A XXI. századi arany – avagy a kriptopénz forradalma

Zuckerberg is beszáll a buliba?

Különböző értesülések szerint a Facebook is kriptovaluta fejlesztésére adta a fejét, de nem a Facebook felhasználói számára, hanem a WhatsAppot használók életét könnyítenék meg vele. A kriptovaluta értékét valószínűleg hagyományos devizákhoz kötnék, ilyen a dollár vagy más nemzetközi valuták. Az üzenetküldő szolgáltatók közötti pénzhasználat nem számít újdonságnak, a WeChat Kínában már használja a megoldást.

Ilyen hírekkel találkozhatunk a sajtóban nap, mint nap, de egyáltalán mi az a kriptovaluta és miért jó nekünk? – tehetjük fel a kérdéseket jogosan.

crypto

Mindig is számos befektetési lehetőség volt a piacon, a lista csak bővült. Mindenkinek van egy ideálja, mivel lehet nagy hozamra szert tenni viszonylag rövid idő alatt, a kriptovaluták megjelenése jelentősen kitágította ezeket a lehetőségeket.

Léteznek kockázatos kriptopénzek, ahogyan rosszul menedzselt nemzeti fizetőeszközök is, mint a zimbabwei dollár volt. Minden befektetési forma esetében vannak és lesznek rosszul teljesítők, ahogyan az átlagnál jobb és stabilabb hozamot adók is.  A pénzügyek egyik alapszabályával – miszerint a magas hozam magas kockázattal jár együtt – tisztában lévő olvasó számára természetesen ezen kiemelkedő hozamok is egyértelműen sejtetik azt, hogy azon csillagászati nyereségeknek ára van, ami a virtuális valuta értékének magas fokú bizonytalansága.

Néhány fogalom

Elsőként magát a virtuális valutát fontos megérteni, két eltérő fogalmat is találhatunk. Az első az Európai Központi Bank vélekedése, mely szerint: a virtuális valuták olyan szabályozatlan digitális pénzek, amelyeket felhasználói hozzák forgalomba és fejlesztők ellenőrzik, és egy speciális virtuális közösség tagjai között elfogadott. Ezzel szemben áll egy másik értelmezés, az Európai Bankhatóságé: a virtuális valuta olyan érték digitális megtestesülése, melynek forgalomba hozataláért sem központi bank, sem hatóság nem felelős, és hagyományos valutákhoz sem köthető.      

A tokenről is fontos szót ejteni, a későbbiekben fontos szerepe lesz. A token az internetbanki rendszer biztonságát kiegészítő eszköz, nem más, mint egy kódgenerátor, mely – a használat időpontjától és a token sorozatszámától függően – egy egyszer felhasználható kódot szolgáltat, melyet az internetbanki rendszer biztonsági kódként alkalmaz. A biztonsági kódra a rendszerbe való belépéskor és a megbízások bankba küldésekor van szükség. A banki szerveren futó program ellenőrzi, hogy az adott felhasználóhoz rendelt token által generált kódsorozat azonos-e az adott sorozatszámú tokenhez tartozó, a banki szerver által generált kóddal. Ha a két kódsorozat eltérést mutat, a rendszerbe való belépést, illetve a megbízás küldést a szerver visszautasítja.

Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy a kriptovaluták esetén mik azok a tényezők, amelyek az  árfolyam-növekedést befolyásolják. Ilyen például ha nő az ismertsége, több ember körében elterjedtebb lesz,a kereskedelmi forgalma jelentősen emelkedik, a geopolitikai kockázatok világosak és egyértelműek.

Nakamoto és a találmány

A pénz használata elég költséges és bonyolult dolog és a legtöbb esetben közvetítőket igényel: bankokat, pénzváltókat, (s ezeket a biztonságosság miatt hozták létre.) Ennek a kiküszöbölésére Nakamoto megalkotta a virtuális, központi hatalom, manipuláció és közvetítők nélküli pénz tervét, ahol nincsen központi bank és más pénzintézetek, hanem a vásárlók és árusok közvetlenül egymással végezhetnek internetes tranzakciókat, peer-to-peer rendszerben, ahogy mondjuk a BitTorrent is működik, viszont ez a volatilitással jár együtt.  Ez lett a bitcoin, az első kriptovaluta, ahol a kripto a kriptográfiát, azaz a titkosítást jelenti, amire a rendszer épül. Ami a dolog prófétái szerint egy teljesen igazságos és részrehajlásmentes 21. századi pénzügyi rendszer alapja lehet, hiszen előremutató és újszerű.

