Az Angyalföldről “elrepült” Margit-sziget története

A Margit-szigeten sétálgatva valószínűleg kevés emberben vetődik fel a kérdés, hogy vajon az egykori Nyulak szigete a főváros hányadik kerülete. Ha esetleg valakinek mégis eszébe jutna, a szigetet százszor körbejárva sem találna rá választ. Ennek oka pedig az, hogy a Margit-sziget 2013-tól közvetlenül a főváros önkormányzatának irányítása alatt áll. Nem csupán a kerülethez nem tartozó városrész fogalma, hanem az odáig elvezető út is megosztotta és máig megosztja a közvéleményt.

A jogi feltételek megteremtése

A Margit-sziget 1908-ig magántulajdonban volt, majd 1950-ig Budapest Székesfőváros közvetlen irányítása alatt állt. 1950 óta a Margit-sziget Budapest XIII. kerülete, tehát Angyalföld közigazgatási területéhez tartozott. Az angyalföldi önkormányzat gyakorolta területén az igazgatási feladat- és hatásköröket egészen 2013 július 20-ig. Ugyanis ekkor lépett hatályba a Budapest főváros közigazgatási területével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvény (a továbbiakban: Módtv.), amely többek között módosította a Budapest főváros közigazgatási területéről és kerületi beosztásáról szóló törvényt (a továbbiakban: Bptv.) és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényt (a továbbiakban: Mötv.). A Mötv. kimondja, hogy a főváros területe kerületekre, valamint a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott Margitszigetre tagolódik, amelyet érintő helyi önkormányzati feladatokat a fővárosi önkormányzat lát el, a Bptv. pedig rögzíti a XIII. kerület megváltozott határait, illetve kimondja, hogy a Margitszigeten fekvő ingatlan címe lakcímként nem jelenthető be. A Bptv. és a Mötv. módosítása teremtette meg a jogalapját a többi, kiszakadáshoz szükséges törvénymódosításnak azzal, hogy

az önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület fogalmával egy új jogintézményt konstituált.

Az Alaptörvény F) cikk (2) bekezdése annyit rögzít, hogy a fővárosban és a városokban kerületek alakíthatóak, a Mötv. rendelkezése ezt bontja ki. A Navracsics Tibor akkori közigazgatási és igazságügyi miniszter által előterjesztett törvénymódosító-csomag széles felháborodást keltett Angyalföldön. A XIII. kerület nyilvánvalóan ellenezte a sziget „elcsatolását”, de még tetőzte a feszültséget a módosítás hirtelensége, illetve az, hogy a helyi önkormányzatot a jogalkotó teljesen kihagyta a döntés-előkészítés és a konzultáció folyamatából. Az Országgyűlés a Kormány törvényjavaslatát elfogadta, tehát a körülmények nem gyakoroltak jelentősebb hatást a szavazás eredményére.

Frissdiplomásként állást keresel?

Most ZV-zel, de szabad pillanataidban körbenéznél a jogászpiacon is? Unod már a földhivatalba járkálást, váltanál egy jobb munkahelyre? Bármi is legyen a motivációd, az Arsboni Karrier oldalán friss-ropogós állásajánlatokkal várunk Téged.

Az elfogadás után Áder János köztársasági elnök politikai vétót emelt a törvénnyel szemben. Levelében a jogalkotásról szóló törvényre (a továbbiakban: Jat.) és az Európa Tanács Helyi Önkormányzatok Chartájára (a továbbiakban: Charta) is hivatkozott. A Jat. kimondja, hogy olyan esetekben, ahol a törvény ad lehetőséget a helyi önkormányzatoknak a rájuk hatással lévő jogszabálytervezetek véleményezésére, ott a jogalkotónak gondoskodnia kell ennek megvalósulásáról. A Charta 5. cikke pedig így szól: „Nem lehet megváltoztatni a helyi önkormányzatok határait az érintett közösségekkel való előzetes konzultáció, vagy ahol ezt törvény lehetővé teszi, esetleges helyi népszavazás nélkül.” Jelen esetben a XIII. kerület határai mindenféle konzultáció és véleményezés nélkül változtak meg, ezért küldte vissza Áder János a parlamentnek megfontolásra a törvényt. A vétó nem változtatott a jogalkotó álláspontján: az Országgyűlés egyedül a hatályba léptető rendelkezést módosítva küldte el másodjára is a törvényt a köztársasági elnöknek, aki ez alkalommal köteles volt aláírni azt.

A XIII. kerületi önkormányzat a törvény hatálybalépése után az Alkotmánybírósághoz fordult, és az alkotmányjogi panasz eszközével élve kérte a testületet a módosítások megsemmisítésére. A beadványban előadta, hogy a Módtv. sérti az Alaptörvény F) cikk (2) bekezdését azzal, hogy abban a felsorolásban nem található területi egységet hoz létre, és ezzel összekapcsolódóan sérti a jogállamiság elvét, a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot, továbbá nem biztosított kellő felkészülési időt a kerületi önkormányzat számára. Az Alkotmánybíróság végzésében visszautasította az alkotmányjogi panaszt, arra hivatkozva, hogy a panasz nem felelt meg a befogadhatóság tartalmi feltételeinek. Az indítványozó nem nevezett meg olyan, Alaptörvényben biztosított jogot, ami e helyi önkormányzatokat megilletné, és a panasz nem vet fel olyan alkotmányjogi kérdést, ami a befogadást eredményezhetné.

