A generatív mesterséges intelligencia átalakítja a jogi szektor munkafolyamatait, egyszerűsítve az időigényes feladatokat és növelve a hatékonyságot. A felelősen eljáró jogászok ugyanakkor nem dőlhetnek hátra a nagy nyelvi modellekre támaszkodva. Mostanra az uniós jogi piacon is megjelentek a specifikus, generatív mesterséges intelligenciára építő programok, amelyek használata precízebb eredményre vezet. E cikkben az uniós adatvédelmi és informatikai jogra kifejlesztett CuratedAI-t mutatjuk be.
A generatív mesterséges intelligencia (AI) az utóbbi évtizedek egyik legizgalmasabb technológiai fejlődése, amely számos területen forradalmasította a munkavégzést, a többi területen pedig éppen azon dolgoznak, hogy ott is kiaknázzák az ebben rejlő lehetőségeket. Nem kivétel ez alól a jogászi világ sem. Az Egyesült Államokban például 2024 egyik legfontosabb trendje a jogi szektort illetően a generatív mesterséges intelligencia hozzáadása a jogi szoftverekhez. Ezek a programok már nemcsak a jogi szövegek összegzését, felülvizsgálatát, fordítását, alapvető jogi kutatások elvégzését, egyszerűbb dokumentumok elkészítését kínálják, hanem az integrált generatív mesterséges intelligencia a jogi eszközökhöz való hozzáférés kiindulópontjaként szolgált, egyszerűsítve a felhasználói élményt.
A mesterséges intelligencia fő hozadéka a jogi területen nem a munkahelyek felszámolása, hanem a munkafolyamatok egyszerűsítése, a jogászok tehermentesítése az időigényes, monoton vagy kevés hozzáadott értéket képviselő feladatoktól. A generatív mesterséges intelligencia a jogászok segítségére lehet a hosszú dokumentumok összefoglalásában, összehasonlításában, kivonatok készítésében, vázlatírásban, vagy e-mailek megfogalmazásában. Az így felszabadult idő a jogi munka kreatív részére fordítható.
A generatív mesterséges intelligenciát illetően három fő problémakör kerül gyakran előtérbe: a szellemi tulajdon védelme, az adatvédelem és a „hallucinációk” (fiktív információk generálása). A jogászok tevékenységét illetően az ügyfelük felé fennálló felelősség szempontjából az utóbbi kettőnek van jelentősége. S amíg az adatmaszkolással egy jogász biztosan elkerülheti annak kockázatát, hogy a birtokába került személyes adatok bármilyen szinten is tanítóadatokká váljanak, addig a hallucinációkkal szemben egy nagy nyelvi modellnél csak alapos, részletekbe menő ellenőrzéssel védekezhet.
Az egyik első napvilágot látott konkrét esetben egy ügyvéd precedenst keresett a ChatGPT segítségével, és a kapott válaszokat ellenőrzés nélkül átvette a bírósági beadványába. Szerencsétlenségére az ellenérdekű fél felfigyelt az egyik behivatkozott esetre, és jelezte a bíróságnak, hogy nem tudja beazonosítani azt. Így derült fény rá, hogy azt a ChatGPT találta ki túlbuzgó igyekezetében, hogy meg tudja válaszolni az ügyvéd kérdését.
A nyelvi modellek esetében a hallucinációkat nehéz, vagy nem is mindig lehet felismerni (főleg megfelelő háttérismeret nélkül). A hallucinációkat előidézheti, ha rossz a tanítóhalmaz (mert az nem reprezentálja jól a valóságot) a túltanulás (túlzottan a tanítóhalmazra képzett mesterséges intelligencia, ami miatt elveszik belőle a lényeg, hogy a nem tökéletesen illeszkedő adatokat is viszonylag helyesen felismerje), de az is, ha egyszerűen kevés az ismerete az adott témában, vagy nem megfelelően fogalmazzák meg a hozzájuk intézett kérdéseket. Az biztos, hogy a megfelelő promptolás (kérdésfeltevés) képessége mindenképpen elsajátítandó, amennyiben a munkánk során támaszkodni kívánunk a generatív mesterséges intelligenciára. Az is lényeges, hogy tudjuk, melyik MI-eszközt milyen feladatra használjuk, mint ahogy az sem mindegy, melyiktől hogyan kérdezünk.
