„A vonat nem vár” – A Telekomos jogászok útja az AI világába

Ez a Magyar Telekom jogi csapatának állandó rovata az Arsbonin. A rovat célja, hogy tartalmas és érdekes, hol komolyabb, hol könnyedebb írásokkal engedjen bepillantást a Telekom progresszív gondolkodású, szakmailag felkészült, összetartó jogi csapatának a munkájába, gondolkodásába. Ha a rovattal kapcsolatban kérdés, javaslat merül fel, az alábbi címre várjuk az észrevételeket: arsboni@arsboni.hu

A Telekom jogi csapata másfél éve szállt fel az AI-vonatra. Miből láttuk, hogy nem olyan misztikus ez, mint a Roxfort Expressz? Hogyan szereztünk kényelmes, elsőosztályú ülőhelyet az ablak mellett, arccal menetirányban? Milyen menetrend alapján jutottunk el olyan izgalmas állomásokhoz, mint a saját jogi AI chatbotunk, a SoLaw? Dilemmákkal és dalszövegekkel[1] dúsított írás AI-ról, jogászokról, vezetésről és fogadásokról.

„Látod, lehet úgy is, meg lehet így is”

Sokan gyanakvással fogadják a hétköznapjainkba robbanásszerű hirtelenséggel és erővel megérkező mesterséges intelligenciát: a magánszférát tovább romboló, hazugságokat létrehozó és terjesztő, a munkánkat elhappoló, sőt, az egész emberiség feletti irányítást megszerző fenomént vizionálnak, és nem a szuperizgalmas lehetőségre fókuszálnak. Ők nem bíznak abban, hogy az emberiség tud bölcsen élni az új eszközzel, ami így a kollektív és az egyéni jólét és kényelem gyarapodását szolgálhatja. Vajon nekik van/lesz igazuk?

Megmásíthatatlan tény, hogy az AI-t használó megoldások egyre szélesebb körben egyre mélyebb hatást gyakorolnak a munkánkra és a magánéletünkre is. Az viszont korántsem evidens, hogy mi hogyan viszonyulunk ehhez a tényhez. Proaktívan vagy reaktívan fogadjuk az AI térnyerését? Tisztes távolságot tartunk az ismeretlentől, vagy közelebb lépünk és ismerkedünk? Ragaszkodunk a bevált megoldókulcsainkhoz, vagy igyekszünk adaptálni a komfortzónánkat? Hiszünk-e abban és teszünk-e azért, hogy az AI berobbanásának nyerteseivé váljunk, nem pedig elszenvedő alanyaivá?

Vajon milyen lehetőségei vannak egy ilyen helyzetben egy munkahelyi közösségnek? És nekem vezetőként milyen szerepem van a csapatomat alkotó emberek és a mesterséges intelligencia viszonyának alakításában?

 „Hát induljon a banzáj, essen szét a ház”

A Telekom Magyarország vezető távközlési szolgáltatója. Márkaküldetésünk, hogy a digitális világ lehetőségeivel mindenkit a saját életének nyertesévé tegyük.[2] Minden Telekomos munkatárs, köztük mi, a Telekom jogtanácsosai is ezért dolgozunk minden nap.

A belső jogi szervezet vezetőjeként a saját személyes célom ehhez képest prózaian egyszerű: arra törekszem, hogy [1] a jogi csapatban mindannyian érezzük magunkat a lehető legjobban; és így [2] olyan szolgáltatásokat tudjunk nyújtani, amikkel (belső) ügyfeleink a lehető legelégedettebbek. Minden kisebb-nagyobb döntésem e két célt kell, hogy szolgálja – igaz ez a mesterséges intelligenciával kapcsolatos döntéseimre is.

A Telekom jogi csapatában sokféle ember dolgozik együtt: eltérő kompetenciák, tapasztalatok, attitűdök, megküzdési módok jellemeznek minket. Természetes, hogy mindannyian másképp reagálunk egy olyan elsöprő erejű, lenyűgöző, de egyben hátborzongató jelenségre, mint a mesterséges intelligencia berobbanása. A csapatban ugyanakkor vannak stabil, közös alapértékeink, amik mentén az évek során szoros összetartás alakult ki.

