Bármilyen technológiai innováció, így a digitális jogalkalmazás is elképzelhetetlen lenne jó minőségű, hozzáférhető és rendszerezett adatok nélkül. A legtöbb adat pedig kétségkívül az állam kezelésében termelődik, amely megismeréséhez, elemzéséhez és felhasználhatóságához rendkívüli közérdek fűződik. Emellett az adatok piaci értéke is egyre nagyobb jelentőségre tesz szert. Ezt felismerve az EU az utóbbi években részletesen kidolgozta az Európai Adatstratégiát, amelynek keretében került sor még 2019-ben az „Open Data Directive” elfogadására. A következő sorokban az irányelv rövid összefoglalására, valamint a magyar átültetés vizsgálatára vállalkozom.
Az Európai Unió nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2019/1024 irányelvének (a továbbiakban: irányelv) általános célja az uniós adatgazdaság további erősítése azáltal, hogy növeli az újrafelhasználásra rendelkezésre álló közszektorbeli adatok mennyiségét, valamint fokozza az adatokon alapuló, határokon átnyúló innovációt.
Milyen jelentős változásokról rendelkezik az irányelv?
Az irányelv egyik fő mozgatórugója, hogy valamennyi dokumentum tekintetében ösztönözze a „beépített és alapértelmezett módon nyílt adatok” elve szerinti adatelőállítást. Központi rendelkezései a következők:
- A nem személyes adatokat nyílt formátumban és nyílt szabványok szerint kell közzétenni.
- A közszférabeli szervezetek dokumentumaikat nyílt, géppel olvasható, és tovább felhasználható formában bocsátják rendelkezésre a hozzájuk tartozó metaadatokkal együtt.
- Az adatoknak valós időben és lehetőleg API-kon (alkalmazásprogramozási interfész) keresztül szükséges rendelkezésre állniuk.
- A díjszabásra vonatkozóan az ingyenes újrafelhasználás alapelvvé válik.
- A közpénzekből finanszírozott kutatási adatok legyenek nyíltan hozzáférhetők és többszörösen felhasználhatók.
- Speciális feltételek kialakítása a nagy értékű adatkészletek (olyan információk, amelyek további felhasználása fontos előnyökkel jár a társadalomra, a környezetre és a gazdaságra nézve, mint például meteorológiai adatok, statisztikák, vállalati és vállalattulajdonosi adatok) rendelkezésre bocsátására vonatkozóan.
- Nyílt kormányzati adatfelhasználási engedélyezési modellek bevezetése.
- Az adatok elzártságának megakadályozása, kizárólagos jogokat biztosító megállapodások visszaszorítása.
Az irányelv kiterjeszti a közszféra információinak újrafelhasználására vonatkozó szabályok alkalmazási körét a köztulajdonú közlekedési és közüzemi vállalatokra is. Ha az ilyen szervezetek adatai rendelkezésre állnak további felhasználásra, akkor meg kell felelniük az irányelv rendelkezéseinek, és biztosítaniuk kell a megfelelő adatformátumok és terjesztési módszerek alkalmazását. Mindazonáltal rájuk a díjmentesség helyett az ésszerű díjazás követelményét fogalmazza meg a közösségi jogalkotó.
Fontos eleme az irányelvnek továbbá, hogy lehetővé teszi bárki számára, hogy érdekeltség igazolása nélkül felhasználhassa a közintézmények birtokában lévő információkat. Szabadon kérelmezhető a közszféra szervei felé, hogy adjanak ki dokumentumokat/adatokat újrafelhasználás céljából, amelyre a szerv köteles reagálni ésszerű időn belül. Az esetleges elutasító határozattal szemben pedig biztosítani kell a jogorvoslat lehetőségét.
Mi a helyzet Magyarországon?
Az irányelv tagállami átültetésére nyitva álló határidő 2021. július 17-én ért véget. A magyar jogalkotó az Európai Bizottság többszöri felhívását követően is csak idén ősszel tette meg a szükséges lépéseket, amelynek eredményei november 14-én és december 20-án kerültek kihirdetésre a Magyar Közlönyben.
A törvény az Info tv. módosításával létrehoz egy bárki számára elérhető nyilvántartást (Központi Információs Közadat-nyilvántartás), amely tartalmazni fogja többek között a központi és helyi költségvetési szervek hazai vagy európai uniós forrásból nyújtott, 5 millió forintot elérő költségvetési támogatásainak, közbeszerzéseinek, szerződéseinek és kifizetéseinek részleteit.
A megosztott adatokat legalább 10 évig hozzáférhetően kell tartani, és azokat kéthavi rendszerességgel frissíteni. A nyilvántartást az év végéig köteles létrehozni a Kormány, valamint az első adatszolgáltatást legkésőbb 2023. február 28-ig kell elvégezniük az erre kötelezett szerveknek.
Az irányelv többi részét a közadatok újrahasznosításáról szóló 2012. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Közadat tv.) keretében ültették át a magyar jogba. A Közadat tv. hasonló struktúrát követ, mint az irányelv, és megállapítható, hogy az átültetés szövegszerűen veszi át az irányelvben megfogalmazott garanciális rendelkezéseket.
Az átültetés azt a problémát igyekszik kezelni, hogy a gyakorlatban a közadatok korlátozottan hozzáférhetők, és ahol esetleg mégis elérhetők lennének, a közszervek nem biztosítják a hatékony újrafelhasználás lehetőségét. Újrafelhasználás alatt gondolok a kereshetőségre, a letölthetőségre, vagy az adatok alapvető rendszerezettségére. Ennek szemléltetése érdekében elegendő megpróbálni rákeresni egy specifikus közadatra a jelenleg elérhető hivatalos közadattár honlapján.
Az aktuális hozzáférhetőségi körülmények tükrében megkérdőjelezhető elvárás, hogy az adatszolgáltatásra kötelezett szervek a kihirdetéstől számított kicsivel több, mint 3 hónapon belül, az előírt formában és minőségben teljesítsék a feltöltéseket. A tartalmat illetően továbbá nem tisztázott, hogy milyen időszak távlatában szükséges azt visszamenőlegesen teljesíteni.
Mindemellett úgy gondolom, hogy sajnos sok esetben az általános adatszolgáltatás körét meglehetősen szűken értelmezik az adatszolgáltatók, így érdemes lett volna a közérdekű adatigénylések rendszerét is a nyilvántartásba integrálni, valamint azok tartalmának megosztására kötelezni a közszerveket.
Következésképpen megállapítható, hogy van még hova fejlődni az „Open Data” világában Magyarország számára, amelynek irányában az irányelv átültetése pozitív lépésként értelmezhető. A támogató jogszabályi környezetnél csak az azt követő gyakorlat fontosabb. A felzárkózás nem csupán az EU jogának megfelelés érdekében szükségszerű, hanem jelentős előnyökkel járna a digitalizáció számára egyaránt, amely előremozdítása mindannyiunk érdekét szolgálná.
A szerző ügyvédjelölt
A cikk a Digitális jogalkalmazás rovat keretében jelent meg. Az eddigi írásokat itt találod.
***
Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.
