Ahogyan az előző, általam írt cikkek sem akarták „megmondani a tutit”, úgy ez a mostani sem akarja, mivel én magam sem hiszek az ilyesmiben, azonban a tapasztalatok megosztásában és az építő jellegű kritikában, a fejlődést szolgáló vitában annál inkább… Hát, vágjunk bele…
Aki a közigazgatásban dolgozva, a munkája során foglalkozik költségvetési intézmények alapító okirataival, valamint szervezeti és működési szabályzataikkal (a továbbiakban: SZMSZ), annak hasznos lehet ez a kis összefoglaló, amely inkább az alapító (módosító és megszüntető) okiratokra koncentrál.
Az összefoglalóban igyekszem kiemelni a lényeget és felhívni a figyelmet a fontos tudnivalókra. Amennyiben a költségvetési intézmény fenntartója valamelyik minisztérium, abban az esetben elmondható, hogy a minisztérium mintegy „köztes elemként” áll az irányítása, illetve felügyelete alá tartozó költségvetési szervek (mint az okirat-tervezeteket előkészítő intézmények) és a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: MÁK, mint a végleges, már aláírt okiratokat bejegyző szervezet) között.
I. A költségvetési szerv alapítása
Ennek a témának a jogszabályi hátterét alapvetően a 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról (a továbbiakban: Áht.) és az államháztartásról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) adják. Ami konkrétan rendelkezik erről, az az Áht. 7., 7/A., 8., 8/A. §-aiban és az Ávr. 4. és 5. §-aiban megtalálható.
A hivatkozott rendelkezésekben szerepel, hogy költségvetési szerv alapításáról jogszabályban, más alapító szerv által alapított költségvetési szerv esetén alapító okiratban kell rendelkezni. Jogszabállyal alapított költségvetési szerv esetén a költségvetési szerv alapításáról alapító okiratot is ki kell adni.
Az alapító okiratot és annak módosítását az alapító szerv adhatja ki. Az Országgyűlés vagy a Kormány által alapított költségvetési szerv alapító okiratát és annak módosítását az irányító szerv, minisztérium, a Miniszterelnöki Kormányiroda és a kormányzati főhivatal alapító okiratát és annak módosítását a miniszterelnök adja ki a MÁK által rendszeresített formanyomtatvány alkalmazásával. Nagyon fontos, hogy az alapító okirat kiadására jogosult személy ebben a tevékenységében nem helyettesíthető!
A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó, a miniszter által alapított költségvetési szerv – a miniszterelnök által kiadott alapító okirattal rendelkező költségvetési szerv és a honvédelemért felelős miniszter által alapított költségvetési szerv kivételével – alapító- és megszüntető okiratához minden esetben, az alapító okirat módosításához a Kormány rendeletében meghatározott esetekben szükséges az államháztartásért felelős miniszter (aki a Pénzügyminiszter) előzetes engedélye.
Az Ávr. 5. § (1), (2) és (3) bekezdése tételesen felsorolja, hogy mit kell tartalmaznia az alapító okiratnak. Erről és a formanyomtatványokról később írok egy kicsit bővebben.
Az Ávr. 5. § (4) bekezdése előírja, hogy az alapító okirat módosítása esetén el kell készíteni és a módosító okirathoz csatolni kell az alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt változatát is (tehát magát az alapító okiratot). Az (5) bekezdés pedig arról rendelkezik, hogy mikor szükséges az alapító okirat módosításához az államháztartásért felelős miniszter egyetértése.
II. A költségvetési szerv irányítása, felügyelete
Az Áht. 9., 9/A., 9/B. §-ai rendelkeznek a költségvetési szerv irányításáról, felügyeletéről. Az irányítás jóval szélesebb körű jogosítványokat jelent, mint a felügyelet. Az Áht. 9. § a-j pontjai tételesen felsorolják, hogy ez pontosan milyen hatáskörök gyakorlását jelenti. A felügyelet tehát szűkebb jogosítványokat jelent, mint az irányítás, erről az Áht. 9/B. §-a szól.
III. A Költségvetési szerv átalakítása, megszüntetése
Erről az Áht. 11. §-a, valamint az Ávr. 14. §-a rendelkezik.