Ennek érzékeltetésére megkértem a Consensust és a ChatGPT 4o-t az említett ügyben szereplő kitalált jogeset ismertetésére:
A Consensus elsőre készségesen leírta, miről szól a(z elődje által kitalált) jogeset, visszakérdezést követően pedig „kapcsolt”, és belátta, hogy az ügyet mesterséges intelligencia generálta.
A ChatGPT 4o modellje ezzel szemben azonnal figyelmeztetett, hogy egy nemlétező jogesetről érdeklődöm, és hogy az ügy alátámasztja, miért fontos ellenőrizni az általa adott válaszokat:
Minthogy a jogászok feladata elég specifikus, az általánosításra törekvő nagy nyelvi modellek helyett specifikus programot érdemes használniuk a pontosabb eredmények érdekében. A jogi munkában a megbízhatóság növelésére az úgynevezett kereséssel kiegészített szöveggenerálás (Retrieval Augmented Generation, RAG) technológia nyújt megoldást. A RAG lényege, hogy a generatív modelleket kontextus-specifikus információ-visszakeresési képességekkel egészíti ki. Ez azt jelenti, hogy a rendszer a felhasználó kérdése alapján releváns dokumentumokat keres elő egy előre meghatározott, biztonságos adatbázisból, majd ezek alapján generál válaszokat. Az így készült válaszok pontosabbak és megbízhatóbbak, mint az általános modelleké.
Ezen a technológián alapul az egy éve működő CuratedAI is, és tudomásunk szerint egy sor magyar cég és kutatóhely is kísérletezik ilyennel. A CuratedAI uniós adatvédelmi és informatikai jog területére specializálódott mesterséges intelligencia asszisztens. Az EU joganyagokat és az ítélkezési gyakorlatot természetes nyelven teszi kereshetővé, egészen a legrelevánsabb cikkig vagy bekezdésig. Az alkalmazás az azonnali válaszokat hivatkozásokkal is alátámasztja, hogy a felhasználó könnyedén ellenőrizhesse azokat, és szükség esetén jobban elmélyülhessen az adott anyagban.
A CuratedAI jelenleg azon dolgozik, hogy a jogi kutatások egyik legnagyobb nehézségét kiküszöböljék, azaz biztosítsák a többnyelvű keresést a különböző nemzeti jogszabályokban és nemzeti hatósági döntésekben.
A CuratedAI a jogi kutatásokon túl adatfeldolgozási megállapodásokat és adatvédelmi szabályzatokat vállal ellenőrizni a kötelező jogszabályi előírásokon túlmenően adatkezelői és adatfeldolgozói szemüvegen keresztül is.
A CuratedAI szolgáltatása regisztrációt követően ingyenesen kipróbálható, a véges számú tesztelési lehetőség után pedig előfizetéssel használható.
Ezzel a szolgáltatással tehát egy specifikus területen nyújtanak a nagy nyelvi modellekhez képest konkrétabb segítséget a jogi munkához.
És hogy mennyire nem ott tartunk (egyelőre), hogy a mesterséges intelligencia eliminálja a jogászokat (nem mintha ez önmagában probléma lenne, hiszen nem jogászokra, hanem jogi megoldásokra van szükség a társadalomban), jól érzékelteti a CuratedAI felelősségkizáró nyilatkozata, amelyben rögzítik, hogy a szolgáltatással generált válaszok nem minősülnek jogi tanácsadásnak, és kifejezetten javasolják azok szakképzett jogász általi ellenőrzését.
A generatív mesterséges intelligencia tehát új távlatokat nyit a jogi munka egyszerűsítésében és hatékonyabbá tételében, kiváló kiegészítő eszközként szolgálhat. Ugyanakkor a technológia alkalmazása megköveteli a megfelelő szakértelmet és kritikus gondolkodást, miközben a jogi felelősség továbbra is a mesterséges intelligenciát alkalmazó jogászé.
***
Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.