Bitcoin, a modernkori bűnözők tulipánja?

Az alábbi cikk az Arsboni, a Bird & Bird és a Wolters Kluwer 2018-as Cikkíró Pályázatára készült írás szerkesztett változata.

A bitcoin felhasználása a kiberbűnözésben, az online pénzmosásban és a terrorizmus finanszírozásában

Aligha létezik olyan, aki ne hallott volna a kriptovalutákról vagy legalább azok leghíresebbikéről, a bitcoinról, hiszen a hírek tele vannak e digitális pénzek árfolyamának szárnyalásával. Ez érthető is, hiszen csak a bitcoin 250 milliárd dolláros piac volt idén januárban. A történelemben elmélyültek pedig felidézhetik, hogyan lett hasonló spekuláció tárgya a tulipán a 17. századi Hollandiában, egészen addig a pontig, míg a hagymákért már vagyonok cseréltek gazdát.

Csakugyan létezik kapcsolat a két esemény között, hiszen mindkettő tárgya látszólag kevéssé értékes dolog – sőt, a bitocoinnak még csak fizikai megtestesülése sincs, így elültetni sem lehet, mint egy tulipánhagymát – és így

idővel természetszerű, hogy „kipukkad a lufi”, amely addig felfelé hajtotta az árakat.

Ez a párhuzam azonban túlságosan leegyszerűsítő.

Fürdőköpeny, csocsóasztal, macbook, kész a jogi startup?

Tényleg ennyi lenne? Nem kell a Szilícium-völgyig menned, hogy megtudd.

Tudd meg a kulisszatitkokat következő meetupunkon január 30-án!

Talán meglepetésként hathat azok számára, akik olvastak már a tulipánlázról, hogy korántsem biztos, hogy az elszabadult árakért csakugyan vett-e bárki is tulipánhagymákat. Azok ugyanis annak következményei voltak, hogy a törvény – pontosan a növekvő spekuláció miatt – lehetővé tette a vevőknek, hogy a vételár 3,5%-nak kifizetésével elálljanak az adásvételtől. Az eladók ezért olyan hatalmas árakat szabtak meg, hogy még elállás esetén is haszonra tehessenek szert. Ez persze ma már törvénybe ütköző üzleti magatartás lenne, de akkoriban az alapvetően segíteni szándékozó állam nem mérte fel a visszaélések lehetőségét.

A bitcoin, mint valuta számos alapvető ponton különbözik a tulipánhagymáktól. Számos helyen már fizetőeszközként is elfogadják, kriptopénz ATM-ek léteznek, és bár időnként jelentős zuhanás következik be az árfolyamában, egyelőre az összeomlás még nem fenyeget. Van azonban egy olyan sötét aspektusa az új technológiának, amiről ritkán esik szó, ez pedig annak felhasználása illegális célokra.

Bitcoin és a bűnözés

A bitcoin számos olyan jellemzővel rendelkezik, amelyek kívánatos eszközzé teszik azt a bűnözők szemében. Így például annak anonimitása, decentralizáltsága, nehéz lefoglalhatósága és gyorsasága mind olyan tényezők, amelyek nemcsak a mindennapi életben járnak előnyökkel. A darkneten (az internet keresőmotorok által nem indexelt része) működő feketepiacokon a kriptovaluták bevett fizetőeszközt jelentenek, és a bérgyilkosoktól kezdve a gyermekpornográfián át a kábítószerekig számos dologhoz lehet hozzájutni segítségükkel. A Silk Road (Selyemút) névre hallgató feketepiac felszámolásakor az FBI több millió dollárnyi értékű bitcoint foglalt le.

Míg a TOR (The Onion Router, az amerikai haditengerészet által kifejlesztett titkosítási eszköz) a biztonságos hozzáférést teremtette meg, addig

A bitcoin a gyakorlatban a darkneten működő feketepiacok PayPal-jává vált, hiszen megbízható és kényelmes fizetési mechanizmust hozott létre.

Az egyik legnagyobb digitális feketepiacon, az AlphaBayen 350 ezer különböző illegális terméket lehetett vásárolni bitcoin segítségével.
Az összes bitcointranzakciót érintő kutatás eredménye szerint mintegy 24 millióan használtak bitcoint illegális célokra, vagyis az összes használó negyede. Évente 36 millió illegális tranzakció történik, ami az összes tranzakció 44%-a, és ezek összértéke évi 72 milliárd dollár, vagyis az összes tranzakció értékének ötöde. Ezen felül az összes létező bitcoin fele volt már valaha érintett illegális tranzakcióban. Úgy gondolom ezek a számok önmagukban olyan beszédesek, hogy nem szorulnak komolyabb magyarázatra.