A virtuális pénz önmagában persze még nem volt újdonság, ilyenek bőven voltak már korábban is. A nagy dolog az volt, hogy a feltaláló kriptográfiai megoldások beiktatásával megoldotta, hogy ne lehessen hamisítani, illetve többször elkölteni a virtuális pénzt. Ez utóbbi probléma abból adódik, hogy míg egy fizikai ügyletnél készpénz vagy fémpénz cserél gazdát, addig a virtuális tranzakcióknál csak adathalmazok.

A digitális fizetőeszköz értéke és népszerűsége néhány év alatt növekedett, mivel egy kormányzati és vállalati érdekektől független és decentralizált valuta, ami nem kapcsolódik a hagyományos bankrendszerhez. Az egyik legnagyobb előnyt a titkosítás jelenti: a tranzakciót lebonyolító felek, ha úgy akarják, teljesen ismeretlenek maradhatnak a folyamat során. Pont a név nélküliség teszi lehetővé az utalások biztonságát és lenyomozhatóságát, az egyetlen dolog, amit a felhasználók kapnak, az a számlához tartozó 54 karakter és egy jelszó, de pont ez teszi lehetővé a pénzmosásra és kétes ügyletek finanszírozására történő felhasználását is. Ahogy az Nakamoto írja: “Szükség van egy elektronikus fizetési rendszerre, amely a bizalom helyett kriptográfiai bizonyítékokra épül, lehetővé téve, hogy mind a két fél közvetlenül egymás között utalhasson, anélkül, hogy megbízható harmadik félre lenne szüksége.”

Bányászat

Sokszor felmerül a bányászat/ bányászás, s elsőre furának tűnhet, mégis hogy lehet egy megfoghatatlan dolgot bányászni. A fizetésre használható virtuális eszközök kibocsátója nem egy intézmény, amely a kibocsátáshoz kapcsolódóan kötelezettségekkel és felelősséggel is rendelkezik, hanem a felhasználók közössége. Ezen eszközök jellemzően csak elektronikusan léteznek, és az erre speciálisan alkalmas ún. virtuális pénztárcában tárolhatók. Ilyen eszközhöz ún. „bányászat” során juthatunk hozzá. A bányászatot úgy kell elképzelni, hogy a gépek erőforrását a rendelkezésére bocsájtja valaki egy virtuális valutarendszer működtetéséhez, s ezért pénzt kap. Lényegében egyfajta vállalkozás. Hasonló mintha igazi pénzt nyomtatna állami megbízásra vállalkozás formájában, amiért fizetnének, ám mivel ez virtuális, így csak számítógépek ereje szükséges hozzá.

A kriptopénzek bányászása sok kérdést vet fel. Megéri? Nem éri meg? Mégis, egyáltalán mennyibe kerül? Ha megnézzük Kína helyzetét, láthatjuk, hogy Kínában találhatóak a legnagyobb bányász társaságok, mint például az AntPool, BTCC. Ők adják a bitcoin hálózat számítási kapacitásának kétharmadát. Számukra $3172-ba (kb. 850 000 Ft) kerül egy BTC kitermelése. Érdekesség viszont, hogy a közéjük ékelődő SlushPool székhelye Csehországban található. Népszerűségüket annak köszönhetik, hogy ők voltak a világon az első bányásztársulás és 2010-es alapításuk óta is megbízhatóan működnek. Bányászni éppen a kripto-világ egyik központjában, Dél-Koreában a legdrágább. Itt 1 bitcoin kitermelése mintegy 7 millió forintba kerül, míg a legolcsóbban Venezuelában lehetséges, ahol alig 140 ezer forintot kell csak számlákra költeni. Hazánkban alapján 1,4 millió forint körül alakulnának a költségeink.

mining

Állásfoglalások

A NAV állásfoglalása szerint a bitcoin a hatályos jogi szabályozás alapján nem tekinthető értékpapírnak, mivel a bitcoin nem rendelkezik azokkal a jogszabályban meghatározott kellékekkel, amelyek az értékpapír kötelező elemei. Nem tekinthető birtokba vehető dolognak sem, mert csak virtuálisan létezik. Jellegéből következően lényegében egy olyan fizetési ígéret, amely az éppen aktuális árfolyam alapján pénzre váltható. A bitcoin ellenérték fejében történő megszerzése tehát önmagában nem keletkeztet eredményt, így adófizetési kötelezettséget sem.