Lényeges, hogy a költségvetési szervet az alapító jogutóddal, vagy jogutód nélkül megszüntetheti. A költségvetési szervet meg kell szüntetni, ha az alapítás valamelyik feltétele tartósan nem áll fenn.
A költségvetési szerv általános jogutódlással történő megszüntetése átalakítással történhet. Átalakítás: az egyesítés, a szétválás, vagy, ha az alapító szerv a költségvetési szervet megszünteti és az átalakítás során a megszüntetett költségvetési szerv jogutódjaként új költségvetési szervet alapít.
Költségvetési szerv más költségvetési szervvel összeolvadás, vagy beolvadás útján egyesíthető.
Összeolvadásnál: az összeolvadó költségvetési szervek megszűnnek, jogutódjuk az átalakítással létrejövő új költségvetési szerv.
Beolvadásnál: a beolvadó költségvetési szerv megszűnik, jogutódja az egyesítésben részt vevő másik költségvetési szerv.
Történhet még:
Különválás: ekkor a különváló költségvetési szerv megszűnik, jogutódjai az átalakítással létrejövő költségvetési szervek.
Kiválás: a kiválással érintett költségvetési szerv fennmarad, és a kiválással érintett szervezeti egységéből önálló költségvetési szerv jön létre.
Fontos: a költségvetési szerv általános jogutóddal történő megszüntetése a vele szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá!
Az Áht. 11. § (5) és (6) bekezdései rendelkeznek arról, hogy a jogutód nélkül megszüntetett költségvetési szervnek a megszüntetés időpontjában fennálló jogait és kötelezettségeit ki és hogyan gyakorolja és teljesíti (az alapító szerv, illetve az Országgyűlés vagy a Kormány által alapított költségvetési szerv esetén az alapító szerv által kijelölt szerv).
IV. Az alapító (módosító és megszüntető) okirat kötelező tartalmi elemei
Az alapító okirat kötelező tartalmi elemeit (ahogy korábban már említettem) az Ávr. 5. §-a tartalmazza.
Ezen felül a MÁK honlapján megtalálhatóak az alapító okirat, a módosító okirat és a megszüntető okirat mintái mind szerkeszthető változatban (Word-formátumban), mind PDF-ben, a hozzájuk tartozó részletes és pontos kitöltési útmutatóval együtt.
Az elérési útvonal itt található: http://www.allamkincstar.gov.hu/hu/koltsegvetesi-informaciok/torzskonyv_nyomtatvanyok/230/
Ugyanitt megtalálhatóak azok az Általános Nyomtatványkitöltő Program keretén belül kitöltendő nyomtatványok is, amiknek a kitöltésével a végleges okiratokat be kell nyújtani a MÁK-hoz. Ezt a feladatot az irányító, illetve a felügyeletet ellátó intézmény végzi, amennyiben van ilyen.
Amennyiben a költségvetési intézmény minisztériumi irányítás, illetve felügyelet alatt áll, akkor magának az intézménynek kell elkészítenie az alapító,- módosító,- illetve a megszüntető okirat-tervezeteket. Célszerű, sőt, kifejezetten ajánlott a kitöltési útmutató alapos tanulmányozása, hogy minél kevesebb legyen a hiba a tervezetekben. A tervezeteknek kötött formájuk van, ez szerepel mindhárom okirat-típus kitöltési útmutatójában. A betűtípus Cambria, a betűméret 11-es (illetve az egyes fejezet címeknél 14-es, valamint az 1. oldalon az okirat megnevezésénél 20-as), ettől nem lehet eltérni.
Ahol a mintákban félkövér betűtípus szerepel, ott félkövér betűtípusnak kell szerepelnie, ahol nem, ott nem.
V. A törzskönyvi nyilvántartás alapító (módosító és megszüntető) okiratokra vonatkozó szabályai
A törzskönyvi nyilvántartásról az Áht. 104., 105., 105/A. és 105/B. §-ai, valamint az Ávr. 167/A., 167/C., 167/E., 167/J., 167/K. §-ai rendelkeznek. Ez utóbbiak főleg technikai rendelkezéseket tartalmaznak.
