Hogyan vigyáz az állam a lelkünkre?

Mint ahogyan a korábbi cikkemben olvashatták, a lelki egészséghez való jog állami kötelezettséget teremt, de vajon hogyan jelenik meg mindez a jogszabályokban? Milyen garanciák védik a gyermekeket és a munkavállalókat? Milyen új kihívásokkal kell számolnunk a digitális térben, és hogyan reagál ezekre a jog? Jelen cikkemben ezekre a kérdésekre keresem a választ, majd végül kitérek a lelki eredetű betegségeknek az egészségügyi törvény szerinti kezelésére.   

Lelki egészséghez való jog

A lelki egészséghez való jog, mint az egészséghez való jog egyik vetülete, egyrészt a szociális jogok közé tartozik, amely szabályozási és szolgáltatási kötelezettséget von maga után az állam részéről. Ez azt jelenti, hogy az államnak aktívan be kell avatkoznia e jog érvényesítése érdekében. Ugyanakkor ez azzal is jár, hogy nem kényszeríthető ki a lelki egészség biztosítása az államtól. Tehát végső soron az állam kezében van az irányítás azzal kapcsolatban, hogy hogyan kívánja konkrétan biztosítani e jog érvényesülését. 

A lelki egészséghez való jog megjelenik az Alaptörvényben, azonban a lelki egészség védelme ezzel önmagában nem biztosított, ahhoz szükség van további jogszabályokra, további intézkedésekre, amelyek kibontják e jog egyes aspektusait. 

A lelki egészséghez való jog komplex jogvédelmet igényel, így rengeteg területen megjelenhet, azonban a jelen cikk a gyermekek és munkavállalók lelki egészségéhez való jogára fókuszál, tekintettel sérülékenyebb, bizonyos tekintetben kiszolgáltatottabb helyzetükre. Ezentúl megvizsgáljuk, hogy a digitális környezet milyen új kihívásokat állít a jogalkotó számára a lelki egészség védelmének körében, végül pedig bemutatom a lelki betegségek kezelésére vonatkozó, az egészségügyi törvényből fakadó szabályokat.

A gyermekek lelki egészségének kiemelt szerepe

A gyermekek védelme mind a nemzetközi téren, mind a hazai jogalkotásban hatalmas jelentőséggel bír, mivel a gyermekek életkorukból adódóan sérülékenyebbek.

A Gyermek jogairól szóló New Yorki Egyezményben több helyen is találhatunk olyan szakaszokat, amelyek kifejezetten a gyermekek lelki egészségét hivatottak biztosítani. Az Egyezményben részes államok – így Magyarország is – elismerik a gyermekek jogát egy olyan életszínvonalhoz, amely a kellő lelki fejlődésüket is lehetővé teszi. Ennek biztosítása azonban alapvetően a szülő feladata, így az állam csak akkor avatkozik be, ha a szülőnek segítségre van szüksége e jog érvényesítésében. 

Az ugyanakkor már az állam kötelezettsége, hogy megtegyen minden olyan törvényhozási, közigazgatási, szociális vagy nevelési intézkedést, amely alkalmas arra, hogy megvédje a gyermeket a lelki durvaságtól. Emellett az Egyezmény elismeri a gyermekek jogát a pihenéshez és a szabadidő eltöltéséhez, amely kétségtelenül szükséges a gyermekek lelki jóllétéhez is. Ezen felül a lelki egészségre ártalmas munkától való védelem is megjelenik az Egyezményben. A nemzetközi szabályozás után térjünk át hazánk jogi környezetének áttekintésére.   

Az Alaptörvény is kifejezetten foglalkozik a gyermekek védelmével, ugyanis deklarálja, hogy „minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.” Az Alaptörvény tizenötödik módosítása ezt a védelmet tovább erősítette azzal, hogy kiegészítette, hogy ez a jog megelőz minden más alapvető jogot az élethez való jog kivételével. Így a jogalkotónak lehetősége nyílik az alapjogok korlátozására a gyermeki jogok biztosításának érdekében, ugyanakkor ez az új hierarchia az alapjogok között aggályra adhat okot és kérdéseket vethet fel.  

A jogi szabályozás világosan rögzíti a gyermekek védelmének fontosságát, a valóságban azonban a gyermekek lelki egészségének helyzete aggodalomra adhat okot. A gyermekek mentális egészségi helyzetéről az UNICEF 2021-ben végzett kutatást Európa tekintetében. A kutatásból kiderült, hogy 7 serdülőből 1 szenved valamilyen mentális betegségben. Magyarországon 2019-ben a 10-19 éves korú gyermekek 11,2%-a, pontosabban 108.953 gyermek mentális betegséggel küzdött. Emellett az öngyilkosság volt Európában a második leggyakoribb halálozási ok a 15-19 évesek körében. A szorongás és depresszió a 10-19 évesek körében a mentális betegségek több mint a felét tette ki.