Szerencsénk is van, hiszen a 2022-23-as generatív AI robbanás nem előzmények nélkül ért minket: akkor már évek óta közösen dolgoztunk a digitális kompetenciáink fejlesztésén; és komoly erőfeszítéseket tettünk annak érdekében, hogy a működésünk minél több területén ki tudjuk használni a digitalizációs vívmányokat.[3]

2023-ban így sok más munkahelyi közösséghez képest könnyebb helyzetben voltunk: viszonylag gyorsan, csapatként tudtunk reflektálni az AI-ra ahelyett, hogy mindenki magára hagyva próbált volna szembenézni az ismeretlennel. Az értékközösségre, valamint közös digitalizációs élményeinkre és ismereteinkre építve úgy döntöttünk, hogy belevágunk a közös „AI utazásunkba”. Ahogy akkoriban mondtam: a generatív AI szupermodern gyorsvonatként érkezett; azt akkor még nem tudtuk, hogy milyen sebességgel és pontosan hova robog, de azt azonnal éreztük, hogy az irány nagyon izgalmas, és hogy nekünk mindenképp ott a helyünk a vonaton.

„Belefeledkezem, vele utazom”

2023-ban egy olyan hipotézist fogalmaztunk meg, ami azóta sokszorosan beigazolódott: „1-3 éven belül meglévő szoftverekbe integrált vagy önálló jogi szoftverként számunkra releváns AI megoldások lesznek elérhetőek.” A hipotézis alapján egyszerű, lényegre törő és optimista célt tűztünk ki magunk elé: „tegyük könnyebbé a munkánkat AI-alapú megoldások segítségével.”

A célkitűzés megvalósításán három pillér mentén kezdtünk dolgozni: [1] humán, [2] folyamati és [3] technológiai aspektusból közelítettünk a témához.

1, Ahogy a célkitűzés megfogalmazásából is világos (…„tegyük könnyebbé”…), a humán aspektus az első és legfontosabb. A különféle AI eszközök előbb-utóbb mindenkihez eljutnak. A kérdés az, hogy milyen tudás- és attitűdbeli felkészültséggel fogadjuk ezeket az eszközöket; és hogyan tudjuk ezeket a magunk érdekében a lehető legjobban használni?

Az első teendőnk az AI demisztifikálása volt. A Telekom jogi csapatában 2023 őszétől szűk másfél év alatt 15 alkalommal foglalkoztunk mesterséges intelligenciával különféle képzések, előadások, workshopok keretében. A technológiai alapokat, a neurális háló, a gépi tanulás alapfogalmait megismerve hamar megértettük, hogy az AI nem démon és nem is varázslat, hanem matematikai, statisztikai módszerekkel működő, racionális rendszer. Képzéseinken Telekomos és külsős előadók segítségével áttekintettünk egy sor felhasználási esetet, beszéltünk jogi, etikai és társadalompolitikai szempontokról, az AI-ban rejlő üzleti potenciálról. Több workshopot tartottunk, ahol közösen néztünk meg egy sor már bevált és még kipróbálás előtt/alatt álló megoldást például szöveg- és képgenerálás, (szak)fordítás, diktálás és online kutatás területén.

A közös információ- és inspirációgyűjtés hozzásegítette a csapat tagjait az egyéni AI-tudatosságuk fokozásához. Akik eleve érdeklődőek voltak, azok még lelkesebbé és elhivatottabbá váltak, és egyre proaktívabban hozták a „közösbe” ötleteiket, javaslataikat. Akik pedig eleinte tartózkodóak voltak, azoknak az ismeretlentől való félelem feloldása és az élményszerű, közös meg- és felismerés alakította a szemléletét. A csapat tagjai ma már lelkesen beszélnek a különféle felhasználási lehetőségekről; újabb és újabb jótanácsokat, tippeket osztanak meg egymással, inspirálják egymást és a környezetüket, és munkájukban (és – hozzám hasonlóan – azon kívül is) napi szinten használnak AI megoldásokat. Kialakult az a közös információbázis és referenciakészlet, amire építkezve lehetőség nyílik a kitűzött cél megvalósítására: vagyis arra, hogy a munkánkat könnyebbé tegyük AI-alapú eszközökkel.

Ugyanakkor a közös tanulás az AI világán túlmutató eredményeket is hozott. A jogi csapatban sokan büszkék arra, hogy egy igazán trendi csapathoz tartoznak. Többen foglalkoznak AI megoldások fejlesztésével, tesztelésével, munkafolyamatokba integrálásával; számukra fontos örömforrás, hogy a klasszikus jogi tevékenységen kívül is tudnak értékteremtő, kreatív munkát végezni.

Épp ezért az AI számomra elsősorban nem menedzserként (vagyis hatékonysági szempontból), hanem vezetőként (vagyis a csapat jóléte szempontjából) vált fontossá.