V. A törzskönyvi nyilvántartás szabályai
A törzskönyvi nyilvántartást a MÁK végzi, ez az „ő” feladata. Nyilvántartást vezet a költségvetési szervekről, a köztestületekről, a helyi önkormányzatokról, a nemzetiségi önkormányzatokról, a társulásokról, a térségi fejlesztési tanácsokról, valamint a jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személyekről. Mindezek együttes elnevezése: törzskönyvi jogi személyek.
A törzskönyvi nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartás. Ennek vezetése során az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) rendelkezéseit az Áht. által meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni. A MÁK ügyintézési határideje a törzskönyvi nyilvántartás vezetésére vonatkozó eljárásban 20 nap, hiánypótlás teljesítésére megállapítható határidő: legfeljebb 15 nap.
Problémát okozhat, hogy a MÁK bírságot szab ki, ha a törzskönyvi jogi személy a bejegyzésre, törlésre, vagy a változás-bejelentésre irányuló kérelem benyújtására vonatkozó kötelezettségét elmulasztja, késedelmesen, hibásan vagy valótlan adattartalommal teljesíti.
„Mentőöv” lehet, hogy a bejegyzésre, törlésre, vagy változás-bejelentésre irányuló kérelem benyújtására vonatkozó kötelezettségnek a bírságot előíró határozat közlésétől számított 8 napon belül történő teljesítése esetén a kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető (de: gyorsnak kell lenni és a MÁK mérlegelésén múlik.)
VI. Az alapító (módosító és megszüntető) okiratok elkészítésének, véleményeztetésének, bejegyzésének menete, amennyiben a költségvetési intézmény minisztériumi irányítás, illetve felügyelet alá tartozik:
1. A tervezet beérkezik az intézménytől
2. Irányító (felügyeleti) szerv ellenőrzi, ha szükséges, akkor korrektúrával javítja a tervezeteket
3. Első körös véleményezésre küldés a véleményezőknek (akik részt vesznek a véleményezési folyamatban és szakmai, jogi, pénzügyi szempontból ellenőrzik a tervezetet). A köröztetést, az észrevételek összesítését, tételes vizsgálatát, az elfogadható javítások átvezetését az irányító (felügyeleti) szerv végzi. A véleményezésre a megfelelő jogszabályban foglalt határidőt biztosítani kell, ettől csak kivételes esetben lehet eltérni
4. Észrevételek összesítése, vizsgálata és átvezetése után visszamutatásra küldés a véleményezőknek (ezek a körök olykor többszörösek is lehetnek, ha problémásak a tervezetek és ez gyakran előfordulhat, tehát lehet ismételt véleményeztetés, vagy ismételt visszamutatásra küldés is, ha valamiben nem értenek egyet a véleményezők)
5. Amennyiben szükséges a Pénzügyminisztérium engedélye iránti kérelem beszerzése, akkor az az irányító szerv feladata
6. Ha ez megvan, akkor lehet az okiratokat miniszteri aláírásra elindítani. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy a PM-engedély dátuma minden esetben meg kell, hogy előzze a módosító okirat aláírását
7. Ha nem szükséges PM-engedély, akkor ez a lépés kimarad és elindul az aláírásra küldés.
8. Aláírás utáni teendők: az elektronikusan aláírt módosító okiratnak (azért ezt emelem ki, mert ez fordul elő a leggyakrabban), valamint az egységes szerkezetű alapító okiratnak a benyújtása elektronikus úton az aláírt PM-engedéllyel együtt, ami szintén az irányító szerv feladata
Ehhez szükséges az ÁNYK-s nyomtatvány, módosító okirat esetén a B200-as adatlap megfelelő kitöltése, a szükséges mellékletek, tehát az aláírt módosító okirat, az egységes alapító okirat és PM-engedély csatolásával együtt. Ezeket kell ellenőrzés után benyújtani Hivatali Kapun keresztül a MÁK felé. Vannak más nyomtatványok is, amelyek másfajta okiratokhoz kapcsolódnak, de ezekről külön is lehetne írni és magáról a kitöltés menetéről, módjáról is
9. A MÁK befogadja a beküldött nyomtatványt a mellékletekkel, amiről érkezik egy igazolás a Hivatali Kapun (feladási igazolás a feladásról, letöltési igazolás a letöltésről). Ha a MÁK mindent rendben talált, akkor a következő okiratokat küldi meg az irányító szervnek, ugyancsak Hivatali Kapun keresztül:
– MÁK határozat a bejegyzésről
– Törzskönyvi kivonat
– Egységes alapító okirat PDF-ben
10. Az irányító szerv pedig levélben értesíti az intézményt a bejegyzésről.
VII. Gyakori hibák
Formai hibák gyakran előfordulnak, illetve előfordul, hogy nincs kellően alátámasztva, hogy mit és miért szeretnének módosítani az intézmények.
