Hogyan készüljenek az adózók 2026-ra? – Lezárult a 2025 évi őszi adócsomag társadalmi egyeztetése

A Nemzetgazdasági Minisztérium által közzétett őszi adócsomag társadalmi egyezetetése lezárult. Ugyan nem példa nélküli, hogy az Országgyűlés elé végül jelentősen módosított normaszöveg kerül, a törvényjavaslatból kiolvashatóak a szaktárca által tervezett főbb adópolitikai irányok.

Az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat („Javaslat”) várhatóan nem fog alapvetően változtatni a hazai adórendszeren, a módosító szabályok elsősorban pontosító-kiigazító rendelkezéseket tartalmaznak. Az adózóknak ugyanakkor érdemes figyelemmel tartani több adatszolgáltatási változást, az adóeljárási szabályokban pedig további hatékonyságnövekedést hozhat az automatikus döntéshozatal bevezetése.

Az alábbiakban adónemenként összefoglaljuk a Javaslat fontosabb rendelkezéseit.

Személyi jövedelemadó

A Javaslat jelentős könnyítést tervez a kriptoeszközökkel kereskedő magánszemélyek számára: a kriptoügyletekből származő jövedelem kiegyenlítésekor ezentúl nemcsak az adóévet megelőző két év, hanem bármely korábbi év bevallott veszteségei is elszámolhatók lesznek. Ugyanakkor, a magánszemélyeknek nyilvántartást kell vezetniük a kripto-ügyletek veszteségeiről, amelyet az éves adóbevallásban tájékoztató adatként kell majd feltüntetni.

Társasági adó

A javaslat a kutatás-fejlesztési (K+F) adókedvezmény szabályait pontosítja. Az új típusú (2023-ban bevezetett) K+F adókedvezmény választása után a korábbi hat év helyett már öt év elteltével lehetne ismét dönteni a kedvezmény alkalmazásáról. Ez összhangba hozza a szabályt a már hatályos rendelkezéssel, amely szerint a választás ötéves időtartamra szól.

További változás, hogy a felsőoktatási intézménnyel, az MTA-val vagy állami tulajdonú kutatóintézettel kötött szerződés alapján végzett K+F tevékenység esetén is a főszabály szerinti mértékben, azaz az elszámolható K+F költség 10%-áig lehet majd igénybe venni az adókedvezményt. Az 500 millió forintos felső korlát továbbra is alkalmazandó marad.

Kisvállalati adó (KIVA)

A kisadózó és kisvállalati adóalanyok számára a pénztárértékelési szabályok módosítása hoz könnyítést. Az új rendelkezés szerint az elektronikus pénzeszközök nem számítanak bele a pénztár értékébe, így csökken a fiktív pénztárállomány miatti adókockázat és egyszerűsödik az adminisztráció. Ezzel a módosítással a jogalkotó egyértelműen a modern pénzforgalmi megoldásokhoz kívánja igazítani a szabályozást.

Globális minimumadó

A globális minimumadó rendszerének pontosítása is része a csomagnak. A javaslat bevezeti az „egyszerűsített lefedett adó” és az „egyszerűsített tényleges adómérték” fogalmát, továbbá részletesen szabályozza az elismert országonkénti jelentések és pénzügyi beszámolók körét. Ezek a pontosítások a nemzetközi adóharmonizációt és az OECD irányelvekhez való teljes illeszkedést szolgálják, különösen a multinacionális vállalatcsoportok szempontjából.

Általános forgalmi adó

Az ÁFA-szabályok módosítása elsősorban a csoportos adóalanyiságot érinti. A javaslat rögzíti, hogy ha a kijelölt képviselő megszűnik és a tagok nem jelentik be az új képviselőt 15 napon belül, az állami adó- és vámhatóság jogosult új képviselőt kijelölni, biztosítva ezzel a folyamatosságot. Emellett az egyetemleges felelősség és a jogutódlás szabályai is pontosításra kerülnek.

Valamennyi adózót érintő módosítás azonban a belföldi összesítő jelentéshez (az „M-lapokhoz”) kapcsolódó részletesebb adatszolgáltatás követelménye, így az adózóknak a levonásba helyezett adó összegéről a Javaslat elfogadását követően adómérték szerinti bontásban kell majd adatot szolgáltatniuk.

Helyi adók és illetékek

A vagyoni értékű jog fogalma bővül a lízingbevevői joggal és a tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői joggal. Azon adótárgyak köre is bővül, amelyre az önkormányzat nem állapíthat meg települési adót: a termőföld mellett az erdő tulajdonjoga is ezen, kivett tárgykörbe esik. Mindezen túl egységesül a lakásépítéshez kapcsolódó illetékmentesség igazolása, és illetékmentessé válik a tulajdonosi kölcsön elengedése végelszámolás esetén.

Reklámadó

A reklámadó 0%-os mértékének érvényességi ideje újabb egy évvel meghosszabbodik, így az adó 2026. december 31-ig továbbra sem lesz alkalmazandó.

Társadalombiztosítás

A társadalombiztosítás területén két fontos újítás jelenik meg. Az egyik a „tartós megbízási jogviszony”, mint új biztosítási kategória bevezetése, amely a munka és a megbízás közötti átmeneti jogviszonyok szabályozását teszi egyértelműbbé.

Jelentős fejlesztés a Komplex Jogviszony Nyilvántartás (KJNY) létrehozása: ez az informatikai rendszer egyetlen felületen biztosítja majd a biztosítási, járulék- és egészségügyi jogosultsági adatok lekérdezését és az ezzel kapcsolatos ügyintézést. Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése, illetve az ezzel kapcsolatos egyeztetések így már online és mobilalkalmazáson keresztül is elintézhetők lesznek.

Adóeljárási szabályok

A javaslat több lényeges eljárásrendi pontosítást tartalmaz.

Az adószám adóhatóság általi törölhető akkor, ha az adózó elmulasztja a törvényes képviselője bejelentését, továbbá automatikusan – felszólítás nélkül – törli az adószámot a NAV, ha az adózó 90 napon belül nem tesz eleget bevallási kötelezettségének. Az adóhatóság korábbi gyakorlatához képest ez jelentős változást hozhat, különös körültekintéssel kell a cégeknek és a könyvelőknek eljárniuk a bevallások benyújtásának elmulasztását elkerülendő.

Változás várható az elévülés és az önellenőrzés kapcsolatában is. A módosítás értelmében az adózók nem nyújthatnak be önellenőrzést a bíróság elévülési időn túli meghozott jogerős döntése esetében már elévült időszakra akkor, ha az más adózó áfa-kötelezettségét is érinthetné. Ez korlátozza a jogorvoslat lehetőségét olyan esetekben, amikor az önellenőrzés láncszerűen befolyásolhatná más szereplők adópozícióját.

A Javaslat megszüntetné a jogszabály-ellenességre hivatkozó önellenőrzési lehetőséget (Art. 195. §), helyette az adózók kérelmet nyújthatnak be adókötelezettségük csökkentésére, amelyet az adóhatóság az önellenőrzésekhez hasonlóan 15 napon belül bírál el.

Az adóigazgatási rendszerben új eljárásként kerül bevezetésre az automatikus döntéshozatali eljárás, amely olyan ügyekben lesz lefolytatható, amelyekben valamennyi a döntéshez szükséges adat rendelkezésre áll és a döntés mérlegelést nem igényel.

Békés A Built on Trust rovat támogatója a BékésPartners.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.