Kenyér vagy kalács? Kinek mi! – gazdasági intézkedések a járványhelyzet alatt

Nehéz időszakot tudhatunk magunk mögött, azonban a korlátozások lassan, fokozatosan feloldásra kerülnek. Felmerül a kérdés: mi vár még ránk a következő időszakban? A fizetési moratórium esetében például milyen mértékben emelkedett a hitelkockázat a lakossági és a vállalati szektorban és milyen hatása lehet ennek a válságkezelő intézkedésnek hosszútávon? Vajon a reorganizációs eljárás a megoldás a koronavírus-járvány miatt fizetési nehézségekkel küzdő cégeknek?

A koronavírus járvány drasztikusan alakította át mindannyiunk életét. A lezárások következtében rengeteg szektor küzd a túlélésért. A vendéglátásban dolgozók kénytelenek voltak – többek között – átállni a házhozszállításra, ami lényegesen csökkentette a bevételüket, adott esetben a foglalkoztatottjaik számát. Nem egy internetes bejegyzés szólt arról, hogy egy vendéglátóhely tönkrement a járványhelyzet következtében és végleg bezárt. A fodrászoknak, kozmetikusoknak és a szolgáltatói szektor számos más vállalkozásának már másodszor kellett majd egy hónapra szüneteltetni a munkát, ezzel lemondva a teljes jövedelmükről, megélhetésükről.

Az alábbiakban összefoglalásra kerülnek az időrendben legfontosabb intézkedések 2020. március 11. és 2021. április 30. között, és röviden áttekintem, hogy e gazdasági környezetre tekintettel a Kormány milyen intézkedéseket vezetett be, hogy stabilizálja a háztartások és a vállalkozások helyzetét.

A jogalkotási gépezet beindult – a Kormány ontotta magából a veszélyhelyzeti intézkedéseket. 2020. március 11. és június 18. közötti időszakban összesen 158h koronavírussal összefüggésben lévő rendeletet alkotott, speciális felhatalmazása alapján.[2]

Első intézkedés – hogyan érintheti az emberek pénzügyi helyzetét a fizetési moratórium vége?

2020. március 18-án fizetési moratóriumot rendelt el a Kormány.[3] 2020. december 31-ig felfüggesztésre került az adósok törlesztési kötelezettsége, minden olyan kölcsönszerződés vonatkozásában, ami 2020. március 18. előtt került megkötésre. [4][5][6]

Azonban 2020. novemberben ismét veszélyhelyzet okozta lezárásokra került sor, ennélfogva a fizetési moratórium igénybevételének a lehetősége is meghosszabbodott, jelenleg 2021. június 31-ig lehet fizetési moratóriummal élni. A hosszabbítás először csak egy szűkebb kör számára volt biztosítva, a kiemelt társadalmi csoportoknak és a pénzügyi nehézségekkel küszködő cégeknek, majd a járvány súlyosbodásával ismét általános lett a moratórium.[7]

A fizetési moratórium kiváló segítség lehet azon háztartások és vállalkozások számára, akik a járványhelyzet miatt bevételüktől részben vagy akár teljesen elestek. Sokak számára a törlesztés felfüggesztése a nélkülözéstől való egyetlen lehetőséget, de nem a megoldást jelentette.

Ugyanis, első pillantásra valamennyi kölcsönnel rendelkezőnek kedvezőnek tűnhet a moratórium, joggal merül fel a kérdés, hogy melyik a jobb döntés: szüneteltetni vagy folytatni a törlesztést? Egy példán keresztül bemutatva, amennyiben 10 hónapig felfüggesztésre került a kamatok megfizetése, úgy nem csupán 10 hónappal növekedik meg a felvett hitel, hanem akár sokkal többel is. [8]

A moratórium haladék, nem elengedés!

Mindez azért történik, mert a moratórium alatt a kölcsön továbbra is kamatozik, ugyanakkor a veszélyhelyzeti intézkedés szerint az egyes törlesztési részletek összege nem növekedhet. Így a bankok kénytelenek a futamidőt kitolni amiatt, hogy a hitelek törlesztésébe a moratórium alatt felhalmozódott kamatot is belekalkulálják. Ennek következtében a futamidő hónapokkal, évekkel is meghosszabbodhat és a nominálisan visszafizetendő kamat – például egy változó kamatozású kölcsön esetén – akár milliókkal is nőhet.

