Kriptót a kriptoboltból – mit adnak nekünk a kriptotőzsdék?

Az alábbi cikk az Arsboni, a Bird & Bird és a Wolters Kluwer 2018-as Cikkíró Pályázatára készült írás szerkesztett változata.

A kriptotőzsdéken történő kereskedés mikéntje, a DLT-technológia hatásai a tőkepiacon

Mindegyikünkből előbújik kicsit a bróker, amikor a nyaralásról megmaradt eurónk visszaváltásával addig várunk, amíg legalább egy kicsit feljebb kúszik az árfolyam – még akkor is, ha csak pár ezer forintot nyerünk ezzel, nem dollármilliókat (legalábbis én biztosan nem…). De mi a helyzet a kriptodevizákkal? Hogyan lehetséges kereskedni velük? Mit kezd a pénzügyi világ a kriptotőzsdékkel?
Milyen újításokat köszönhetnek akár már most is a hagyományos tőzsdék kripto-rokonaiknak? Milyen fokú ez a rokonság? És mi köze mindennek az ausztrál sakkhoz?

A DLT, azaz elosztott digitális főkönyv a központosítástól mentes szabadság ígéretével azonnal csábítani kezdte a befektetőket.

A DLT-cégek gombamód kezdtek szaporodni, emlékeztetve a nem is oly távoli „okoseszköz-robbanásra”, amikor tényleg, a szó legszorosabb értelmében minden „okos” volt: a mosószertől a kutyajátékokig.

A Nagy Arsboni Piackvíz összdíjazása idén több, mint 100 000 forint.

Ugyan DLT-mosószerrel még nem találkozhatunk, de a bitcoin és egyéb kriptovaluták létrehozása után a DLT-rendszerek célba vették a deviza- és tőkepiacokat is, méghozzá rögtön két irányból: a kriptodeviza-váltók és kriptotőzsdék folyamatosan kísérleteznek szolgáltatásaik kiszélesítésén, és a hagyományos tőzsdéket is egyre jobban foglalkoztatja a DLT lehetséges felhasználása.

Messziről jött tőzsde azt mond, amit akar

A bitcoinról már mindenki hallott, aki az elmúlt pár évet nem valami technológiától teljesen mentes környezetben töltötte. A bitcoin – néhol azért beárnyékolt – sikerét követően az egyéb kriptodevizák (altcoinok) száma a mai napig folyamatosan emelkedik, ma már több mint 1500 féle kriptodeviza közül válogathat az egyszeri felhasználó, de ennek a számnak legfeljebb a nagyságrendjéért vagyok hajlandó felelősséget vállalni. Természetes – az ember már csak ilyen – , hogy a kereskedésre, haszonszerzésre irányuló megoldások is egyből megjelentek.

Ezek felméréséhez alá kell merülnünk a hárombetűsök világába:

a DCE-k (digital currency exchange) azok az online platformok, amelyek lehetőséget biztosítanak a váltásra, a kereskedésre, vagy akár mindkettőre.

Kezdjük a legegyszerűbb szituációval: kriptodevizát akarunk venni. Tegyük fel, hogy újak vagyunk a kriptovilágban, úgyhogy „csak” hagyományos devizánk van – ezt szeretnénk kriptopénzre váltani. Megtehetjük, hogy megegyezünk valakivel, és a megtárgyalt árfolyamon egyszerűen cserélünk. Vannak platformok, amelyek ezeket a P2P, azaz közvetlen kapcsolat útján létrejövő tranzakciókat segítenek létrehozni, összekötve az eladókat a vevőkkel. De ez nyilván korlátozott lehetőség, mivel az árfolyamokat is a felhasználók határozzák meg, ezért az átváltásra jelentkező igény magával hozta az ún. „virtuális fizetőeszköz-átváltó platformok” létrejöttét.

