Clinton megválasztása valóban alkotmányos válságot okozna az Egyesült Államokban?

Az amerikai elnökválasztás elérkezett végső hajrájához. Az elnökjelöltek mindent bevetnek a választási kampány utolsó napjaiban, és főként a billegő államokat veszik célba. A kampány utolsó szakaszában a közvélemény kutatók egy egyre erősödő Clinton fölényt prognosztizáltak, ez a trend azonban a kampány végére gyengülni látszik. A republikánus jelölt egy esetleges fordulatot remélve az elmúlt napokban kijelentette: Clinton megválasztása alkotmányos válságot okozhat. Vajon e kijelentés mögött van bármilyen jogi relevancia?

The Constitution

A republikánus jelölt Donald Trump figyelmeztette a választópolgárokat, hogy egy esetleges demokrata győzelem, és ezáltal Hilary Clinton megválasztása az országot alkotmányos válságba taszíthatja. Trump ugyan nem fejtette ki, hogy mit is ért „alkotmányos válság” alatt, ugyanakkor szimpatizánsai előtt Michigan államban arról beszélt, hogy a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) Clinton elektronikus levelezési gyakorlata miatt indult eljárása folytán a demokrata elnökjelöltre – megválasztása esetén – mint hivatalban lévő elnökre hosszas büntetőjogi eljárás várhat.

A Stanford Law School alkotmányjogot oktató professzora, Pamela Karlan szerint az „alkotmányos válság” nem pontosan meghatározott jogi terminológia. Ez ugyan egy közhasználatban álló kifejezés, azonban milliónyi jelentéstársítás fűződik hozzá. A professzor asszony szerint ez egy olyan helyzet leírására szolgál, amire vonatkozóan az Egyesült Államok alkotmánya nem tartalmaz irányadó rendelkezést, tehát egyfajta alkotmányjogi „ex lex” állapot.

Az például a mai napig egy nyitott kérdés, hogy milyen körülmények között vonható büntetőjogi eljárás hatálya alá egy hivatalban lévő elnök, már amennyiben ez egyáltalán lehetséges. Az Igazságügyi Minisztérium (Department of Justice) 1976-os állásfoglalása szerint a hivatalban lévő elnökkel szembeni büntetőjogi eljárás alkotmányellenesnek tekinthető, mivel csorbítaná a hatalmi ágak egyensúlyának elvét, tekintettel arra, hogy az elnök része a végrehajtó hatalomnak. Az Igazságügyi Minisztérium egy 2000-es állásfoglalásában ismét megerősítette a fenti tézisét, azonban eddig nem volt rá alkalom, hogy a bírói joggyakorlat is visszaigazolja annak helytállóságát.

Tudj meg többet!

Jim Jacobs, a New York University School of Law büntetőjogi tanszékének oktatója azonban felhívta a figyelmet arra, hogy egy hivatalban lévő elnökkel szemben polgári jogi eljárásnak már van helye. Bill Clintonnal szemben például szexuális zaklatás miatt indult polgári per, amely az elnök felelősségre vonása iránti eljáráshoz (impeachment) vezetett, amelyet a republikánus többségű Képviselőház kezdeményezett 1999-ben. Végezetül a Szenátus tisztázta az elnököt, és a kormány is maradt a helyén.

A Watergate-botrány jelentette az Egyesült Államok talán legnagyobb alkotmányos válságát, mielőtt azonban Richard Nixon felelősségre vonására sor kerülhetett volna, Nixon lemondott hivatalából.

Az FBI eddig ismert nyomozati anyaga szerint nem áll fenn a veszélye annak, hogy Clintonnal szemben büntetőjogi eljárás vegye kezdetét. Amennyiben utóbb mégis bizonyítást nyerne, hogy Clinton felelősségre vonása indokolt lehet, az alkotmányjogi szempontból ismeretlen szituáció elé állítaná a hatáskörrel rendelkező jogalkalmazó fórumokat.

***

A kép forrása innen.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.