Fontos mérföldkő az uniós áfa-szabályozásban – mire kell készülni az „Áfa a digitális korban” javaslatcsomag elfogadását követően?

Az elmúlt hónapokban a pénzügyi-gazdasági változásokat követő közvélemény figyelmét számos fontos és jelentékeny kérdés kötötte le: az új amerikai adminisztráció a hazai gazdálkodók működését érintően is fontos döntéseket hozhat – gondoljunk az uniót sújtó esetleges vámok vagy a magyar-amerikai kettős adós egyezmény lehetséges megújítására.

Mindezen fajsúlyos ügyek mellett talán kevesek értesültek arról a 2024. november 5-i ECOFIN ülésről, amelyen a Magyaroroszág vezette soros elnökség keretében a tagállamok pénzügyminiszterei több éves tárgyalási folyamat lezárását követően megállapodtak az „Áfa a digitális korban” („VAT in the Digital Age”, röviden: „ViDA”) javaslatcsomag elfogadásáról[1]. Az Európai Parlament február 12-i ülésén elfogadta – az időközben többször módosított tervezetet – ezáltal a Tanács formális egyetértését követően lezárulhat az uniós áfa-rendszer modernizálása érdekében végzett jogalkotási folyamat.

A ViDA javaslat eredeti szövegét 2022 decemberében tette közzé az Európai Bizottság, a szabályozás kulcsfontosságú pilléreit[2], különös tekintettel a platformalapú gazdaságot érintő módosításokról[3] mi is tájékoztattuk az Olvasót. A következőkben azt foglaljuk össze röviden, hogy milyen változásokra és mikortól kell az adóalanyoknak az uniós Héa-Irányelv módosulása folytán készülniük.

1. Elektronikus számlázás és számlaadat jelentés

A legfontosabb, valamennyi adóalanyt értintő módosítás a határon átnyúló, adóalanyok közötti ügyletek kapcsán bevezetett, kötelező elektronikus számlázás. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy az irányelvi szöveg elektronikus számla alatt olyan számlát ért, amelyet „strukturált elektronikus formában állítottak ki, továbbítottak és fogadtak be, amely lehetővé teszi annak automatikus és elektronikus feldolgozását.” A meghatározás alapján tehát a széleskörben elterjedt „egyszerű” PDF alapú számlázás a továbbiakban nem lesz alkalmazható, így számos gazdálkodónak fejleszteni kell belső folyamataiban. A számla kiállításra vonatkozó határidő is egységesül, annak a teljesítést (vagy előleg átvételét) követő 10 napon belül kell megtörténnie.

Párhuzamosan a fentiekkel, búcsút inthetünk majd a jelenlegi formában használt „A60”-as bevallásnak, azaz a Közösségi összesítő nyilatkozatnak is, azt ugyanis a „Digitális adatszolgáltatási kötelezettségek” szerinti, ügyleti szintű adatszolgáltatási kötelezettség váltja fel, amelyre a számlát kibocsátó adóalany lesz kötelezett. A módosítás kifejezett célja a tagállamok közötti információcsere gyorsítása, ezáltal a hatékony fellépés lehetőségének megteremtése az áfa-csalásokkal szemben.

A határon átnyúló ügyletek elektronikus számlázására és a digitális adatszolgáltatásra vonatkozó szabályok 2030. július 1-től hatályosak.

2. A platformgazdaság modernizálása

Korábban már beszámoltunk a szálláshely-szolgáltatás és fuvarmegosztás területén működő platformok „vélelmezett értékesítői” szerepének bevezetéséről, amely jogi vélelem következtében az alapvetően a szolgáltatásnyújtót és az igénybevevő magánszemélyeket összekötő platformok áfa fizetésére lesznek kötelezettek.

A platformokra vonatkozó szabályozástervezet hosszú vitákhoz vezetett a Tanácsban, az elfogadott szövegezés ennek eredményeként mentesítő szabályt is tartalmaz többek között a kisvállalkozónak minősülő értékesítőkre, illetve egyértelműsítésre került az utazási irodák kizárása is a vélelmezett értékesítői modellből.

A platformokra vonatkozó szabályozás több lépésben, 2028. július 1. és 2030. január 1. között kerül bevezetésre a tagállamok által.

3. Az egyablakos rendszer kiterjesztése

Az áruk és szolgáltatások szabad mozgása az Európai Unió egyik fő alapelve, a több tagállamban is értékesítő vállalkozások számára ugyanakkor korábban rendkívüli adminisztratív tehertételt jelentett, hogy külön valamennyi érintett tagállam adóhatóságánál bejelentkezést kellett teljesíteni és az akár egy ügylet miatt kiváltott adószám után rendszeresen adóbevallási kötelezettséget kell teljesíteni.

A fenti problémát az EU az egyablakos rendszer bevezetésével kívánta megoldani, amely rendszert eredetileg az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások áfa-elszámolására hoztak létre, majd kibővítésre került a Közösségi távértékesítések ügyleti típusára is. Az egyablakos rendszer egyszerre lehetővé teszi, hogy a fogyasztás helye szerinti ország részesüljön az általános forgalmi adóbevételből, a vállalkozók ugyanakkor saját tagállami adóhatóságuk felé az egyablakos rendszeren tudnak ezen más tagállami ügyletekről is elszámolni.

Az új szabályok az egyablakos rendszer kiterjesztésével tovább egyszerűsítik az uniós gazdálkodók számára az adminisztrációt, amelynek eredményeként valamely (saját) áru unión belüli mozgatása is az új egyablakos rendszer hatálya alá kerül.

Az egyablakos rendszert érintő kiterjesztő szabályozás 2027. január 1-ét követően hatályosul.

*

A hozzáadottérték-adó (áfa) a gazdaság fejlődésével párhuzamosan folyamatos modernizálásra szorul, a ViDA javaslatcsomag elfogadása pedig komoly lépés a digitalizált és hatékony közösségi adórendszer megteremtése felé. A korábban tervezett határidőkhöz képest lényegesen hosszabb felkészülési időt biztosít a szabályozás több területen, így az eredetileg 2024 évtől kötelezően bevezetendő elektronikus számlázási szabályok hat évvel később lesznek alkamazandóak. Az adózóknak ugyanakkor fontos figyelemmel kísérni a fenti változásokat, a szabályozás fejlődése ugyanis saját belső rendszereik és folyamataik fejlesztését is szükségessé tehetik.

A Built on Trust rovat támogatója a BékésPartners.