Ha nem akarunk kockáztatni, sőt, ha esetleg nem is a gyors meggazdagodás reménye hajt minket, akkor érdemes azokat a platformokat választanunk, ahol az üzemeltető által meghatározott áron adhatjuk-vehetjük a kriptodevizákat. Ezek esetében a kriptodevizákra legegyszerűbb fizetőeszközként tekinteni, hiszen pont úgy, ahogy a reptéri pénzváltóban, átválthatjuk őket akár hagyományos devizára, akár bitcoinra, altcoinokra. Egyszerűbb, de általában drágább megoldás, hiszen a rögzített árhoz mindig magasabb díj társul.

Végül, de nem utolsósorban eljuthatunk a kriptotőzsdékre is, amelyek harmadik félként kapcsolják össze az eladási szándékot a vételi szándékkal – ez már ajánlatvezérelt piac.

Ezek a kereskedési platformot üzemeltető váltók leginkább a globális devizapiacra, a forex (foreign exchange) piacra hajaznak,

a kriptotőzsdéken is devizapárokkal folyik a kereskedés, tehát egy devizapár (ami lehet hagyományos deviza és kriptopénz, vagy két kriptodeviza is) egyik tagját mindig eladjuk, a másikat mindig megvesszük. Az árfolyamkülönbségek adják a haszon lehetőségét. Azok a szerepkörök viszont, amelyeket a devizakereskedelem egyes szereplői betöltenek, itt összemosódnak: nincsenek jegybankok, csak kibocsátó cégek, a kereskedés nem a bankközi piacon zajlik, és a platformokat üzemeltető cégek hajtják végre a megbízásokat, illetve elvégzik az elszámolást.

A legtöbb ilyen váltó egyben ún. „wallet” (pénztárca) szolgáltatást is nyújt. Ahelyett, hogy a saját számítógépünkön (offline wallet) tartanánk, online walletünkben tárolódik a kis kriptovagyonunk (az azonosításhoz szükséges kulccsal együtt) –, azaz mégiscsak egy harmadik félre szükséges teljes egészében rábízni a meggazdagodásunkat biztosítani hivatott kriptopénzt. Az ilyen, központosított megoldást alkalmazó kriptotőzsdék az ún. CEX-ek (hopp, még egy hárombetűs), azaz centralizált kriptotőzsdék.

Egy CEX esetében az online pénztárcák is az üzemeltető cégek szerverein tárolódnak, és onnantól tulajdonképpen egyetlen dolog védi őket: a betyárbecsület.

Ami aztán vagy segít, vagy nem: az egyik legnagyobb kriptotőzsde, az Mt. Gox összeomlásához is ez a sebezhetőség vezetett 2014 februárjában, miután hozzávetőlegesen 450 millió dollárnyi bitcoint loptak el hackerek a cég online pénztárca szolgáltatásából. És nem volt hatóság, ami bármit is tehetett volna a károsultakért, hiszen a szabályozás még most is bizonytalanságokkal küzd…

Kifordítom, befordítom, mégsem tőzsde a kripto

A szabályozási irányok ugyanis nem teljesen egyértelműek, hiszen jelenleg egyetlen ország sem tekinti törvényes fizetőeszközöknek a virtuális pénzeket. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a kifejezetten fizetőeszköznek szánt kriptopénzek után megjelentek az ún. tokenek, amelyek már egyéb jogosultságokat is megtestesíthetnek. A tokenek ún. ICO (initial coin offering, de ezt is csak hárombetűs formában emlegetik) útján kerülnek kibocsátásra, ami gyakorlatilag a tőzsdére lépés folyamatának kripto-rokona, egyfajta nyilvános forgalomba hozatal, csak éppen nem részvények vásárlásán át önthetjük a pénzt a zseniális(nak vélt) ötlettel házaló vállalatba, hanem az általa kibocsátott tokeneket vehetjük meg a kriptotőzsdén. Ha bejön az ötlet, a haszonból a birtokolt tokenek arányában részesülünk.

