Ha home office-ban megráz az áram, az munkahelyi baleset?

Habár hazánk még le van maradva a távmunka és az otthoni munkavégzés elterjedésében a nyugati országokhoz képest, ez a trend egyre inkább érezhető a hazai munkaerőpiacon is – viszont munkajogi szempontból nem olyan egyszerű a helyzet.

Bár Magyarország még le van maradva e téren, de itthon is egyre elterjedtebb a távmunka és a home office. Egy 2018-as felmérés szerint a magyar munkavállalóknak jelenleg 5 százaléka dolgozik túlnyomórészt otthonról, és 55 százalék szeretne otthonról dolgozni, mely szám várhatóan évről évre növekedni fog.

„Az utazási idő lerövidítése, a nagyobb önállóság, a magánélethez jobban illeszkedő munkarend, ez csak néhány azon indokok közül, ami miatt ezek az atipikus foglalkoztatási formák egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. A munkáltatók pedig a munkavállalók megtartásának, a táppénzes állomány és a fluktuáció csökkentésének egy eszközét látják benne” – magyarázza dr. Párkányi Rita, a KCG Partners Ügyvédi Társulás partnere. Bár e foglalkoztatási formák alkalmazása évről évre emelkedik, a munkajogi szabályzás nehezen tart lépést ezzel a fejlődéssel, ami miatt sok munkáltató tart a bevezetésüktől, vagy anélkül alkalmazza, hogy egyértelmű szabályokat és eljárásrendet dolgozna ki.

Mi is az a távmunka és a home office?

A Munka törvénykönyve szerint a távmunka atipikus munkaviszony, amely keretében, a munkavállaló a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen, rendszeresen, a munkáltató működési körébe tartozó olyan tevékenységet folytat, amely számítástechnikai eszközzel (például laptopon, táblagépen) végezhető, és amelynek eredményét elektronikusan továbbítja a munkáltató részére.

Segítünk a pályakezdésben, munkahelyválasztásban

Gyere el a legközelebbi dzsemborinkra, és egy habos sör/fröccs és pizza mellett berúgjuk a karrieredet! A HR-es könzervszlogenek helyett mi eszközöket adunk a kezedbe, hogy a hozzád legjobban passzoló állást találd meg pályakezdőként.

A fentieknek megfelelően tehát a jogszabály kizárólag a rendszeres távmunkát szabályozza, míg az alkalmi távmunka (vagyis amikor egy munkavállaló a bölcsességfoga húzása miatt, vagy mert szerelőt vár otthon, távolról dolgozik) nem tartozik a fenti kategóriába.

A home office pedig olyan távmunka, amikor a munkavállaló rendszeresen otthonról végez munkát.

A távmunkavégzés szabályainak alapjait az Európai Bizottság kezdeményezésére 2002-ben létrejött Európai Távmunka Keret-megállapodás tartalmazza, amely közösségi szabályokat 2004-ben ültették át a magyar jogba. A közösségi szabályok alapvetően a munkavállalók biztonságát, az egyenlő bánásmód követelményének megtartását és a foglalkoztatás rugalmasságát helyezik a szabályozás középpontjába. A távmunkavégzésre vonatkozó szabályok továbbá kitérnek a munkaügyi ellenőrzés, a munkavédelem, a távmunkavégzéshez szükséges anyagi és nem anyagi eszközök beszerzésének, valamint egyéb költségek elszámolásának szabályaira.

Az otthoni munkavéges mellett, főleg a fiatalabb Y és a munkaerőpiacra belépő Z generáció tagjai között, egyre népszerűbb az egyéb (változó) helyen történ munkavégzés is, mely ellensúlyozhatja az otthoni munkavégzés társadalmi elszigeteltségét, illetve koncentráltabb munkavégzést tehet lehetővé.

Erre az igényre a piac is reagált az egyre növekvő számú coworking irodákkal, hotelekben és éttermekben kialakított közösségi terekkel.

Ez az új típusú munkavégzési forma azonban új kihívások elé állítja a munkáltatókat (pl. IT biztonsági kockázat, munkavédelmi szabályok érvényesítése), melyekkel a jelenlegi szabályozás nehezen tart lépést.

A távmunkavégzés szabályozása

Tekintettel arra, hogy a távmunka atipikus munkaviszony, a felek kötelesek a munkaszerződésben megállapodni a (rendszeres) távmunka keretében történő foglalkoztatásról. A gyakorlatban e megállapodásban javasolt meghatározni a munkavégzés helyét (pl. munkavállaló otthon vagy egyéb hely), rendezni a felek kapcsolattartásának a módját (pl. a munkavállaló minden hétfő reggel bejön az irodába az aktuális feladatokat átbeszélni), ki biztosítja a munkavégzéshez szükséges számítástechnikai eszközöket.

Célszerű továbbá a munkaszerződésben (vagy külön szabályzatban) kitérni a munkáltatói ellenőrzés valamennyi kérdésére azzal, hogy az ellenőrzés nem jelenthet a munkavállaló, valamint a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet. Ennélfogva nem jogszerű az előzetes bejelentés nélküli vagy a munkaidőn kívül tartott ellenőrzés.