A harmadik és talán a legérdekesebb kapcsolódó közjogi aktus a Margit-szigeti helyi népszavazás volt, amelyet a XIII. kerület önkormányzati képviselő-testülete kezdeményezett.  A kérdés így szólt:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy a Margit-sziget ne Budapest Főváros XIII. kerület közigazgatási területéhez tartozzon?”

A népszavazáson a szigeten lakcímmel/tartózkodási címmel rendelkezők voltak jogosultak a voksolásra, ami három embert jelentett. A világ talán legkisebb népszavazásán a három emberből ketten szavaztak, mindketten nemmel. Hiába volt érvényes és eredményes a helyi népszavazás, a fennálló helyzetre kevés hatással bírt, nem csupán a résztvevők száma miatt, hanem azért is, mert csak véleménynyilvánító népszavazás volt, tehát eredménye nem kötelezte a jogalkotó szervet az eredmény normatív jogi aktusba foglalására. Másik problematikus pontja a népszavazásnak az volt, hogy a szavazás 2013. augusztus 25-én zajlott le, amikor már hatályban volt a Módtv., tehát a Margit-sziget nem tartozott a XIII. közigazgatási területéhez. Emiatt megkérdőjelezhető a népszavazási kezdeményezés jogalapja.

Miért járt jól ezzel a fővárosi önkormányzat?

A jogalkotó a törvény indoklásában amellett érvelt, hogy a Margit-sziget turisztikai szempontból kiemelkedő fontosságú, ezért fejlesztése kardinális kérdés a főváros számára, viszont épp ezért túlmutat egy kerületi önkormányzat cselekedési körén, így a főváros közvetlen irányítása alá kell vonni. A Módtv. ezt a fentebb említett módosításokon kívül az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosításával érte el, amely rendelkezései szerint a szigeten található építmények esetében a főpolgármester adhat véleményt építési munkálatokkal kapcsolatban és az egész terület felhasználásával, védelmével és beépítésével kapcsolatos kérdések eldöntése a fővárosi önkormányzat hatáskörébe tartozik. A módosításokból kiderül, hogy a fővárosi önkormányzat lát el minden vonatkozó szociális, kulturális és infrastrukturális feladatot, és a főpolgármester gondoskodik a Margit-szigeten elhunyt személyek szociális temetéséről is. Angyalföld önkormányzata jogosult marad a gépjárműadó és a környezetterhelési díj követelésére. Érdemes belegondolni abba, hogy vajon mekkora hatékonysággal tud gépjárműadót és környezetterhelési díjat beszedni a kerületi önkormányzat, ha nem lehet lakcímet bejelenteni a szigetre, hiszen ez a két adónem szorosan lakóhelyhez kötött.

Legyen bármi a jogalkotói cél, példátlannak számít a magyar közigazgatás történetében, hogy Budapest valamely városrészét megfelelő felkészülési idő és társadalmi konszenzus nélkül, egyetlen jogalkotási aktussal „elvegyenek” egy fővárosi kerülettől. Értelemszerű, hogy a Margit-sziget XIII. kerületről való leválasztása azt a célt szolgálta, hogy a fővárosi önkormányzat olyan beruházásokba és vállalkozásokba fogjon, amilyenekbe csak szeretne, anélkül, hogy ehhez egy másik önkormányzat engedélye kelljen. Gondoljunk csak bele: a 2017-es FINA úszó világbajnoksággal járó Margit-szigeti beruházások szolgálhatnak erre a legmegfelelőbb példaként.

A cikk megírásához az Arsboni a Jogtár adatbázisát használta.

Irodalomjegyzék

Milánkovich András – Szentgáli-Tóth Boldizsár: Kié a Margitsziget? I. Arsboni 1. évf. 2. sz. (2013)

Milánkovich András – Szentgáli-Tóth Boldizsár: Kié a Margitsziget? II. Arsboni 1. évf. 2. sz. (2013)

Budapest főváros közigazgatási területével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CXXVIII. törvény:
https://net.jogtar.hu/getpdf?docid=A1300128.TV&printTitle=2013.%20%C3%A9vi%20CXXVIII.%20t%C3%B6rv%C3%A9ny&targetdate=fffffff4&referer=lawsandresolutions
indoklással: http://www.parlament.hu/irom39/11210/11210.pdf

az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700078.TV

Budapest főváros területéről és kerületi beosztásáról szóló 1994. évi XVIII. törvény: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99400043.tv

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100189.TV

A Helyi Önkormányzatok Európai Chartájáról szóló, 1985. október 15-én, Strasbourgban kelt egyezmény kihirdetéséről szóló 1997. évi XV. törvény:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700015.TV

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1000130.TV

3105/2014. (IV. 17.) AB végzés:
http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/ED7ED2B042960A50C1257C07001B9B49?OpenDocument

Budapest Főváros XIII. kerületi Helyi Választási Bizottság 1/2013.(VIII. 25.) határozata:
https://www.budapest13.hu/wp-content/uploads/2013/08/nepszav_2013_hatarozat.pdf

A képek forrása itt és itt.

Gyakornoki Programunk támogatói:

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.