A Pénzügyminisztérium Pénzügyi Szabályozási Főosztálya is megszólalt a kérdést illetően és kiadott egy írásos közleményt, mely szerint:

„A kriptoeszközök esetleges magyarországi szabályozása valóban összetett feladat, a kérdése nem kezelhető önmagában polgári jogi jelenségként. Jogalkotói részről elmondható, hogy a kriptovaluták alkalmazása nagyon sok veszélyt hordoz magában: így például a pénzmosás és terroriarszmus finanszírozásának kockázatát, felügyeleti és fogyasztóvédelmi kérdéseket vagy éppen a kiberbűnözés fenyegetettségét. “

A vonatkozó hatályos hazai szabályozás alapján egyértelműen kimondható, hogy a kriptovaluták nem minősülnek sem fizetőeszköznek, sem elektronikus pénznek, sem pénzügyi eszköznek, sem pedig készpénz-helyettesítő eszköznek.

A joggyakorlat egyre bővül, még rengeteg a tisztázatlan kérdés. A C-264/14. számú ügyben az adójogi vonatkozásokat vizsgálták. David Hedqvist Svédországban tervezett beindítani egy vállalkozást, amely a honlapján keresztül hivatalos nemzeti deviza és bitcoin váltásával foglalkozna. A vállalkozás szolgáltatásának ellenértéke jutalék lenne. A svéd adóbizottság feltételes adómegállapítás során a tevékenységet áfa mentesnek ítélte meg. Ezen döntéssel a svéd adóhatóság nem értett egyet, előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel az Európai Bíróság elé terjesztette az ügyet, mely arra a döntésre jutott, hogy a bitcoin virtuális devizának nincs más célja, mint, hogy fizetőeszközként használják és egyes gazdasági szereplők elfogadják azt, ezért indokolt az áfa mentesség alkalmazása a bitcoin és a hagyományos devizák átváltására irányuló szolgáltatások esetén is. Ezen döntés megszületését követően áttörés történt, ugyanis a kriptovaluták nyilvántartása és a tranzakciók adózása lényegesen egyszerűsödött, egyértelműbbé vált az Európai Unió, így Magyarország területén is. Fontos azonban kihangsúlyozni, hogy ez csak elsőfokú döntés, de az EU jogalkotási története azt mutatja, hogy a főtanácsnok véleménye a hatósági előírások egyfajta elővetítése.

Tokenek

A fő kérdésem, hogy minden kriptovaluta értékpapír és minden értékpapír kriptovaluta-e? Beszélhetünk-e a kriptovalutákról, mint értékpapírok, vagy ez a megközelítés elvetendő? Egyenlőre a Pénzügyminisztérium álláspontja az, hogy nem, ennek ellenére vizsgálandó a tokenek értékpapírkénti kezelésének kérdése. A tokeneket két alapvető csoportba tudjuk rendezni, utility vagy securities. Ez alapján mondhatjuk, hogy értékpapír vagy sem. A utility tokent tulajdonképpen felhasználó tokenként tudjuk értelmezni, a security tokenről, mint digitális vagyontárgyról beszélhetünk. Ha az utility csoportba tartozik, abban az esetben nem minősül értékpapírnak, csak vagyoni értékű jognak, s itt mint egy dolog vagy szolgáltatás kell utána adózni, illetékfizetési kötelezettség terheli a kibocsátót. Ekkor a kibocsátás során a költségek minimálisak, a finanszírozása könnyebbé válik, ám lehetőséget ad a csalóknak, hogy visszaéljenek vele. Itt fontos tisztázni, hogy a magyar Büntető Törvénykönyv szerint aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el. S ide kapcsolható a polgári jogi tényállás: a tévedésbe ejtés, szándékos megtévesztés. Egy-egy kibocsátó sok esetben olyan ígéretek tesz, amit nem feltétlenül tud betartani, vagy szándékosan megtévesztve a befektetőt vagy önhibáján kívüli okból, ám a csalást számos esetben kimeríti a tevékenység. A másik fontos tény, hogy a utility tokenek rendkívül bizonytalanok, s ezért spekulatívak, nem lehet előre tudni, hogy mitől megy fel az értékük, vagy mitől és mikor csökken. Ezzel szemben szöges ellentétben áll a securities token, hiszen ez, mint értékpapír van jelen, nyílt eladás formájában juthatunk hozzá, de hátránya a kibocsátóra nézve a nagy előállítási költség, s ezzel egyetemesen a kevesebb haszon. S maga a tokenizáció miért jó? Önálló értékkel bíró tárgy kap egy egységes meghatározott értéket, ami egyfajta biztonságként is szolgál.

