Állatvédelem: Jóléti kiváltság vagy civilizációs minimum?

„Az állatok nagy, jogfosztott, néma többség, amely csak a mi segítségünkkel maradhat fenn.” (Gerald Durrell)

Az állati jogok kérdése felesleges luxusnak tűnhet a folyamatosan előttünk álló társadalmi és politikai problémák mellett. Mégis, a 21. században egyre szorosabb emocionális kapcsolat alakul ki az állatok és gazdáik között. Ezért tartom aktuálisnak az itthoni állatvédelmi rendszer és a mögötte álló jogszabályi háttér vizsgálatát.

Az állati jogok védelme és képviselete még sohasem volt annyira aktuális téma, mint jelen korunkban. Gondoljunk csak például a veganizmus elterjedésére, ami azt hirdeti, hogy az emberek semmiképpen sem szeretnének hozzájárulni az állatok elpusztításához vagy méltatlan tartásához.
Emellett ma már külön kategória az „állatbarát” jelző az éttermekben, a különböző vendéglátóhelyeken, de még a plázákban is. Az Allee  pl. 2015-ben lett az első hazai állatbarát bevásárló központ, így már az sem lehetetlen, hogy a hétvégi bevásárlásunkat kedvenceinkkel együtt végezzük.

Az Európai Parlament szerint a 21. században az állatvédelem az emberiesség és a civilizáltság egyik fokmérője.

Mégis nagyon kevés európai országban (pl. Németország, Ausztria, Svájc) van alkotmányos védelme az állati jogoknak. Ez az alkotmányos garancia „fegyveregyenlőséget” teremt az állatok védelme és más alkotmányos előírások viszonylatában.

Magyarországon az állatokkal való etikus bánásmódhoz kapcsolódó törvényre egészen 1998-ig, az állatvédelmi törvényig (továbbiakban: Ávtv.) kellett várni. Az Ávtv. jelentősége abban áll, hogy az állam érző lényekként nyilatkozik az állatokról, és meghatározza a polgárok felelősségét épségük megőrzésében.
Az állatkínzás 2004-ig csupán szabálysértésnek minősült. Azonban a hatalmas közfelháborodást keltő 2003-as Fadd-Dombori eset után az Országgyűlés 2004. március 8-án bűncselekménynek minősítette az állatkínzást.

A munka(jog) jövője és a "Facebook állam" - XIII. Lawtech Meetup

A jelenleg is hatályos Btk. (2012. évi C. törvény) a környezet és a természet elleni bűncselekmények között szankcionálja az állatkínzást. Ennek az az oka, hogy az állatok életének védelme szorosan összefügg az Alaptörvény P) cikkével, amely nemzeti érdeknek nyilvánítja a termőföld, az erdők és a különböző növény- és állatfajták védelmét.

A jogalkotó az ésszerűség követelménye alapján az állatvédelemben is megszabott egy határt. Elkerülve az esetlegesen túl tág törvényi tényállást – mindenfajta élőlény akár vétlen elpusztítása nem von büntetést  maga után -, ezzel védve a jogbiztonságot és a jogszolgáltatás eredményességét.

2016. február 20-án a Btk. további szigorítása érdekében állatvédő szervezetek tüntetést tartottak a deteki állatkínzást követően.
Az állatkínzás hazai szabályozásával kapcsolatos legnagyobb vitákat jelenleg is az szüli, hogy a társadalom egy adott része szerint a büntetési tétel – minősített esetben három évig terjedő szabadságvesztés –  nem elégséges, és csupán elenyésző esetben eredményez letöltendő szabadságvesztést a bírói gyakorlatban.

Az akkori földművelésügyi miniszter, Fazekas Sándor szerint a Btk. kellően szigorúan lép fel az állatkínzókkal szemben. Véleménye szerint az emberi élet és a testi épség ellen való vétségeket magasabb fokú büntetési tétellel kell szankcionálni, mint a gerinces állat elűzését. Fazekas Sándor álláspontja a moral patients eszmerendszerből indul ki, ami alpaján az állatok az ember erkölcsi szintjénél alacsonyabb élőlények, így nem lehet a bántalmazásukért kiszabott büntetési tétel az emberi sérelmekkel egyenlő.

Az állatvédők támadják ezt az antropocentrikus álláspontot, és amellett érvelnek, hogy az embernek nincsen erkölcsi alapja arra, hogy az érző állatok fájdalmát kevésbé fontosnak tekintse, mint az emberét.