A tokenek és a coinok között sokszor elmosódik a határ, hiszen egymás között is átválthatók, és mivel a tokenek nem egyértelműen értékpapírok (nem testesítenek meg társasági részesedést, és a kibocsátó cégek általában nem rendelkeznek értékadó alaptőkével, vagy eszközökkel), a szabályozó hatóságok is általában eseti jelleggel tudják csak eldönteni, hogy minek minősülnek, ha egyáltalán megkísérelnek állást foglalni. Így viszont a kriptotőzsdék kezdik felfedezni a gazdaság-finanszírozó szerepkört is, ezért a befektetők védelmét is kihangsúlyozva felmerülhet a lehetőség, hogy a befektetési vállalkozásokra, befektetési szolgáltatásokra irányadó szabályokat kell-e, lehet-e rájuk alkalmazni, és a kriptotőzsdéket MTF-ként (multilaterális kereskedési rendszer), esetleg OTF-ként (szervezett kereskedési rendszer) besorolni (a hárombetűsök újra támadnak). Vagy egyenesen tényleges tőzsdeként, a tőkepiacra vonatkozó előírásokat követve.

Az igazán kardinális problémák között jelentkezik a biztonság: bármelyik irányba is mozduljanak a jogalkotók, elsődleges kell, hogy legyen a befektetők védelme, hiszen a kizárólag számítógépes jelként létező coinok, tokenek esetében a sebezhetőség kiemelkedő.

A biztonságot hivatott elősegíteni az Európai Parlament és Tanács 2015/849 irányelv (azaz a pénzmosás elleni irányelv) legújabb módosítása,

amelyet 2018. május 14. napján fogadott el a Tanács. Az elfogadott szöveg értelmében a virtuális fizetőeszköz-átváltó platformok és pénztárca-szolgáltatók kötelesek lesznek ügyfél átvilágítást végezni, elkerülve ezzel legalább a tranzakciók névtelenségéből eredő kockázatokat. Persze ez is csak félig-meddig előrelépés, mivel az irányelv továbbra is kizárólag fizetőeszközként értelmezi a kriptodevizákat. Az irányelvhez fűzött észrevételeiben az Európai Központi Bank pontosan ezt a definíciós hiátust emeli ki: a kriptodevizák lehetőségei lényegében túlmutatnak az egyszerű fizetőeszközként történő alkalmazáson.

Bárhonnan is közelítjük meg a kérdést, abban biztosak lehetünk, hogy a jelenleg használt
fogalmainkhoz képest lényegi paradigmaváltás szükséges a szabályozás kidolgozásához. Érdemes kitekinteni pl. Svájcba, ahol a FINMA (Svájci Pénzpiaci Felügyelőség) részletes szabályozást dolgozott ki, ezáltal a világon elsőként átláthatóvá tette az ICO-kat és regisztrációhoz kötötte a kriptotőzsdék működését. Hasonló irányba tart az USA, míg pl. Kína a teljes betiltás mellett döntött (bár a pletykák szerint csak az államhatalom akarja magának fenntartani a kriptopiac feletti uralmat). Az Egyesült Királyságban is kormányzati szintű az érdeklődés, a Government Office for Science külön kiadványban elemezte a DLT lehetséges felhasználási módjait. De Japán is az átlátható szabályozás élenjárója, és számtalan példát lehetne hozni a világból. A szabályozási irányok alapvetően háromfélék lehetnek: a teljes elzárkózás, tiltás, vagy a DLT-rendszerek önálló szabályozása, vagy valamilyen integráció létrehozása a jelenleg fennálló tőkepiaci szabályozási rendszerbe.

Vigyázó szemetek a DLT-re vessétek!