A tranzakciók mellett a bitcoin egyéb bűncselekményeknél is szerepet játszhat. Így például a mostanában egyre inkább elterjedő zsarolóvírusok (ransomware), amelyek titkosítják a számítógépen tárolt adatokat, és feloldást csak bizonyos összeg megfizetése fejében ígérnek.

A legismertebb ezek közül a WannaCry volt, amely nagy cégeket, vasúttársaságokat és kórházakat is megfertőzött.

Ezek a programok általában bitcoinban kérik a fizetséget, aminek a korábban már ismertetett előnyei mellett további oka még az, hogy a világ minden részén használható, szemben a nemzeti valutákkal. Egy ilyen incidens embertelenségére jó példa a Washington DC-ben található MedStar magánklinika esete, amelynek rendszerei 2016-ban fertőződtek meg egy zsarolóvírussal, így a páciensek orvosi adatai is zárolásra kerültek, ami nagyban megnehezítette szakszerű ellátásukat. Mindez felveti a kérdést: vajon nagyobb eséllyel fizetné ki valaki a zsarolót, ha saját élete függ tőle?

Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy nemcsak a bitcoin felhasználása, de az előállítása is történhet illegális módon. A bitcoin „bányászat” révén keletkezik, vagyis a tranzakciók feldolgozása és jóváhagyása révén, egy matematikai algoritmussal. Ehhez számítókapacitásra van szükség, azonban ahogy egyre több bitcoin van forgalomban, úgy igényel a bányászat egyre nagyobb erőbefektetést. Számos olyan esetről olvashatunk, ahol jogosulatlanul akartak számítógépeket bányászatra használni, például Oroszországban egy szuperszámítógépet. De egyszerű felhasználók számítógépeit is megfertőzhetik olyan vírussal, amely aztán bányászásra használja a gépet a felhasználó tudta nélkül. Az áldozat kára így többszörös: nemcsak a bányászott bitcoinokból nem részesül, de számítógépe is gyorsabban amoritzálódik, hiszen a támadó célja minél több bitcoin előteremtése, így szándékosan túlterheli a gép hardvereit.

Akadnak azonban olyan tényezők, amelyek a bitcoin használata ellen hatnak. Ahogy Sarah Meiklejohn is rámutat, ha valaki elfog egy drogdílert, akinél készpénz van, akkor egy bűncselekmény kapcsán fogják felelősségre vonni, ha viszont sikerül megszerezni a nála lévő bitcoinokat,

a megmásíthatatlan tranzakciós lista teljes bűnöző tevékenységét feltárja.

Az igazi nehézségeket az jelenti, hogy az ezeket használó felhasználókhoz eljussanak a bűnüldöző szervek.

A pénzmosás forradalmasítása

A bitcoin és a digitális pénznek tisztázatlan jogi státusza remek alapot teremt arra, hogy pénzmosás céljára felhasználhassák. Ugyanis már abban a kérdésben is komoly vita folyik, hogy ezek pénzként vagy tulajdonként definiálhatók-e. Az Egyesült Államokban a Florida v. Espinoza ügyben a kerületi bíróság felmentette a pénzmosás vádja alól Michell Espinozát, mivel „a bitcoin nem rejthető a matracba, mint a készpénz és az arany” és így banki infrastruktúrát sem kell igénybe venni hozzá. Egy ilyen döntés azzal a következménnyel is járhat, hogy a digitális pénzek nem tárgyai a pénzmosás elleni mechanizmusok vizsgálatának, vagyis még vonzóbb lesz az elkövetők számára ezek igénybevétele. Ebben sincs azonban egységes álláspont. A United States v. Faiella ügyben például úgy ítélte meg a bíróság, hogy a bitcoin továbbadása pénz átutalásának minősül.

A bitcoin segítségével történő pénzmosás egyik módja lehet az online videojátékok (MMORPG-k) saját pénzeinek használata.

Az elkövetők ez esetben a játékban használt pénzt küldik el egymásnak, majd váltják be bitcoinokra vagy más digitális pénzre, így úgy tűnhet, hogy valamilyen játékbeli előnyért fizettek, miközben valójában pénzmosásra használták azt fel. Hasznos eszközök is a rendelkezésükre állnak, például a Dark Wallet alkalmazása, amely titkosítja és más felhasználók tranzakcióit vegyíti, így a bitcoin segítségével történő pénzmozgásnak nen maradnak követhető nyomai. Hasonlóan követhetetlen a közösségi finanszírozó (crowdfunding) oldalakon történő pénzmosás, és ezek között egyre több olyan akad, amelyen bitcoinnal lehet támogatni. Lehetőségként felmerül még az is, hogy az ezt támogató oldalakon (pl. a circle.com) valaki előre fizetett kártyával bitcoint vásároljon, ami szintén lehetőséget teremt a pénzmosásra.