A moratórium egyesek számára nélkülözhetetlen segítség, azonban mások számára hátrányos pénzügyi helyzetet eredményezhet hosszútávon.

A moratórium sikerességével kapcsolatban egyelőre még csak találgatni lehet. A hitelintézetek is kétkedve várják a 2021. június 30-a utáni időszakot, mivel az adósok pénzügyi helyzetéről az elmúlt egy évben nagyon keveset lehetett megtudni.

Második intézkedés – november után létrejött munkaviszonyok után nem jár bértámogatás

Napról napra bővült a bértámogatással érintett szektorok köre. Bértámogatás igénylésére jogosult szektornak minősül például a papír-, írószer-kiskereskedelmek, könyv-kiskereskedelemek, ruházati kiskereskedelmek.[9] Ezzel, és adófizetési kedvezménnyel igyekezett a Kormány enyhíteni az elbocsátások számát. [10]

A bértámogatás a bruttó munkabér 50% -áig terjedhet, legfeljebb havi bruttó 241.400,- forintig, illetve 2021. február 1-től havi bruttó 251.000,- forintig[11] amennyiben a támogatás igénybevételének utolsó napját követő hónap végéig felmondással, közös megegyezéssel nem kerül megszüntetésre a munkaviszony, és a munkavállaló munkabére megfizetésre kerül. A kedvezmények azok számára elérhetőek, akiket a rendelet hatálybalépésekor már érvényes munkaszerződés alapján foglalkoztattak. A rendelet novemberben lépett hatályba, tehát az ezt követően létrejött munkaviszonyok esetén nem jár támogatás. [12][13]

2020. decemberéig több mint 4500 munkáltató nyújtott be kérelmet, több mint 35 ezer munkavállaló esetében, a minisztérium elmondása szerint ez mintegy 3,3 milliárd forintot tett ki.[14]

A fenti intézkedések ellenére azonban a KSH statisztikája alapján, a munkakeresők száma közel 59%-os növekedést mutat 2020. március és december között a főváros adatait alapul véve.[15]

A bértámogatások mellett, a Kormány a járvány kezdete óta számos adózással kapcsolatos intézkedést hozott. Már 2020 tavaszán[16] (márciusban) is több adózási könnyítést vezetett be, és 2020. novembere óta ismét több mentességet biztosít. A rendelet által adókedvezménnyel érintett területek száma folyamatosan, 18-ról 56-ra bővült. Kezdetektől fogva ide tartoznak azok a tevékenységek, amelyek jelenleg egyáltalán nem, vagy nem tudnak rendes bevételhez jutni, mint például az éttermek, vendéglátás, filmvetítés, múzeumok, szállodák, szórakozó helyek. Ezen felül bizonyos szektorok mentesültek a szociális hozzájárulási adó, illetve szakképzési hozzájárulás fizetése alól. Voltak területek, amelyek rehabilitációs hozzájárulási kedvezményt kaptak, illetve a kisvállalati adóalanyok is könnyítésben részesültek. [17][18]

Sajnálatos azonban, hogy bár látványos enyhítéseket láthatunk a munkáltatók terhei kapcsán, mégis ilyen mértékben növekedett az elbocsátottak száma.[19]

Harmadik intézkedés – hitel, de legalább kamatmentes

A Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsönt, hétköznapi szóhasználatban KKV hitel néven elterjedt hitelkonstrukciót 2021. február óta tudják a mikro-, kis- és középvállalkozások, egyesületek és a nonprofit kft.-k igénybe venni.

Olyan, a járvány következtében kialakult gazdasági válság által leginkább súlytott mikro-, kis- és középvállalkozások, egyesületek és Nonprofit kft.-k[21], akiknek az újraindulásukhoz tőkére lenne szükségük, 10 éves futamidőre, 10 millió forintig terjedő kamatmentes kölcsönt vehetnek fel, melynek első kötelező törlesztési részletére csak 3 év múlva kerülne sor. [22]

Vállalkozóként kiváló lehetőségnek tűnik, azonban a válasz ez esetben is árnyalt.

