Egy friss amerikai tanulmányban közgazdászok és informatikusok készítettek fel egy algoritmust, hogy meg tudja határozni egy vádlottról, mekkora kockázatot jelent az állam számára, mint potenciális bűnismétlő. A kutatáshoz több százezer – elsősorban New York-i – bírósági eljárás aktáit használták fel a tudósok. A kísérlet végére az algoritmus már jobban tudta valószínűsíteni egy vádlott viselkedését a szabadon bocsátása után, mint akármelyik bíró.
Jon Kleinberg, informatikus professzor a kutatás céljaként azt tűzte ki, hogy megmutassák a jogalkotó számára, a mesterséges intelligencia fejlesztése milyen potenciális előnyökkel szolgálhat a társadalomnak, még olyan területeken is, ahol korábban teljesen kizártak minden nem emberi szerepvállalást.
A program minden vádlotthoz hozzárendel egy kockázati értéket, melyet az aktuális ügyének, illetve korábbi priuszának elemzésével határoz meg. Az algoritmus feltérképezi az elkövetés módját, helyét és idejét is, emellett a letartóztatás körülményeit is vizsgálja. Az érték meghatározásánál felhasznált egyetlen demográfiai adat a vádlott életkora, etnikai hovatartozást nem kategorizál az algoritmus.
Az algoritmus sokat segíthet az eljáró bíróknak, főleg, ha azt is figyelembe vesszük, a bírók teljesítményét elemző tanulmányok mind azt mutatják, többször előfordul, hogy pont azt a vádlottat nem helyezi vizsgálati fogságba a bíró, aki a tárgyalására várva később újabb bűncselekményt követ el.
A kutatók azt várják a programtól, hogy New Yorkban 25 százalékkal csökkenti majd a tárgyalásukra váró vádlottak bűncselekményeinek számát. Kleinbergék még azt is elképzelhetőnek tartják, hogy az algoritmus segítségével a börtönnépesség is 40 százalékkal csökkenthető lenne, a jelenlegi bűnözési ráta fenntartása mellett.
A tudósok még dolgoznak rajta, hogy az algoritmus semmiképpen se vezethessen igazságtalan megállapításokhoz, ugyanakkor bíznak benne, hogy a tanácsadó program nem csak a bűnözést tudja majd mérsékelni, hanem a feketékkel és hispánokkal szembeni diszkriminációt is. Ezzel pedig az eljárások méltányosságát is javítaná – fogalmazott Jens Ludwig, a chicagói egyetem bűnügyi laborjának igazgatója.
***
Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.
***
A Jog és Innováció rovat támogatója a Wolters Kluwer
***
Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.
