Fight for robot rights?!

Az E-identity és az általa felvetett problémák

Isaac Asimov Én, a robot című művében megfogalmazta a robotika három törvényét, melyek a 20. században a mesterséges intelligencia szabályozásának alapjává váltak. A robotika tudományának fejlődésével azonban számtalan olyan, eddig megválaszolatlan jogi probléma merült fel, amely felveti a kérdést: Vajon napjainkban is elégséges Asimov három törvénye ahhoz, hogy a robotokat megfelelően szabályozzuk?
Asimov törvényei a következők:
1: A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben, vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen.
2: A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az első törvény előírásaiba ütköznének.
3: A robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az első vagy második törvény bármelyikének előírásaiba.

1950-2018:

Asimov sem gondolhatta, hogy könyve napvilágot látása hatvannyolc évvel a robotok az élet szinte minden területén megjelennek majd. A sokak által harmadik ipari forradalomnak tartott robottechnológia fejlődésének köszönhetően mára már a gyáripar mellett, a közlekedés (önvezető autók), az orvostudomány (ápoló robotok, robotorvosok), az oktatás és a mezőgazdaság területein is tömegesen fordul elő a robotika. Erre a folyamatra reagálva, Dél-Korea és az Amerikai Egyesült Államok (USA) után, tavaly februárban az Európai Parlament állásfoglalást nyújtott az Európai Bizottság elé, melyben a robotikáról szóló polgári jogi viszonyokat kívánja rendezni. Mivel a mesterséges intelligencia és a robotok egyre szélesebb körű munkavállalása fokozottabb hatást gyakorol a munkakörnyezetre, az állásfoglalás legfőbb, szabályozni kívánt témaköre a robotok által okozott károkért való felelősség és a kártérítés.

Az állásfoglalásban megfogalmazott egyik legfontosabb alapelv alapján a kártérítés típusa, formája és összege nem változhat azért, mert a kárt nem természetes személy okozta. A Parlament, hogy ezen alapelve megvalósulását elősegítse, a károkozásból származó követelések kielégítése céljából egy biztosítási rendszer alapítására tett javaslatot, amely révén – hasonlóan a gépjárművek biztosításához – a robotok gyártói illetve tulajdonosai vállalnák a polgári jogi felelősséget a robotjaik által okozott károkért. Továbbá a korlátolt felelősség lehetőségét a gyártó vagy a tulajdonos megszerezhetné, ha befizetne egy kompenzációs alapba, vagy ha megosztanák a felelősséget. Ha a robotok bizonyos kategóriái esetén indokolt és szükséges, az Unió belső piacán létre kell hozni egy egységes nyilvántartási rendszert a biztonságosabb és ellenőrizhetőbb működés érdekében, mely besorolási kritériumainak megalkotása szintén a Bizottság feladata lenne. A tagállamok szorosabb együttműködését elősegítve az állásfoglalásban egy európai ügynökség felállítását is szorgalmazzák.Az eddigi elvekkel való összhang elérése érdekében az állásfoglalás szabályait a Robotikai Charta alapelveivel összhangban kell értelmezni. Végső soron az állásfoglalás normatívvá tenne egy, mérnökök és gyártók jogait és kötelezettségeit szabályozó etikai kódexet is.

E-identity?