Az látható, hogy a kriptodeviza-kereskedelem világában folyamatosak a világmegváltó ötletek, egyelőre azonban nem látszik az az egységes megoldás, ami akár egy pillanatra is fenyegetné a hagyományos kereskedési rendszerek, vagy akár a tőzsdék uralmát a piacon. Mindettől nem teljesen függetlenül viszont a DLT technológia felkeltette a szabályozott piacokon tevékenykedők figyelmét is, igaz, ők nem a velejéig romlott pénzügyi világ megváltóját, csak egy remekül használható eszközt látnak benne. A meglévő rendszert még gyorsabbra, még megbízhatóbbra akarják csiszolni és ehhez az eszköztárat a kriptotőzsdéktől is kölcsönzik. Míg ugyanis a szabályozó hatóságok próbálják keretek közé terelni őket, a kriptotőzsdék mögött álló cégek nem adják fel ilyen könnyen a küzdelmet,
folyamatosan próbálják kinőni magukat, illetve kiküszöbölni a platformok hátrányait.
Az egyik ilyen megoldás a központi ellenőrzés, ezáltal a hackelhetőség kiküszöbölése: az ún. DEX-ek (jó, ez is hárombetűs, de ez nem számít!), azaz decentralizált kriptotőzsdék pontosan a DLT-t használják fel arra, hogy központi elszámolóház nélkül üzemelhessenek. Ez felhasználói szempontból azt jelenti, hogy az ügyfél vagyonát nem tárolja harmadik fél (emlékszünk még az online walletekre?), a tranzakciók validálása és az elszámolás a megosztott főkönyvön tárolt információk segítségével jön létre.

A DEX-ek az ügyletek végrehajtását úgy oldják meg, hogy felhasználják a DLT-rendszerek legújabb innovációját: az okosszerződéseket.

Rendben, fogadjuk el, hogy a legjobb dolog a világon a DEX, hiszen biztonságban tudhatjuk összekuporgatott kriptopénzünket. Ám ha nincs egy központi szerver, akkor semmi nem garantálja, hogy ténylegesen végbe is mennek a tranzakciók (kivéve persze a bizalmat, de azt most talán hagyjuk…). A megoldás tehát az okosszerződésekben rejlik. Az okosszerződések számítógépes kódok, amelyek szerződéses kitételeket alakítanak át szintén számítógépek által végrehajtható, futtatható parancsokká. Ezek a szerződések automatikusan végrehajtják saját magukat, hiszen amint a kód élesedik, nincs lehetőség közbeavatkozásra, a program lefut és (jelen esetben) a tranzakció végbemegy. Ha az okosszerződéseket DLT-vel kombináljuk, létre is jön egy olyan rendszer, amelyben a felhasználók csak az okosszerződésekkel állnak kapcsolatban, míg a nyilvántartást és a validálást egy DLT-rendszer végzi. Na, ez tényleg elég okos.

Az ESMA (European Securities and Markets Authority – Európai Értékpapír-piaci Hatóság, és négy betű, nem három) 2017. február 7. napján adta ki jelentését a DLT-rendszerek értékpapír-piacok esetében történő alkalmazhatóságáról. A jelentés elemzi a DLT-rendszerek felhasználhatóságát, előnyeiket és hátrányaikat, és általában a következő megállapításokra jut. Először is elismeri, hogy a DLT-rendszerek által biztosított folyamatos és feltörésbiztos nyilvántartási lehetőség biztonságosabbá és átláthatóbbá tehetné a központi értéktári és a központi szerződő felek által ellátott feladatokat – azaz gyakorlatilag a szabályozott piacok lenyúlnák a DEX-ek által alkalmazott megoldásokat. Persze az értéktári és elszámolóházi feladatok jogi szabályozása rendkívül összetett, ezért külön dilemma, hogy hogyan lehetne a technológiát szabályozottan bevezetni. Elméletben (ennél tovább nem merészkedik az ESMA) a tőzsdén (vagy akár tőzsdén kívül) megkötött ügyletek elszámolására vonatkozó megbízások feldolgozása, egyeztetése és megerősítése, sőt, a végrehajtás is teljesen automatizálttá válhatna és ezáltal azonnalivá gyorsulhatna a jelenlegi elszámolási időszakok (általában T+2 nap) helyett. Mindenki utál sokat várni.

