Az európai versenyjog és az állami támogatások: egyensúly és kihívások

2015 őszén az Európai Bizottság megállapította, hogy a Starbucks és a Fiat szelektív adókedvezményekben részesült Luxemburgban és Hollandiában. A testület 2016-ban uniós jogszabályokat sértő állami támogatások kedvezményezettjeiként spanyol futballklubokat, köztük a Barcelonát és a Real Madridot is nagy összegek visszafizetésére kötelezte. Ugyanebben az évben jelent meg az Apple-nek nyújtott 13 milliárd eurónyi adókedvezmény visszatérítésére irányuló döntés. Az esetek növekvő száma mutatja, hogy az állami támogatások területe, ehhez kapcsolódóan pedig az Európai Bizottság szerepe igen fontos és érzékeny téma

Az EUMSz 107. cikkéből kiderül, hogy azok, a vállalkozásoknak nyújtott gazdasági előnyök minősülnek állami támogatásnak, amelyeket állami forrásból szelektíven biztosítanak és amelyek érinthetik, sőt torzíthatják a közös versenyt. Az Európai Unió elsődleges feladata ellenőrizni, hogy a tagországok által nyújtott előnyök befolyásolják-e a közös kereskedelmet. A túlzó mennyiségű, priorizált vállalkozásnak juttatott támogatás hatással lehet a gazdasági fejlődésre, túltermelés vagy túlfogyasztás alakulhat ki, aminek következtében a piaci dinamika is torzulhat.

A vonatkozó szabályok szerint az országoknak minden folyósítani tervezett támogatást be kell jelenteniük a Bizottságnak, amely döntést hoz róla: engedélyezi vagy tiltja azokat. A testületnek igen széles mérlegelési köre van a gazdasági előnyök megítélésében, a tagországoknak pedig minden esetben meg kell várniuk a jóváhagyást.  Jelen szabály arra szolgál, hogy megakadályozza a negatív hatásokat, és biztosítsa a támogatások átláthatóságát és egyensúlyát. A tagállamoknak szükségük van az említett engedélyre az állami támogatások kifizetéséhez, ezért jogellenes, ha egy már kiutalt támogatás nem felel meg az Európai Unió szabályainak, vagy ha azt előzetes bejelentés nélkül folyósították.

A támogatások általános célja, hogy az országok segítséget nyújtsanak a saját belső működésükhöz, ezzel hozzájárulva a gazdasági és társadalmi célok eléréséhez. Ez történhet beruházások finanszírozásán vagy fejlesztések elősegítésén keresztül. Amennyiben ezek az európai versenyjogi szabályoknak megfelelően, neutrálisan kerülnek folyósításra azzal többek között javítható a vállalkozások közötti információhiány, a környezetszennyező termékek háttérbe szorításával a környezetpolitika és elősegíthető a közjavak nagyobb mértékű termelése, ezzel együtt pedig szélesebb körben történő elosztása. Ha a testület észleli, hogy a tervezett támogatások negatív következményekkel járnának, akkor beavatkozik és megpróbálja orvosolni ezeket a problémákat.

Az előbb említett esetekhez hasonló a Bizottság azon határozata, amiben megállapította, hogy a Ryanair 8,4 millió euró, a Jet2 pedig 81 ezer euró tiltott támogatásban részesült a franciaországi La Rochelle-i repülőtéren. A légitársaságok a versenytársaikkal szemben olyan gazdasági előnyöket élveztek, amelyek nem voltak indokoltak és amelyeket nem lehetett volna kifizetni. Az uniós szabályoknak megfelelően ebben az esetben Franciaország feladata az, hogy az így nyújtott támogatásokat visszakövetelje a két társaságtól.

Az engedélyezési folyamatban két kivitellel találkozunk. Az első csoportba tartoznak a piaccal összeegyeztethető gazdasági előnyök, amelyek esetében bár kötelező az előzetes bejelentés, de a Bizottság nem rendelkezik érdemi mérlegelési jogkörrel. Ezek az úgynevezett “automatikusan” jóváhagyott támogatások, amelyek körét jogszabályok korlátozzák. Ide soroljuk az általánosan, magánszemélyeknek nyújtott szociális jellegű és a katasztrófahelyzetek által okozott károk helyreállítására szolgáló támogatások, amelyek esetében nincs szükség részletes elemzésre, mivel ezek összhangban vannak a belső piaccal. A második csoport az összeegyeztethetőnek tekinthető hozzájárulások kategóriája, amelyek esetében az engedélyezés során már aktív szerepet kap a Bizottság, hiszen ezek a támogatások nem „automatikusan” jóváhagyottak. Ide tartoznak például az elmaradott térségek segítésére vagy a kultúra megőrzésére szolgáló támogatások. Ezekenél a Bizottság részletesen vizsgálja a belső piaccal való összeegyeztethetőséget, mielőtt jóváhagyja vagy elutasítja azokat. A szabályozásból kiderül az is, hogy a Bizottságnak nem célja az, hogy megfossza a tagországokat a támogatás lehetőségétől. Az eljárás szűk keretek közé szorítása szolgálja azt a célt, hogy a verseny és kereskedelem egyenlősége és kiegyensúlyozottsága mindvégig stabilan fenn tudjon maradni.

Az állami támogatásokkal kapcsolatban kialakult esetjog a Bizottság közbenjárásának köszönhetően az elmúlt években folyamatosan gyarapodott. Annak ellenére, hogy a tiltott kifizetések egyre nagyobb arányban kerülnek a felszínre, nem mehetünk el annak ténye mellett, hogy a tiszta versenyt és az egyenlő gazdasági esélyeket jelenleg is számos támadás éri a jogtalanul juttatott előnyök által. Annak biztosítása érdekében, hogy a piacot ne egy-egy, a támogatónak érdekét szolgáló szereplő uralja, ezzel kiszorítva a kisebb vállalkozásokat, szükség van a folyamatos ellenőrzésre és szűrésre.

Ez a cikk az Arsboni 2024. tavaszi gyakornoki programjának keretében készült.

Források