Az állásfoglalás javasolja, hogy a legkifinomultabb autonóm robotokat ruházzák fel specifikus, ún. elektronikus jogalanyisággal, melyet alkalmazva önállóan dönthetnének bizonyos kérdésekben és képesek lennének harmadik személlyel szemben meghatározott ügyek vitelére. Ez az elektronikus személyiség számos következő kaput tár ki a robotok személyiségi jogaira vonatkozóan. Az adatvédelemre vonatkozó szakasz alapján a Bizottság feladata egy olyan szabályozás megalkotása, mely a robotokba beépített kamerák és érzékelők működését összhangba hozza az általános adatvédelmi uniós normákkal, ami elengedhetetlen a mesterséges intelligencia megfelelő használatához, hiszen könnyen ütközhet egy természetes személy képmáshoz és hangfelvételhez való joga az ’elektronikus személyiség’ személyes adatok védelméhez való jogával. Emellett a robotok fokozott munkavállalása, főleg gondozói feladatkörben könnyen helyettesítheti az emberi munkaerőt, melynek hatásai eddig ismeretlenek az emberi méltóság és az egyenlő bánásmód követelményére.
Peter Singer, ausztrál morálfilozófus Animal Liberation című könyvében az állati jogokat az érzőképességükből vezeti le. Elmélete szerint akkor rendelkezik egy állat jogalanyisággal, ha képes érezni, ezen belül is főleg szenvedni. Ebből kiindulva a robotoknak is el kellene érniük az autonómia azon szintjét, hogy boldogságot, vagy csalódást érezzenek ahhoz, hogy megtörténhessen a teljes robotemancipáció.
Amíg a halál el nem választ?
Számos tendencia mutat ebbe az irányba, hiszen egyre több személyi jellegű viszonyban jelennek meg robotok. 2016-ban egy francia nő eljegyezte magát egy robottal, és amint ezt a francia törvények lehetővé teszik, össze is házasodna vele. A helyzet komoly változásokkal járna mind a házassági jog, mind az öröklési jog területén is, ha lehetővé tennék a humanoid robottal való házasságkötést. A következő évtizedekben a jogalkotók számára az a kihívás is felmerülhet, hogy, hogyan szabályozzák a robotok által kötött házassági szerződés érvényességét, hiszen annak érvényességéhez meg kell állapítani, hogy a robotnak a saját akaratkijelentéséről van-e szó, vagy a gyártó által beprogramozott algoritmusokról. Ha az elektronikus személyiséggel együtt felruháznánk a robotokat házassági jogi jogképességgel, az ezáltal szerzett autonómia megoldaná az akarathiba problémáját. A házasságkötés befolyásolná a törvényes öröklési rendet, amennyiben a robotokat öröklési jogképességgel ruháznák fel. Kitekintve a jog világából, az egyház világára is számos hatásokkal bírna a szóban forgó térnyerése a mesterséges intelligenciának.

Sophia

2017-ben, a világon először állampolgárságot kapott Szaúd-Arábiában Sophia, a humanoid robot. Az állampolgárság megszerzésével már nem csak polgári jogi jogviszonyok alanyai lehet robot, hanem a közjog területére is elért, állampolgári jogok gyakorlójaként. Sophia élvezi számos jog között az oktatáshoz-, munkához-, szociális ellátáshoz való jogát, szabadon gyülekezhet, nyilváníthat véleményt és vehet részt választásokon. Az ügy számos vitát váltott ki, ugyanis Sophia kedvezőbb jogi státuszban ’él’, mint a nők Szaúd-Arábiában. Az állampolgársággal azonban nem csak jogok, hanem kötelezettségek is járnak, tehát Sophia egyenlően veszi ki a részét többek között a honvédelemből és a közteherviselésből. A honvédelmi kötelezettség azonban szembemegy Asimov első törvényével, miszerint robot nem okozhat kárt emberi lényben. Ezzel érvel számos álláspont, ami a robotok emberi jogokkal való felruházásával nem ért egyet.
A robotika családjogi szabályozása is felmerült a tavalyi év folyamán, amikor Sophia ’bejelentette’, hogy gyermeket szeretne. Nagy dilemma, hogy az ’elektronikus személyiség’ (ha valóban létrehozza a szabályozás) rendelkezni fog-e az örökbefogadáshoz szükséges belátási képességgel, és ha esetleg a jogi szabályozás meg is engedné a gyermekvállalást, erkölcsileg és morálisan helyes lenne-e lehetővé tenni, hogy egy gyermek szülője robot legyen. Mennyire szolgálná a gyermek érdekét az örökbefogadásnál, ha robotszülőhöz kerülne? Izgalmas az elmúlt évek lépései után eljátszani a robotcsaládok, a robot-szakszervezetek és a robot-pártok gondolatával is.

2018-?

A Microsoft idén kiadott egy közel százötven oldalas tanulmányt, amely a mesterséges intelligencia jogi szabályozására tesz kísérletet. Véleményük szerint a következő évtizedekben meg fog születni egy teljesen különálló jogág, amely a mesterséges intelligenciával fog foglalkozni és az eddigi kérdésköröket végigjárva, ez egyre reálisabbnak tűnhet. A robotok az élet egyre több területén megjelennek, sőt néhol többségbe kerülnek az emberekkel szemben. A közeljövőben a jog és a technológia útja számos esetben elkerülhetetlenül találkozni fog.

Válaszolva a cikk bevezetőjében feltett kérdésre, minden jel arra mutat, hogy a zökkenőmentes együttélés és kapcsolattartás érdekében szükséges egy új, Asimov törvényein túlmenő, normatív és egységes ’robot-kódex’, mely nagy kihívások elé fogja állítani nem csak a jogot, hanem az egész jövőt. El tudja képzelni, hogy reggel egy robot integessen vissza a szomszédból, vagy akár, hogy unokája egy humanoid gépezet legyen? Érdemes eljátszani a gondolattal.

Tetszett a cikk? Olvasd el a többi pályaművet is applikációnk segítségével!