Jelenlegi álláspont

Jelenleg Magyarországon a jogi megközelítés az, hogy a kibocsátott token nem minősül értékpapírnak.

Ebben a megközelítésben tehát a kibocsátó egy dolgot, eszközt vagy szolgáltatást ad el.  Alapvetően a dolog/eszköz nem állja meg a helyét, inkább egy szolgáltatásról van szó, pontosabban egy jövőre célzott szolgáltatás ígéretéről. Ezzel a megközelítéssel több jogi probléma is felmerül melyet kezelni kell:

  1. Ha szolgáltatás, akkor ÁFA-köteles a token, továbbá a kibocsátó által begyűjtött bevétel TAO köteles. Ez azért fontos, mert klasszikus részvénykibocsátás esetében a kibocsátó nem fizet TAO-t a kibocsátás ellenértékére és ÁFA fel sem merül, hiszen értékpapír vásárlás alapvetően, mint legtöbb értékpapír nem igazán szokott ÁFA-körben benne lenni. Azaz, az ICO-nál adóznak, a részvénykibocsátás során viszont nem és ebből következik, hogy a jogi probléma az, hogy az értékpapír szabályozás elkerülése érdekében az ICO kibocsátók sok adófizetési kötelezettséget vállalnak fel és hárítanak a vevőkre, melynek lesz/lehet egy keresletcsökkentő hatása a vásárlókra.
  2. Az értékpapír-szabályozás egy specifikus jogi környezet, általában a kibocsátók, akik a nagyon szigorú információ megosztási kötelezettségeket betartják, alapvetően mentesítve vannak minden jogi kockázat alól. Ellenben az ICO sok, főleg kontinentális jogrendszerben mint pl. a magyar is, alapvetően egy ígéretnek minősül, ami polgárjogilag és büntetőjogilag is elég nagy kockázat, hiszen minden biztonsági elem hiányzik, ami az értékpapírnál pont ezért lett kialakítva. Például, hogy ha az ICO fő információ megosztó dokumentuma (az úgynevezett „white paper”) valamit állít és utána a felhasznált pénzeket nem pontosan úgy használja a cég, akkor egy befektető relatíve könnyen tudja a kibocsátó jogi személyt és a vezető tisztségviselőket beperelni, sőt ami egyszerűbb, olcsóbb és fájdalmasabb, csalásért feljelenti ő Ez különösen nagy kockázat, hiszen egy tradicionális első értékpapír kibocsátásnál olyan cégek kérnek pénzt, akik már minimum három lezárt évvel rendelkeznek (általában jóval több) és van valós bevételük és piac által validált termékük vagy szolgáltatásuk. Ellenben az ICO leginkább olyan cégek számára lehetőség, akik az alap termékfejlesztéshez keresnek pénzt, azaz nincs még valóban szinte semmijük. Így aztán, ha a fejlesztés késik, akkor már az ígéret nem teljesül.

A kibocsátott token ne legyen értékpapír, ez egy általános igény ezért próbálják másképpen is nevezni, általában utility tokenként. Utility token alapvetően a konkrét szolgáltatás vagy termék előfinanszírozása, mely a kibocsátó üzleti modelljének létjogosultságát képezi, ahol a jegyző fél egy tokent kap, amely egy jogosultságot jelent a leendő termék/szolgáltatás elérhetősége kapcsán, ami lehet elsőbbség, egy árengedmény vagy mindkettő.
Példaként, ha Tesla 3 előfizetése utility token alapon működne akkor a token jegyzője lehetőséget kap a Tesla 3 megvásárlására a nagy közönség előtt (önmagában egy jogosultság), melyhez lehet más elemek adni mint pl. ár engedmény, valami extra szolgáltatás. De a lényeg, hogy a utility token nem részesedés, nem ad szavazatot, osztalékot, vagy egyéb jogot és az értéke nem függhet közvetlenül a kibocsátó pénzügyi helyzetétől. Ez valahol egy paradoxon, amit igazán jól megoldani nehéz: a utility token ígérete az, hogy nem értékpapír, azonban a tokenek nagy többségét spekulatív célokból veszik, abban a hitben, hogy értékük nőni fog.