2, A folyamati aspektus a saját működésünkre fókuszál. Első lépésként egy belső, minden jogász kollégára kiterjedő kutatással listáztuk azokat a munkafolyamatainkat, amikben a legnagyobb igény volna az AI megoldásokra: a tipikusan repetitív, alacsony hozzáadott értékű, olykor frusztráló, unalmas feladatokat, amikhez szívesen fogadnánk gépi segítséget. Második lépésként a hosszú kívánságlistából szelektálva sokfaktoros, pontozós módszerrel összeállítottunk egy prioritáslistát, amely meghatározta a következő időszak fejlesztési fókuszterületeit. Így tudjuk, hogy a következő hónapokban elsősorban specifikus szöveggenerálási funkciókra szeretnénk figyelmet és időt fordítani (pl. kontextus, precedensek és egyéb inputok alapján első tervezetek összeállítása; dokumentum-automatizációs megoldások; checklist-alapú gyorselemzések).

3, A technológiai aspektusban pedig magukra az AI megoldásokra fókuszálunk: monitorozzuk a piacot, ismerkedünk az elérhetővé váló termékekkel; tesztelünk, értékeljük, versenyeztetjük a megoldásokat, figyeljük az újabb (tovább)fejlesztéseket, és igyekszünk megtalálni azokat az eszközöket, amik a leginkább kiszolgálják a saját prioritásainkat. Rengeteg „dobozos” megoldás érhető el Legal Tech és általános „irodai” AI megoldások terén is, de a fókusz továbbra is önmagunkra, a mi munkánk megkönnyítésére irányul. A semmiből gombamódra kinővő AI alkalmazások káprázatos világában különösen hasznos a kísérletezés kultúrája és az elengedés képessége. Érdemes kíváncsian figyelni és kipróbálni minél több megoldást. Ugyanakkor szükség van az erős tudatosságra: fókuszáltan, a saját valódi igényeinket és lehetőségeinket szem előtt tartva meghozni a döntéseinket. Érdemes kis lépésekben haladni, önmagunkat, munkaeszközeinket és a működésünket is fokozatosan adaptálva az új megoldásokhoz.

 „Forradalmár minden városba kell”

A nagyvállalati jogi osztályok egyik jól ismert kihívása, hogy gyakran hasonló kérdéseket kell újra és újra megválaszolni. Persze tudjuk: nincs két egyforma tényállás, változnak a jogszabályok, a joggyakorlat, a belső és a külső ügyfelek, az üzleti prioritások – ezért veszélyes csak rutinból válaszolni. Mégis felesleges a spanyolviaszt újra- és újra feltalálni, és nagyon hasznos a jogi szakértők tudásbázisának felépítése, strukturálása, majd elérhetővé tétele minimum a jogi csapatnak, de még inkább (a számukra hasznos és releváns mértékben) a teljes belső ügyfélkörnek. Évek óta ezt a célt szolgálja a Telekomnál a díjnyertes[4] Legal Magic Book, a Telekom teljes munkatársi közössége számára közvetlenül hozzáférhető, „önkiszolgáló” jogi tudásbázis, ahol iratminták, GYIK-jellegű anyagok, önkiszolgáló megoldások segítik a kollégáinkat. A jogi munka egyes „termékei” így jogász megkeresése nélkül hozzáférhetőek, és ezzel a jogász kollégáknál magas hozzáadott-értékű, kreatív jogi feladatokra fordítható kapacitás szabadul fel.

A Legal Magic Bookra építve az elmúlt pár hónapban megalkottuk Magyarország (egyik?) első jogi AI chatbotját, ami nemcsak a szakmában, hanem a globális Deutsche Telekom Csoport digitalizációs történetében is úttörő. A megoldást a zeneimádó és a Star Wars rajongó kollégák kompromisszumaként SoLaw-nak neveztük el. SoLaw-t minden Telekomos munkatárs eléri a belső hálózatról. A Legal Magic Book tartalmai, mint strukturált tudásbázis (továbbá külső partnerek által rendelkezésre bocsátott egyéb szakmai anyagok) alapján ad szuperegyszerű válaszokat közérthető nyelvezettel, olyan technológiai és logikai megoldással, ami minimálisra csökkenti a hallucináció veszélyét; cserébe viszont csak arra válaszol, ami a jogi csapat által kontrollált tudásbázisban elérhető.[5] A chatbot a kérdés alapján ún. vektorizációs módszerrel azonosítja a tudásbázis releváns tartalmait, majd azokból nagy nyelvi modell (Claude 3.5 Sonnet) segítségével készít rövid, egyszerű, de korrekt szöveges összefoglalót. A forrásként használt dokumentumok a válaszba ágyazott linkekről egy kattintással érhetőek el.