A bejegyzés történhet a törzskönyvi bejegyzés napján, illetve törvény vagy Kormányrendelet által meghatározva.
Ha törvényben, vagy Korm. rendeletben van szabályozva a határidő, akkor különösen oda kell figyelni és időben elkészíteni a tervezeteket, mert bizonyos határidők jogvesztőek és ha a tervezetek nem jutnak el időben a MÁK-hoz, akkor nem tudják bejegyezni az okiratokat.
VIII. SZMSZ-szel kapcsolatos szabályok
A költségvetési szerv szervezetéről, működéséről és képviseletéről az Áht. 10. §-a rendelkezik. Az Ávr. 13. § (1) bekezdése tételesen felsorolja, hogy az SZMSZ-nek mit kell tartalmaznia.
Az Ávr. 13. § (1) bekezdése szerinti kötelező tartalmi elemek közül néhány magyarázat:
az alapító okirat kelte, száma (ez mindig a legfrissebb, hatályos alapító okirat kelte és száma)
Szervezeti ábra (organogram), a legtöbb SZMSZ függelékként tartalmazza, így átlátható a szervezet felépítése és a működési rendje egyaránt
– az SZMSZ-nek minden esetben összhangban kell lennie az alapító okirat tartalmával
Egy SZMSZ-t „összerakni” mindig sokkal nehezebb és időigényesebb feladat, mint egy alapító okiratot. De az is igaz, hogy egy alapító okirat jóval gyakrabban változhat és változik is, mint egy SZMSZ, éppen ezért ezek a valóságban nagyon ritkán vannak összhangban egymással.
Az SZMSZ elkészítése általában az alábbi elemeket tartalmazza, amennyiben a költségvetési intézmény minisztériumi irányítás, illetve felügyelet alá tartozik:
– A tervezet beérkezik az intézménytől,
– Az irányító szerv megnézi, itt a hangsúly sokkal inkább van magán az intézményem, hiszen az adott intézmény tudja, mit és miért kell feltüntetnie az SZMSZ-ben, a kötelező tartalmi elemeken kívül,
– Véleményezésre küldés a véleményezők részére, akik részt vesznek a véleményezési folyamatban és szakmai, valamint jogi szempontból ellenőrzik a tervezetet,
– Észrevételek összesítése, azok átvezetése (itt is gyakori, hogy az egyes, adott esetben egymástól eltérő és egymásnak ellent mondó álláspontokat „ütköztetni” kell és a végén ki kell alakulnia egy olyan álláspontnak, amivel valamennyi véleményező egyetért)
– Visszamutatásra küldés (amennyiben az észrevételek tisztázására sor került),
– Ha minden véleményező elfogadta a tervezetet, akkor lehet intézkedni az aláíratás iránt,
– Ha mindez megtörtént, akkor az irányító szerv értesíti az intézményt arról, hogy az SZMSZ a Magyar Közlönyben megjelent.
Összességében elmondható, hogy ehhez a munkához (gondolok itt különösen az alapító, módosító, illetve megszüntető okiratok elkészítésére), mint oly sok máshoz is, elengedhetetlen a precizitás, a figyelem és a gyorsaság, hogy az okiratok bejegyzésére nyitva álló határidő tartható legyen és minden adat, tény, információ pontosan és helyesen szerepeljen az okiratokban.
A fenti cikk vendégszerzőnk írása, nem szerkesztőségi tartalom. Ha neked is lenne egy érdekes cikked, amit megosztanál olvasóinkkal, vedd fel velünk a kapcsolatot az arsboni@arsboni.hu címen.
***
Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.