Ezen túlmenően 2025-ben is készült egy felmérés az UNICEF keretében az óvoda-és iskolapszichológusok helyzetéről Magyarországra nézve, amely egy meglehetősen negatív képet fest. A felmérésből kiderült, hogy az iskolapszichológusok túlterheltek, mivel kevesen vannak. Ezt bizonyítja a KSH adata is, amely szerint 983 főállású iskolapszichológus dolgozott a közoktatásban hazánkban a 2022/23-as tanévben. Emellett az iskolapszichológusok nehéz munkakörülmények között dolgoznak, jellemző az eszközök- és az önálló helyiség hiánya is. A válaszadók közel fele a pályaelhagyást fontolgatta, ami az alacsony fizetés, a nagy mentális terhelés és a megbecsülés hiányából fakad. Problémát jelent továbbá, hogy az intézménypszichológusok munkája inkább intervenciós, mint prevenciós jellegű.  Ezek a problémák ahhoz vezetnek, hogy a pszichológusok csak részben képesek a gyermekek lelki nehézségeivel kapcsolatos kihívásokat hatékonyan ellátni. A felmérés eredményei alapján javasolt intézkedésként fogalmazták meg többek között az iskolapszichológusok számának növelését, a prevenciós munka erősítését, az anyagi feltételek javítását, valamint a béremelését.

A lelki egészség védelme már a gyermekek életében elkezdődik, ám felnőtt korban sem jelentéktelen. A munkavállalók lelki egészségének helyzete is rendkívül fontos, így a következőkben ezt a tárgykört vizsgáljuk meg. 

A munka területén a lelki egészség védelme

Az átlagos felnőtt lakosság ideje nagy részét munkahelyén tölti, ahol különféle stresszorokkal lehet találkozni, amelyek a megszokott állapotra, tevékenységre károsan hatnak, és amelyek végső soron lelki egészségünk romlásához, valamint lelki betegségek kialakulásához vezethetnek. Ennek következménye lehet a munkateljesítmény csökkenése, ami a munkáltató számára sem előnyös.

Bár a Munka Törvénykönyve igyekszik védeni a munkavállalót a munkaidő, valamint a szabadnapok meghatározásával, mégis sokszor hallani a túlterheltség vagy éppenséggel az alulterhelés jelenségéről. Affidea 2025-ös felméréséből kiderült, hogy a megkérdezettek az időhiányt és a túlzott munkaterhelést tartják számon a munkahelyi stressz legfőbb okai között. 

További stresszforrás lehet a nem megfelelő munkafeltételek biztosítása. A munkavédelemről szóló törvény szerint a munkát végzőknek joguk van a biztonságos és egészséges munkafeltételekhez. Továbbá a törvény határozza meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit, annak érdekében, hogy a dolgozók egészségét, munkavégzők képességét megóvja és a munkakörülményeket humanizálja. Az alábbiakban ezek közül a feltételek közül emelek ki egy párat.

A törvény szerint a munkavállaló számára biztosítani kell többek között a munkahely jellegének megfelelően a pihenési és melegedési lehetőséget. Emellett a munkavállalónak joga van a munkavégzés jellegének megfelelő világításhoz, valamint az egészséges mozgástérhez. E konkrét előírások is kapcsolódhatnak a lelki egészséghez, ám a munkavédelmi törvényben ezen túlmenően is határozottan megjelenik a lelki egészség védelme több helyen is. Ilyen rendelkezés például, amikor e jogszabály a pszichoszociális kockázat fogalmát meghatározza. Ez a munkavállalót a munkahelyén ért olyan hatások összességét jelenti, “amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakciót, és ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi megbetegedés következhet be.” Emellett a foglalkozási megbetegedés definíciójának körében is megjelenik a pszichoszociális tényező, és a törvény kifejezetten veszélyforrásnak jelöli a pszichés igénybevételt is. 

A lelki egészség védelmét szolgálja az is, hogy a munkáltató köteles munkahigiénés vizsgálatok körében a pszichoszociális tényezőket is feltárni, hogy ezáltal csökkenteni lehessen az egészségkárosító kockázatokat.

Ezen túlmenően több tanulmány is foglalkozik a pszichológiailag biztonságos munkahely kérdéskörével. Ez egy olyan munkahelyet takar, ahol a munkavállalók negatív érzésektől mentesen végezhetik munkájukat, anélkül, hogy bántanák őket. A pszichológiailag biztonságos munkahely alappillérei közé tartozik a nyitott kommunikáció, a támogató vezetés, valamint a kölcsönös bizalom. Erről azonban a jogszabályok hallgatnak, így a munkáltatón múlik ennek megszervezése és megvalósítása. 