Az ilyen eszközökkel elkövetett pénzmosás elleni fellépésnek gyakorlati nehézségei is vannak, hiszen ahány fajta digitális pénznem van, annyi különféle mechanizmus létezik a működésük kapcsán. Nem lehet egységes modellt kidolgozni a bűnüldöző szervek számára, hiszen például az is változó, mennyire egyszerű az egyes pénznemeket hagyományos készpénzre váltani. Ráadásul számos nyomozási problémával is szembe kell nézniük a hatóságoknak, így például, hogy

nincs olyan központi szerv, amelytől az eljáráshoz szükséges adatokat kikérhetnék.

Bitcoin, a terroristák új eszköze?

A terrorizmus finanszírozása az ezen tárgyban 1999-ben elfogadott ENSZ egyezmény óta a világ nagy részén bűncselekménynek számít. Ezt a tiltást sok esetben más instrumentumok is tiltják, így például az EU terrorizmus elleni küzdelemről szóló 2017/541 irányelve, illetve a pénzügyi rendszerekben ezek megelőzéséről szóló 2015/849 irányelv. A terrorizmus finanszírozását és a pénzmosást gyakran kezelik együttesen, mert eszközrendszerük hasonló, de céljuk ellentétes: míg a pénzmosás legitim forrásból érkezőként akarja feltüntetni a pénzösszeget, a terroristák ezzel szemben pontosan illegális tevékenységekhez keresnek forrásokat. Azonban ha a bitcoin használható pénzmosásra, egyértelmű, hogy terrorizmus finanszírozására is. 2017 decemberében egy Long Island-i lakost letartóztattak, miután nyolcvanötezer dollárnyi pénzt küldött el az ISIS-nek bitcoin formájában. Egy ISIS-hez közel álló weboldal pedig olyan linket tett közzé, ahol bitcoinban történő támogatásokat fogadnak el.

A bitcoin közössége nevében Kai Sedgwick reagált az ezzel kapcsolatos vádakra, amiben mindezt olyan idős politikus félelemkeltési kísérletének nevezte, akik „még mindig kinyomtatják az internetet”. Véleménye szerint a terroristák számára sok szempontból nem ideális a bitcoin: a tranzakciók visszakövethetők és korántsem annyira anonimak, mint azt sokan hiszik; a terrorszervezetek napi működési költségeit papírpénzben kell fedezni, és a pénzfelvétel máris látható nyomokat hagy; az igényeiknek megfelelő mennyiségű kézifegyver nem vásárolható online; valamint a kezelési költsége túl magas.

Ezek az érvek nem tűnnek túl meggyőzőnek, hiszen a terrorizmus finanszírozása a tradicionális bankrendszeren keresztül már hatalmas nehézségekbe ütközik napjainkban. De akárcsak a pénzmosás esetén, az ott szemléltetett hiányosságok az online bankokat és a bitcoint sokkal vonzóbb alternatívaként tüntetik fel, amely esetén

a vázolt problémák inkább kellemetlenségek, semmint visszatartó erő.

Az Európai Unió pontosan a terrorizmus finanszírozásával összefüggésben kívánja szabályozni a bitcoint. Így például előírnák a kereskedő és pénztárca oldalaknak, hogy azonosítsák a felhasználóikat, limitálják az előre fizetett kártyák felhasználását, átláthatósági követelményeknek feleljenek meg, és hogy a tagállami hatóságok jobban hozzáférjenek bizonyos adatokhoz. Bizonyos tagállamok azonban egyelőre a szabályozás ellen foglaltak állást, attól tartva, hogy az negatívan befolyásolná gazdaságukat.

Veszély-e a bitcoin?

A közvélemény alapvetően az új technológiák iránti hurráoptizmus hangulat uralja napjaink társadalmában, ahol a technológiai fejlődés a jólét egyik fokmérője lett. De ugyanilyen könnyen fordulhat a közvélemény hangulata pánikba, ha szembesülnek ezen újítások negatív vonásaival. Elvégre a bitcoin pedofilok, szervezett bűnözők és terroristák egyik eszközévé vált az elmúlt időszakban. A bitcoinok fele érintett volt már illegális tevékenységben, és innen már csak az a kérdése, mit akarunk alátámasztani: hogy félig üres a pohár vagy pedig hogy félig tele van.