Alkalmi távmunkavégzés esetén pedig egyéni megállapodás hiányában is célszerű belső szabályzatban rögzíteni a távmunkavégzés speciális szabályait és az ahhoz kapcsolódó eljárásrendet – teszi hozzá dr. Párkányi Rita.

A munkáltatók bizalmatlanságának okai

A távmunkavégzés, különösen, ha a munkavállaló a munkát az otthonában végzi IT biztonsági, munkavédelmi és bizalmi kérdéseket is felvet, különös tekintettel arra, hogy a munkavégzés természetéből adódóan a munkavállalónak nagyobb önállósága van a munkavégzés és a munkaszervezés tekintetében is.

Elég csak arra gondolni, hogy mi történik akkor, ha a munkavállaló egy internetkávézóból végez munkát, ahol feltörik a laptopját, értékes üzleti titkokat megszerezve, vagy ha a rugalmas munkaidejét töltő dolgozót otthon, teregetés közben éri baleset.

Az uniós alapelv szerint ugyanis a helytől és időtől független módon dolgozók pontosan ugyanolyan jogi védelemben kell, hogy részesüljenek, mint a munkáltató telephelyén dolgozó munkavállalók.

A munkavédelmi szabályok szerint, ha távmunka esetében a munkavállaló munkáját saját számítástechnikai eszközén (pl. laptopján) is végezheti, az információbiztonsági és balesetvédelmi szempontok érvényesülése érdekében a munkáltató előzetes vizsgálatot követően engedélyezheti az eszköz használatát. A munkáltató érdeke, hogy üzleti titkai, bizalmas adatai ne kerüljenek jogosulatlan harmadik személyek kezébe, azok vírusoktól védettek legyenek. Erre vonatkozóan a munkáltató akár belső szabályzatban is rendezheti például az adatmásolásra, vírusvédelemre és az adattárolásra vonatkozó követelményeket.

Ezen túlmenően a munkáltató nemcsak a munkavégzés eszközét, hanem a távmunkavégzés helyét is köteles előzetesen minősíteni, és kizárólag a munkavédelmi szempontból megfelelőnek minősített helyen engedélyezhet távmunkavégzést. A gyakorlatban a munkáltatók helyszíni kockázatértékelés, balesetvizsgálat vagy a munkavállaló által szolgáltatott fényképek és információk (pl. asztal és szék magassága, pontos helye, a képernyő helyzete és távolsága a munkavállalótól) alapján minősítik a távmunkavégzés helyének megfelelőségét. Ez a vizsgálat azonban sokszor elmarad, mely azonban komoly kockázatot jelent a munkáltatónak. Ha ugyanis a munkáltató megfelelőnek minősítette a munkavállaló lakásának azon helyiségét, ahol a munkavállaló a munkát végezni kívánja, az otthoni munkavégzés során bekövetkező balesetek csak akkor minősülnek munkabalesetnek, ha azok a kijelölt helyiségben történnek. Ha tehát e helységben megrázza az áram a munkavállalót, az munkahelyi baleset, és a munkáltató felelőssége fennáll a munkavállalónak ezzel összefüggésben keletkezett káráért.

Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a balesetet ellenőrzési körén kívül eső, olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia, és nem volt elvárható, hogy e körülmény bekövetkezését elkerülje vagy elhárítsa. A munkáltató ezeket a körülményeket az elvégzett kockázatértékeléssel és a munkakörülmények rendszeres ellenőrzésével bizonyíthatja. A fenti példánál maradva viszont nem tekinthető munkahelyi balesetnek, ha a munkavállaló „pihenésképpen” kitereget, és közben elcsúszik a fürdőszobában, és eltöri a lábát. Ebben az esetben ugyanis a baleset a munkáltató által engedélyezett helyiségtől különböző helyen következett be. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a munkavállalót nem a munkáltató által kijelölt és megfelelőnek minősített helyen, hanem például egy kávézóban éri a baleset.

Ez a cikk a KCG Partners Ügyvédi Társulás korábbi írásának újraközölt változata.

Dr. Párkányi Rita

Rita fő szakterülete a munkajog és az adatvédelem, a társasági jog, az M&A, valamint a peres és alternatív vitarendezési eljárások. Kiterjedt tapasztalatokkal rendelkezik a kereskedelmi jogvitákban, a kártérítési és munkaügyi perekben. 

A KCG Partners Ügyvédi Társulás azonos értékrendet képviselő, elhivatott ügyvédek együttműködésének az eredménye, akik őszintén hisznek abban, hogy az emberi tényező a legfontosabb érték. Munkatársaink alkotják együttműködésünk motorját, és jelentik közös sikereink kulcsát. Tapasztalatunkat és szakmai tudásunkat teljes elkötelezettséggel állítjuk ügyfeleink szolgálatába. Újító megoldásokkal feszegetjük a határokat, aktív szerepet vállalva az élő jog alakításában, ezzel is támogatva ügyfeleinket az üzleti sikerek elérésében. Célunk, hogy alakítsuk és vezessük a magyar jogi piacot, szakterületeinken piacvezető ügyvédi irodák legyünk.

*** KCG and Partners logo A Law in Practice rovat támogatója a KCG Partners

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.