Lelki egészség védelme a digitális környezetben – új kihívások 

A technológia gyorsütemű fejlődése új kihívásokat hoz felszínre a lelki egészség védelmével összefüggésben. Az internet ma már kikerülhetetlenül része az életünknek, azonban ezzel együtt új veszélyforrásokra számíthatunk, amelyek lelki egészségünkre is hatással vannak. Ezek közül két témát járok körbe a következőkben: a digitális fejlődésnek a munkavállalók lelki egészségére gyakorolt lehetséges hatásait, valamint a cyberbullying jogi környezetét, végül egy konkrét példát hozok, amely az állami szerepvállalás egyik konkrét esetét mutatja be.

Az EU Bizottság Közös Kutatóközpontja, valamint az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 2024-es tanulmányában azt vizsgálta, hogy a munkavállalókra hogyan hathat a digitális fejlődés. A kutatás többek között arra világít rá, hogy a feladatok automatizációja, valamint az AI alapú munkamenedzsment csökkenti a munkavállaló autonómiáját, képességét és stresszhez vezethet, ami a munkavállalók lelki egészségét veszélyeztetheti. Emellett a munkafolyamat digitalizációja nehezítheti a szociális interakciót, valamint a munka-élet egyensúly határait elmoshatja, ezzel is növelve a stresszt és szorongást. A távmunka szintén nehezítheti az egyensúly kialakítását a munka és élet között, valamint növelheti a munkaterhet. Ezeknek a kockázatoknak a kezelése érdekében szükség lehet további szabályozásra.  

A digitális fejlődés azonban nemcsak a munkavállalókra van hatással. Az UNICEF és a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány 2020-as online és nem reprezentatív felméréséből kiderült, hogy a válaszadó gyerekek 60%-át már csúfolták az online térben. A cyberbullying komoly lelki következményekkel járhat, ám nincs Magyarországon jogszabály, amely kifejezetten ezt a kérdéskört szabályozná. Erre inkább kérdéssé válik, hogy az államnak milyen szerepet kell vállalnia, illetve, hogy hogyan kell szabályoznia a cyberbullyingot. Azonban konszenzus van a tekintetben, hogy a problémát általánosságban nem a büntetőjog keretei között kell megítélni. 

Az állami szerepvállalás egyik jelentős, de vitatott példája a 245/2024. (VIII.8.) Korm.rendelet, amivel igyekszik a digitális környezetből fakadó kihívásokra reagálni. E jogszabály szerint Magyarországon 2024. szeptember 1-jétől az iskolákban korlátozott a mobiltelefonok használata. A szabályozás célja a gyermekek tanulmányi teljesítményének és figyelmének növelése mellett az online zaklatások csökkentése és a gyermekek mentális egészségének védelme. Bár hasonló intézkedések más országokban is megtalálhatóak, kérdéses a hatásuk. 

Lelki betegségek kezelése

Az előbbiekben a lelki egészség védelmét szolgáló egyes előírásokkal, megközelítésekkel foglalkoztunk, de vajon mi a teendő, ha mégis bekövetkezik a baj? Hogyan szabályozza a jog a lelki betegségek kezelését? Ennek megválaszolásához az egészségügyi törvényt kell megvizsgálnunk, amely egy külön fejezetet szentel a pszichiátriai betegek gyógykezelésére és gondozására vonatkozó rendelkezéseknek.

A pszichiátriai betegek személyiségi jogait fokozott védelemben részesíti a törvény, ami nem meglepő, mivel kiszolgáltatott helyzetben vannak. A fejezet a pszichiátriai betegek jogainak meghatározásakor az általános betegjogokra épít, ugyanakkor mivel speciális területről van szó, így bizonyos feltételek teljesülése esetén engedi e jogok korlátozását, annak érdekében, hogy az állam védelmi kötelezettségének eleget tegyen.

Ez a korlátozás valósulhat meg akkor, ha a beteg veszélyeztető vagy közvetlenül veszélyeztető magatartást tanúsít, ugyanis ebben az esetben a kezeléshez nem szükséges a beteg beleegyezése. Emellett a veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető magatartású pszichiátriai beteg személyes szabadsága is korlátozható, amennyiben az a veszély elhárításához feltétlenül szükséges. Esetükben fokozottan érvényesül a tájékoztatás joga, különösen a bírósági eljárással kapcsolatban, azonban az egészségügyi dokumentáció megismeréshez való jog korlátozható, amennyiben az a pszichiátriai beteg gyógyulását nagymértékben veszélyeztetné, vagy más személy személyiségi jogait sértené. 

