaznak. Az indokolás kifejti továbbá, hogy az előterjesztés óriási vívmánya a különböző tervezési szinteken is egységes, a települési önkormányzatok által használt, nagyítható, az ingatlan-nyilvántartási térképet alaptérképként használó tervlapok rendszere, melyek immár teljesen átjárhatóvá teszik a terület- és településrendezés rendszerét, hozzájárulnak a területrendezési tervek hatékony érvényesüléséhez és alapvetően megkönnyítik a jogalkalmazást.

Az Étv. kártalanítási előírásai

A fenti nagy jelentőségű módosítások mellett a 2018 december végén megjelent jogszabály kiegészítette az Étv. kártalanításáról szóló rendelkezéseit is, amelyek arra az esetre vonatkoznak, ha ingatlan rendeltetését, használati módját a helyi építési szabályzat másként állapítja meg (övezeti előírások változása) vagy korlátozza (telekalakítási vagy építési tilalom). Ilyenkor ugyanis az Étv. szerint ha ebből a tulajdonosnak, haszonélvezőnek kára származik, a tulajdonost, haszonélvezőt kártalanítás illeti meg. A kártalanítás összege az ingatlannak a korábbi rendeltetése alapján megállapítható régi és az új szabályozás eredményeként megállapítható új forgalmi értéke közötti különbözet. Ha az ingatlanhoz fűződő korábbi, a helyi építési szabályzat szerinti építési jogok keletkezésétől számított 7 éven belül kerül sor e jogok megváltoztatására vagy megszüntetésére, a tulajdonosnak Ha a szerződő felek között – egy éven belül – nem jön létre megállapodás, akkor kártalanítási eljárást kell lefolytatni. – kérelmére – a fentiek szerinti kártalanítás jár.

Legal Fest 2019 - Megnyílt a Priority Line

Állj be még ma a Legal Fest Priority Line-ba, és nem csak első kézből fogod megkapni az infókat, hanem meglepetéssel is várunk majd a helyszínen!

A 7 év eltelte után csak a használat gyakorlásába való beavatkozásért és csak akkor jár kártalanítás, ha a változtatás a korábbi használatot megnehezíti vagy ellehetetleníti. A hét év a korábban hatályba léptetett helyi építési szabályzat, szabályozási terv esetében 2000. március 1-jétől számítandó. Az Étv. meghatározza azokat az eseteket, amikor kártalanítás nem jár, így például a természeti veszélyeztetettségből eredő kár megelőzésére, a tulajdonos érdekeinek védelme céljából elrendelt tilalom, vagy a szabálytalan építmény, építményrész és használat esetében. A tulajdonos emellett bizonyos esetekben az ingatlan megvásárlását is kérheti attól, akinek érdekében állt a közérdekű célt szolgáló korlátozás előírása.

Változások 2018. január 2-től a kártalanítás korlátozásában

A 2018 januárban hatályba lépett kiegészítések az alábbi korlátozásokat hozták:

  • nem jár kártalanítás akkor sem, ha a helyi építési szabályzat szerinti építési jog keletkezését követően nem történt a helyi építési szabályzatnak megfelelő telekalakítás vagy nem kezdődött meg építési tevékenység, és az építési jogot a települési önkormányzat az építési jog keletkezésétől számított 7 évet követően módosítja vagy megszünteti, továbbá
  • a települési (a fővárosban a fővárosi és a kerületi) önkormányzatot kártalanítási kötelezettség nem terheli, amennyiben a településrendezési eszköz fentiek szerinti korlátozása területrendezési tárgyú jogszabály települési szintű érvényesítésének közvetlen következménye.

A kártalanítás megfizetésére kötelezett

A kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a korlátozás történt. Ha nem határozzák meg azt, akinek az érdekében a korlátozás történt, a kártalanítási kötelezettség a települési önkormányzatot terheli. A fővárosban a kártalanítás a fővárosi, illetőleg a kerületi önkormányzatot érdekeltségük arányában terheli. Ha az, akinek az érdekében a kártalanítási kötelezettséggel járó előírás szükségessé vált, a tilalom vagy a korlátozás elrendelése után jogutód nélkül megszűnt, és a települési önkormányzat az előírást fenntartja, a kártalanítási kötelezettség szintén az önkormányzatot terheli.

Esedékesség

A kártalanítási igény a vagyoni hátrány keletkezésekor válik esedékessé. Ez az időpont a helyi építési szabályzat, szabályozási terv hatálybalépésének, illetőleg az Étv. 20. § (4) bekezdésében foglaltak szerinti tilalmat, korlátozást elrendelő határozat véglegessé válásának a napja. A kártalanítás a felek megállapodásának tárgya. Ha a szerződő felek között – a kérelem benyújtásától számított egy éven belül – nem jön létre megállapodás, akkor kártalanítási eljárást kell lefolytatni, amelyet a fővárosi és megyei kormányhivatal folytat le a kisajátítási kártalanítás szabályai szerint. A telek építési előírásainak megváltoztatásakor érdemes tehát a fenti szabályokkal tisztában lenni, hogy a tulajdonos számára előnytelen módosítás esetén hatékonyan tudjon fellépni érdekei védelmében.

Ez a cikk a KCG Partners Ügyvédi Társulás korábbi írásának újraközölt változata.

A kép forrása: itt

Dr. Gálik Gabriella

Gabriella elismert ingatlanjogi szakértő, jelentős tapasztalattal rendelkezik az ipari ingatlanfejlesztés és az építési jog területén. Nagy volumenű M&A és kereskedelmi tranzakciók során működött közre, valamint számos iparág vezető cégcsoportjának folyamat- és szervezeti átstrukturálása során nyújtott jogi tanácsot. Ügyvédi tevékenysége mellett képesített adótanácsadó és mediátor.

A KCG Partners Ügyvédi Társulás azonos értékrendet képviselő, elhivatott ügyvédek együttműködésének az eredménye, akik őszintén hisznek abban, hogy az emberi tényező a legfontosabb érték. Munkatársaink alkotják együttműködésünk motorját, és jelentik közös sikereink kulcsát. Tapasztalatunkat és szakmai tudásunkat teljes elkötelezettséggel állítjuk ügyfeleink szolgálatába. Újító megoldásokkal feszegetjük a határokat, aktív szerepet vállalva az élő jog alakításában, ezzel is támogatva ügyfeleinket az üzleti sikerek elérésében. Célunk, hogy alakítsuk és vezessük a magyar jogi piacot, szakterületeinken piacvezető ügyvédi irodák legyünk.

*** KCG and Partners logo A Law in Practice rovat támogatója a KCG Partners

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.