tesla

Szerintem a utility token jövője megkérdőjelezhető, hiszen mindenki alapvetően tudja és kívánja, hogy tokenjei egy elektronikus-tőzsdére bevezetésre kerüljenek (hiszen a vevők nagy hányada alapvetően csak is spekulatív célból veszi), és minél jobban elősegíti ezt, annál inkább „értékpapírosodik” a token. Ezért is a jövő a szabályozott security token javára dolgozik, az transzparens, digitális értékpapír-kibocsátás. S ebben a nagy paradoxonban kell megtalálni a helyét a bitcoinnak és más kriptovalutának egyaránt.

Ez a digitális forradalom valóban hasonlít a XIX. században történt aranypiaci felfutáshoz, a globális érdeklődés megnövekedésével. Mindkét esetben elmondható, hogy az árak instabilak és a decentralizáció amennyi előnnyel járt annyi kockázatot is rejt magában. A megoldás az olyan hiteles gazdaságpolitikai intézmények kialakítása, mint a független jegybankok, amelyek nem a kormányzat finanszírozására jöttek létre, hanem az árstabilitásra fókuszálnak. Az infláció ellen így is lehet harcolni, ellenben lehetőség nyílik a válságok kezelésére is.

Aron Fischer idézetével zárnám cikkemet, mely méltó összefoglalása lehet:

„A vízióm a blokkláncra tíz év múlva az, hogy mindenki használja, de senki sem tud róla.”

Irodalomjegyzék

Sebestyén Géza: Virtuális valuták – valós kockázatok (2017.nov.27.)

https://mnbtanszekblog.hu/2017/11/27/virtualis-valutak-valos-kockazatok/ (2018.07.03.)

Pataki Gábor: Kriptovaluták születése és halála – Schönerz Kollégium Meetup, Coin Broker

Bacsó Róbert: Virtuális valuta mint a modern kori pénzpiaci szabályozás kihívása

https://polgariszemle.hu/archivum/104-2016-augusztus-12-evfolyam-1-3-szam/gazdasagpolitika/751-virtualis-valuta-mint-a-modern-kori-penzpiaci-szabalyozas-kihivasa (2018.06.04.)

Tőzsdefórum – https://www.tozsdeforum.hu/fogalom/token (2018. 06. 10.)

Az Európai Unió Bírósága 128/15. sz. SAJTÓKÖZLEMÉNY Luxembourg, 2015. október 22. A C-264/14. sz. ügyben hozott ítélet Skatteverket kontra David Hedqvist

Mészáros R. Tamás – Beteszel 250 forintot, hat év múlva kidob 5 milliót, mi az? 2017.12.18.

https://index.hu/gazdasag/2017/12/18/bitcoin_kriptopenz_kriptovaluta_blokklanc_virtualis_penz_befektetesi_lufi_spekulacio_21._szazadi_penzugyi_rendszer/ (2018. 09. 09.)

Kádár Hanga: Kriptovaluta – Kincs ami nincs? (2018.01.20.) https://erdelyinaplo.ro/gazdasag/kriptovaluta-kincs-ami-nincs (2018.06.04.)

MNB sajtóközleménye https://www.mnb.hu/archivum/Felugyelet/root/fooldal/topmenu/sajto/sajtokozlemenyek/bitcoin_kozl (2018.05.02.)

Kripto Akadémia: Ennyibe kerül egy Bitcoin előállítása – (2018.05.29.)

https://kriptoakademia.com/2018/05/29/ennyibe-kerul-1bitcoineloallitasa?utm_medium=site&utm_source=hirstart (2018. 07. 22.)

Az Európai Unió Bírósága 128/15. sz. SAJTÓKÖZLEMÉNY Luxembourg, 2015. október 22. – A C-264/14. sz. ügyben hozott ítélet Skatteverket kontra David Hedqvist

A cikk megírásához az Arsboni a Jogtár adatbázisát használta.

Gyakornoki Programunk támogatói:

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.