SoLaw-t a jogi szolgáltatások előszobájának tekintjük. Nem helyettesíti a jogászok munkáját, hanem általános, előzetes tájékozódásra szolgál. Erre a válaszok végén SoLaw minden esetben felhívja a figyelmet, és megjelöli azokat a jogász kollégákat, akik az adott téma szakértői, így irányítva tovább a belső ügyfeleket, hogy „éles” döntési helyzetben a legegyszerűbben jussanak „élő” jogi tanácshoz.

„A magunkfajta lázadó is nyer”

Itt tartunk most, 2025 tavaszán. De vajon hogyan tovább? Merre tart mindannyiunk közös AI-vonata?

Az igazi nagy kérdésekre nincs megbízható válasz. Valójában nem tudjuk, hogy mi várható hosszabb távon, hogy hova vezet a mesterséges intelligencia a társadalmaink szintjén. Tartok attól, hogy az AI előretörése a társadalmi törésvonalak mentén tátongó szakadékokat tovább mélyíti. Fényévekre vagyunk az esélyegyenlőségtől az AI-vívmányokhoz való hozzáférésben (is), így óhatatlanul tovább fokozódhatnak a globális és a lokális jövedelmi-jóléti különbségek. Csak remélni tudom, hogy minél többen tartozunk majd az AI-világ „nyertesei” közé. Történelmi tapasztalat, hogy a nagy technológiai ugrások először és elsősorban a nyertesek számára javították az életminőséget és fokozták a kényelmet. A nyertesek felelőssége pedig a szolidaritás megerősítése és a leszakadók támogatása – annál inkább, minél nagyobb a szakadék nyertesek és vesztesek között.

Rövid távra előretekintve persze tisztább a kép. A következő pár évben még bizonyára jellemző marad az útkeresés és a fokozatos adaptáció. A mesterséges intelligencia egyre inkább a hétköznapjaink megszokott és természetes részévé válik, ahogy korábban az internet vagy a mobiltelefon. Egyre többen egyre tudatosabban a magunk javára fordítjuk az AI megoldásokat annak érdekében, hogy megkönnyítsük az életünket. Számomra az egyik izgalmas kérdés az lesz, hogy szervezeti és egyéni szinten mikor jutunk el oda, hogy az AI már nem szórványosan, hanem rendszerszinten tudja megkönnyíteni a mindennapjainkat.

Ami pedig önmagunkat, a nagyvállalati jogtanácsosokat illeti, két témában szívesen kötnék fogadást.

Az első fogadásom: szerintem nem vagyunk olyan messze a Telekom által nemrég tesztelt[6] négynapos munkahét elterjedésétől. Az irodai, tudásalapú munkakörök produktivitása az AI-nak köszönhetően ugrásszerűen megnőhet,[7] és ennek logikus következménye lehet a gazdasági folyamatok és a munkaerőpiac forradalmi átalakulása, és a klasszikus értelemben vett munkaidő csökkenése.[8]

A második fogadásom: könnyen lehet, hogy az (ókor óta lényegét illetően alig változott) „prókátori” tevékenység a következő pár évtizedben gyökeresen, akár a felismerhetetlenségig átalakul. Kis (ön)reflexióval és sok optimizmussal vonzó perspektívának is tekinthetjük, hogy hosszabb távon az AI cunami a hagyományos jogászi tevékenységet gyökeresen átalakíthatja és a jogi hivatásrendeket megtizedelheti.[9] Nemrég egy jogtanácsosok és ügyvédek részvételével tartott konferencia váratlan konklúziója számomra az volt, hogy a szakmánkban meglepően sokan vannak azok, akik szívük mélyén alternatív vagy párhuzamos életpályákra vágynak. Talán épp a mesterséges intelligencia teszi lehetővé ezen álmaink megvalósítását. Aki pedig marad a jogi pályán, arra még a mainál is izgalmasabb, magasabb hozzáadott értékű, szuper-intellektuális munka várhat. Így mindannyian jókedvűen dúdolhatjuk, hogy „nem adom fel, míg egy darabban látsz”.[10]

A Jogtanácsosok a digitális világban rovat a Telekom jogi csapatának állandó rovata az Arsbonin.