A kölcsön kiváló lehetőség olyan vállalkozások számára, akik ezt az összeget készletbeszerzésre és működési költségek fedezésére, mint például a munkaerő, rezsi, termeléshez szükséges költségek kifizetésére fordítanák.[23] Azonban arra nem alkalmas, hogy már felgyülemlett hitelek törlesztésre, bírságok kifizetésére, adó-és közteherfizetési költségekre fordítsák, ugyanis ezekre nem használható fel.[24]

Szigorúan meghatározott az igénybevevők köre, a támogatható tevékenységek köre, de ami még fontosabb, szigorúan meghatározott az igénybevételhez szükséges fedezeti követelmény. A hatályos termékleírás alapján ilyen fedezeti követelmények pl.: ingatlan jelzálog, fizetési számla követelésen alapított óvadék, hitelintézet által vállalt garancia fogadható el biztosítéki formának.[25]

Negyedik intézkedés – reorganizációval a felszámolás ellen

2021. április 16-án került kihirdetésre az a veszélyhelyzet ideje alatt átmenetileg alkalmazható új eljárás, ami „a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozás vagyoni, pénzügyi, fizetőképességi helyzetének javítását és ezzel tovább működésének biztosítását kívánja elősegíteni.”[26] [* Maga a rendelet, május 23-án veszíti hatályát.]

Egy olyan szerkezetátalakítási eljárásról van szó, amely elősegíti, hogy részben vagy teljesen folytathassák üzleti tevékenységüket azok, az egyébként versenyképes vállalkozások, akik járványhelyzetnek következtében fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe kerültek.[27]

Célja, hogy azok a vállalkozások, amelyek egyébként életképesek elkerülhessék a felszámolást.

Az eljárás egyszerre kedvező a vállalkozónak és hitelezőinek is, mivel a hitelezők elsődleges érdeke az, hogy tartozását a vállalkozó meg tudja fizetni, és követelésük ne veszteségesen térüljön meg a felszámolás során.

A reorganizációs eljárás egy polgári nem peres eljárás, melynek célja, hogy a bevont hitelezőkkel egy megállapodás (reorganizációs terv) jöjjön létre. A reorganizációs terv bármely, a vállalkozás pénzügyi egyensúlyát helyreállító intézkedést tartalmazhat, például a tulajdonosi szerkezet megváltoztatását, átmeneti vagy új finanszírozást, különböző, a felek által megállapított kedvezményeket, vagy akár a hitelezők a követelésükről részben le is mondhatnak.

Előnye, hogy

• gyorsan, ésszerű időn belüli tud a vállalkozás reagálni a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet felismerését követően, így ténylegesen lehetőség nyílik a vállalkozás megmentésére és a felszámolás elkerülésére,
• a vállalkozás maga választhatja meg, mely hitelezőt/ hitelezőket kíván bevonni az eljárásba, és hogy
• széleskörben állapodhat meg a hitelezőkkel arról, hogy a reorganizációs terv végrehajtásához milyen intézkedéseket valósítson meg.

Az eljárásban reorganizációs szakértő méri fel, hogy a vállalkozás jogosult-e ezen eljárást lefolytatni, és bizonyos feltételekkel bevonhatja a felszámoló szervezeteket is. Szakértő közbenjárása ennél fogva kötelező, és kizárólag a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság járhat el ebben a minőségben. Amennyiben a vállalkozás ezen eljárás lefolytatására alkalmas, úgy a szakértői vélemény alapján, a bíróság 90 napos moratóriumot rendel el. Ha a vállalkozó valamennyi, a reorganizációs eljárásba bevont hitelezőjével megállapodott, úgy a tervet benyújtja a bíróságnak, a szakértő véleményével ellátva azt. A bíróság jóváhagyja a reorganizációs tervet és az eljárást befejezi, abban az esetben, ha a tervet a szakértő alkalmasnak találta a vállalkozás fizetőképességének és működésének helyreállítására.[28]

Hogy mit hoznak a következő napok, hónapok, évek, azt egyelőre még nem lehet tudni, csak spekulálni lehet. Azonban azt biztos, hogy a taglalt intézkedések tükrében érdemes lesz figyelemmel követni a gazdasági élet változásait.

Az írás az Arsboni Gyakornoki Programjának keretében készült, melyet a Baker McKenzie és a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda támogatott. A cikk megírásához az Arsboni a Jogtár adatbázisát használta.

Irodalomjegyzék