A magyarországi állatvédelmi szabályozás joghiányban is szenved, ugyanis a zoofília jelenleg nem számít bűncselekménynek. Elkövetése – az Ávtv. 8/B. §-ára figyelemmel – állatvédelmi bírságot vonhat csak maga után.

Emellett a Polgári Törvénykönyvünk is foglalkozik az állati jogok kérdésével az Ötödik könyvben, mely a dologi joghoz kapcsolódó szabályokat foglalja magában.

Az Arsboni felületén található másik állatvédelmi cikk külön felveti azt az elgondolást is, hogy az állatok kapjanak egy külön fejezetet a Ptk.-ban, ne pedig a dolgok között értekezzen róluk a jogalkotó.

Mezőgazdasági- és haszonállatok védelme

Az állatvédelem egyik legfontosabb mégis kevés figyelmet kapó területe a mezőgazdasági-és haszonállatok tartása. Ezen a területen a jogszabályok kevésszer jutnak érvényre a versenyképes mezőgazdaság követelményeivel szemben, ahol állatok millióit tartják intenzív körülmények között. A példa kedvéért: egy átlagos baromfinak egy A4-es papírnyi hely jut egész életére a nagyüzemi tartása során.

Ettől nem csak az állat szenved, hanem közvetetten mi emberek is, mert így kifejezetten rossz minőségű tej- és húsárut fogyasztunk majd. Az extenzívebb szabad tartásra kellene átállni a jobb minőségű alapanyagok tekintetében, ami mellett az állatoknak is meg tudnánk adni a törvényben előírt méltóságot.

Emellett minden egyes haszonállatnak más és más tartásigénye van, így nem lehet általános szabályokat kimondani. Az állat életének a megengedett módon való kioltásáról Ávtv. 11. § (1) bekezdése rendelkezik és felsorolja az elfogadható okokat és körülményeket (pl. élelmezési cél vágóállat esetén, prém termelése). Mindezek mellett – az Ávtv. 5. § (5) bekezdése alapján – a gazdasági haszonállat életének kioltása során előnyben kell részesíteni az állatkímélő technológiákat. A 6. § pedig kimondja, hogy az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, sérülést okozni.

A humánus körülmények érvényesítésest szolgálja a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet is.
A rendelet értelmében annak, aki a 11/A. § (1) bekezdés a)-o) pontjában felsorolt állatfajokat a rendeletben meghatározott minimális mennyiségben vagy azon felül mezőgazdasági haszonszerzés céljából tart, állatjóléti felelőst kell kijelölnie az adott telepen.

Állatvédelem a kozmetikai termékek esetében

Az állatvédelem egy másik sarkalatos területén viszont már egy pozitív jogszabályi környezettel találkozhatunk. A kozmetikai termékek állatokon végzett kísérletének a szabályozása nagyon előrehaladott az Európai Unióban a 1223/2009/EK rendeletnek köszönhetően. A kozmetikai termékek forgalmazási szabályai természetesen a tagállamok jogában is megjelennek, így nálunk ez Ávtv. 26. § (3) bekezdéseben kapott helyet.

Összefoglalva

Pusztán a büntetőpolitika nem elég, az államnak erőforrásokat kell biztosítania az állatvédelemre. Ezáltal érdemben támogatva az állatvédő szervezeteket és segíteni a lakosságot a felelős állattartásban (pl. ingyenes országos ivartalanítási és oltási programok).
Hiába hoz az állam ugyanis előremutató jogszabályokat, ha az emberek nem kapnak azokról érdemi tájékoztatást, és a jogszabályok nincsenek sem betartva, sem pedig megfelelően számon kérve.

A magyar kormány a költségvetésből 2017-ben 40 millió forintot különített el állatvédelmi feladatokra, ami strukturális változtatások nélkül önmagában nem megoldás a problémára.
Újra kell definiálni a gyepmesteri telep, az önkormányzatok és az állatvédő szervezetek szerepfelosztását és eljárási jogköreit, illetve a jelenlegi helyzetet olyan jogszabályokkal kéne megtámogatni, hogy az átláthatóságot és számon kérhetőséget teremtsen.

A cikk megírásához az Arsboni a Jogtár adatbázisát használta.

Irodalomjegyzék

Gyakornoki Programunk támogatói:

 

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.