Érdekesség, hogy bár a meghatározott esetekben nem szükséges a beteg beleegyezése a kezeléshez, ugyanakkor nem kényszeríthető rá arra, hogy részt vegyen terápiás munkán, foglalkozáson. 

A pszichiátriai betegek intézményi gyógykezelésnek három formáját különböztethetjük meg, az önkéntes gyógykezelést, sürgősségi gyógykezelést és a kötelező gyógykezelést. 

Önkéntes a gyógykezelés, ha abba a cselekvőképes beteg a pszichiátriai intézetbe történő felvétel előtt beleegyezett. Korlátozottan cselekvőképes kiskorú, valamint az egészségügyi ellátással összefüggő jogok tekintetében részlegesen korlátozott, vagy cselekvőképtelen beteg esetében is van lehetőség önkéntes gyógykezelésre, amennyiben a törvényben meghatározott személyek, például a törvényes képviselője a korlátozottan cselekvőképes kiskorúnak kérelmezi azt. 

Sürgősségi gyógykezelés az orvos intézkedése alapján történhet, ha a pszichiátriai beteg közvetlenül veszélyeztető magatartást tanúsít, és ez csak azonnali pszichiátriai intézeti gyógykezelésbe vétellel hárítható el. Közvetlenül veszélyeztető magatartásról akkor beszélünk, ha a beteg akut mentális zavara miatt saját vagy mások életére, testi épségére, vagy egészségére közvetlen és súlyos veszélyt jelent, és amennyiben nem kezelnék azonnal, úgy állapota további romlást eredményezne, amely az azonnali kezeléssel elhárítható. Ez esetben a beteg beszállításában a rendőrség is közreműködhet. A betegfelvételtől 24 órán belül értesíteni kell a bíróságot, és az értesítést követő 72 órán belül a bíróságnak határozatot kell hoznia a beszállítás indokoltságáról és a kötelező gyógykezelés szükségességéről. Garanciális szabály, hogy a bíróság független igazságügyi elmeszakértőt rendel ki.

Kötelező gyógykezelés akkor lehetséges, ha a pszichiátriai beteg veszélyeztető magatartást tanúsít, de sürgősségi gyógykezelése nem indokolt. Ennek az gyógykezelésnek a különlegessége, hogy az ügyész is kezdeményezheti a büntetőeljárást követően, amennyiben a törvényi feltételek teljesülnek. A bíróság kötelező gyógykezelés esetén is meghallgatja a beteget, azonban amennyiben a beteg a bíróság idézése ellenére nem jelenik meg, a bíróság elrendelheti elővezetését, egyéb kényszerítő eszköz azonban nem alkalmazható.

Bár a törvény igyekszik a pszichiátriai betegek jogait védeni, a gyakorlatban sok visszásságról hallhatunk. Több ombudsmani jelentés számolt be arról, hogy a pszichiátriai betegek jogait a kórházak nem vették figyelembe. Emellett a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja a sürgősségi gyógykezeléssel kapcsolatban vizsgálta a bírósági gyakorlatot. Ebből kiderült, hogy sok esetben nem a törvénynek megfelelően jártak el a bírák, határozatuk nem tartalmazott elegendő információt a sürgősségi gyógykezelés feltételeinek fennállásáról.

A WHO e körben az intézeti gyógykezelés helyett a közösségi alapú mentális egészségügyi ellátást javasolja a lelki betegségek kezelésére, amely mögött állna az általános kórházi ellátás és otthoni gondozás. Ezeknek a közösségi alapú mentális egészségügyi ellátásoknak a lényege a személyre szabott kezelések lefolytatása, amelyek a felépülésre koncentrálnak. 

Összegzés

A fentiekben írtak alapján láthatjuk, hogy a lelki egészség miképpen jelenik meg különféle területeken és hogy a jogalkotó, hogyan igyekszik azt védeni. Bár az egészségünk védelme legfőképpen az egyén felelőssége, az államnak kétségkívül fontos szerepe van a jogi keretek kialakításában a lelki egészségünk biztosítása érdekében. Ahogyan a lelki egészség egyre fontosabbá válik az e tekintetben egyre tudatosabb állampolgárok számára, úgy az államnak is adekvát módon reagálnia kell majd az ezzel kapcsolatos kihívásokra.

Források:

Ez a cikk az Arsboni 2025. tavaszi gyakornoki programjának keretében készült.

Ha felkeltette az érdeklődésed az Arsboni Gyakornoki Programja, akkor ne maradj le, jelentkezz itt!