A túlzott pánikkeltés gyakran megfigyelhető az internet esetén, ahol gyakran hangsúlyozzák a veszélyeket, még ha ezek csak elméletben léteznek is jelenleg. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a diskurzust alapvetően olyan biztonsági cégek uralják, amelyeknek alapvető célja, hogy termékeiket és szolgáltatásaikat vásárolják. A veszélyeket túlhangsúlyozó narratívák legalább olyan hamis képet keltenek, mint a csak az előnyökre fókuszálók.
Remek példa erre a korábban már említett cikk Sedgwicktől a bitcoin és a terrorizmus kapcsolatáról, ahol a szerző egyenesen kívánatosnak tartaná, ha „minden terrorista, pedofil és kiberbűnöző” ezt használná, hiszen az csakis a bitcoin átütő sikerét mutatná. Érvük, ami szerint a készpénzt is használják bűnözésre, ott bukik meg, hogy a készpénz esetén már létezik olyan szabályozás, amely például a pénzmosást, korrupciót és a terrorizmus finanszírozását hivatott visszaszorítani. Olyan szabályozás, amely a digitális világban nem létezik.

Hogy a bitcoin gazdaságilag hosszútávon életképes-e, azt majd a piac úgyis eldönti. Az állam ugyanakkor nem nézheti tétlenül, hogy a bűnözők büntetlenül használhassák ezt az eszközt saját erkölcstelen céljaikra.

Az állami beavatkozás fő színtere ezért a kriptovaluták illegális célokra történő felhasználása kell, hogy legyen.

Ugyanakkor fokozott óvatossággal kell eljárni, hiszen az átgondolatlan beavatkozás csak újabb problémák forrásává válik, mint azt a tulipánok esetén is láthattuk. Az állami szabályozás másik, inkább elvi jellegű következménye az, hogy az állam elismeri egy tőle független fizetőeszköz legitimitását. A gyakorlati érvek azonban erősebbnek tűnnek, hiszen az új büntetőeljárási törvényben (2017. évi XC. törvény 315. § (2) bekezdés) már szerepel szabályozás a „fizetésre használt elektronikus adat” lefoglalását illetően.

Ugyan vannak, akik mindenfajta állami beavatkozásban csak rossz forrását látják, nincs realitása annak, hogy az internet jogmentes térként üzemeljen. A modern technológiák számos olyan újítást hoztak létre, amelyek az előnyeik mellett illegális tevékenységekre is használhatók (ilyen például a torrentoldalak működéséért felelős p2p hálózatok), amelyek önmagukban nem rossz célt szolgálnak, és ilyenformán tiltásuk sem lehet indokolt. Ugyanakkor az adott technológiákat jóhiszeműen használók számára is fontos, hogy kiszűrjék a rosszindulatú felhasználókat, hiszen ez hosszú távon csak növeli az adott újítás társadalmi elfogadottságát.

Források, felhasznált irodalom

Hubai Gergely: Tulipánláz: Az első kriptovaluta. InterPress Magazin 2018/5. sz.
Lakatos Alexandra Anna: Az informatikai bűncselekmények és a bitcoin. Belügyi Szemle 2017/1. sz. 24–44. o.
Nagy Zoltán András – Mezei Kitti: A zsarolóvírus és a botnet vírus mint napjaink két legveszélyesebb számítógépes vírusa. In: Gaál Gyula – Hautzinger Zoltán (szerk.) Szent Lászlótól a modernkori magyar rendészettudományig. Pécs: Magyar Hadtudományi Társaság Határőr Szakosztály Pécsi Szakcsoport, 2017. 163–168. o.
Sean Foley – Jonathan R. Karlsen – Tālis J. Putniņš: Sex, Drugs, and Bitcoin: How Much Illegal Activity Is Financed Through Cryptocurrencies? (January 15, 2018)
Tatiana Tropina: Fighting money laundering in the age of online banking, virtual currencies and internet gambling. ERA Forum, 2014/1. sz.
http://www.dw.com/en/bitcoin-eu-approves-cryptocurrency-clampdown-to-combat-terrorism-financing/a-41820170 (Letöltés ideje: 2018. 06. 27.)
http://www.fraud-magazine.com/article.aspx?id=4294993747 (Letöltés ideje: 2018. 06. 27.)
https://news.bitcoin.com/despite-politicians-say-terrorists-dont-use-bitcoin/ (Letöltés ideje: 2018. 06. 27.)
http://www.risetopeace.org/2018/02/11/bitcoin-terrorist-organizations-using-cryptocurrency-fund-operations/ (Letöltés ideje: 2018. 06. 27.)
https://themarketmogul.com/black-money-cryptocurrencies/ (Letöltés ideje: 2018. 06. 27.)

Tetszett a cikk? Olvasd el a többi népszerű pályaművet is applikációnk segítségével!

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.