Hasonlóan felhasználható lenne a technológia értékpapírok esetén a tulajdonosi megfeleltetés automatizálására, azaz az ügyfelek által átadott adatok alapján az adott értékpapír feletti rendelkezési jog megállapítása, a tulajdonosok azonosítása gyakorlatilag külön ellenőrzés és nyilvántartás nélkül, kizárólag a DLT-rendszerek folytonosságából következően folyamatosan nem csak ellenőrizhető, de gyakorlatilag kikerülhetetlen lenne. Egy DLT elől nem lehet csak úgy elbújni! Hasonlóan mérsékelni lehetne a DLT-rendszerekkel a piaci szereplők átláthatóságában felmerülő kockázatokat is. Ha közvetlenül,

egy DLT-rendszeren tárolva megjelenhetne minden piaci résztvevő minden tranzakciója, vagy akár kockázati besorolásuk,

a többi piaci szereplő máris biztonsággal ellenőrizhetné partnerét – nyilvántartó, vagy ellenőrző hatóság közbeiktatása nélkül. Az ilyen rendszereket gyakorlatilag lehetetlen feltörni, hiszen eleve nincs is nagyon mit megtámadni. Vannak tehetséges hackerek, de ebbe eddig mindenkinek beletört a bicskája.

Az ESMA persze lényegesen hosszabban tér ki a lehetséges kockázatokra, mint az esetleges előnyökre, ami jól mutatja,

mekkora a bizonytalanság jelenleg a DLT-rendszerek alkalmazhatóságával kapcsolatosan.

Már önmagában a szabályozottság hiánya is ilyen kockázat, de egyelőre nehezen tűnik megvalósíthatónak a központi elszámolóházak kiiktatása is – talán inkább valamiféle fúzió képzelhető el, azaz az elszámolóházak egyes tevékenységeik (különböző nyilvántartások, vagy a fentebb említett tulajdonosi megfeleltetés) során alkalmazzák a DLT-rendszereket.

Erre tesznek kísérletet Ausztráliában is, ahol a Clearing House Electronic Subregister System (CHESS) elnevezésű központi értéktár és központi szerződő fél rendszerüket DLT-rendszer alapúra kívánják cserélni, 2020-ra. Kockázatosnak tűnő (sakk)lépés, de az biztos, hogy jövőbe mutató. Mert a jövő azoké a megoldásoké, amik a DLT-re eszközként tekintenek. A távoli rokon, a kriptotőzsde egyelőre nem fog megjelenni a tőkepiac családi vacsoráján, mert nemigen hívja meg senki. Az általa kidolgozott és folyamatosan tökéletesített technológiai megoldásokra viszont úgy tűnik, talán rábólintanának a szabályokra igen sokat adó családtagok, hiszen nekik is sok előnyük származhat belőlü
k. Már csak ki kell várni, amíg a család fekete báránya behódol a szabályoknak…

Források, felhasznált irodalom

https://www.mnb.hu/felugyelet/felugyeleti-keretrendszer/felugyeleti-hirek/hirek-ujdonsagok/az-esma-hangsulyozza-az-ico-k-befektetoket-es-vallalkozasokat-erinto-kockazatait
https://fintechzone.hu/wp-content/uploads/2018/01/az-atalakulo-penzforgalom-es-a-fintech-GMT-karacsonyi-fuzet-2017.pdf
https://en.wikipedia.org/wiki/Cryptocurrency_exchange
https://www.esma.europa.eu/system/files_force/library/dlt_report_-_esma50-121423017-285.pdf
https://www.forbes.com/sites/quora/2018/02/16/how-is-trading-cryptocurrency-different-from-stocks-and-forex-trading/#964dfc745944

A tőzsdék halála II. – Hogyan váltja meg a pénzpiacokat a blockchain technológia


https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1300237.TV
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A0100120.TV
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A0700138.TV
https://assets.publishing.service.gov.uk/government/uploads/system/uploads/attachment_data/file/492972/gs-16-1-distributed-ledger-technology.pdf
https://webforms.ey.com/Publication/vwLUAssets/ey-blockchain-dlt-and-the-capital-markets-journey/$FILE/ey-blockchain-dlt-and-the-capital-markets-journey.pdf
http://www.oliverwyman.com/content/dam/oliver-wyman/global/en/2016/feb/BlockChain-In-Capital-Markets.pdf
https://journals.muni.cz/mujlt/article/view/7047
https://www.asx.com.au/services/chess-replacement.htm

Decentralized VS Centralized Cryptocurrency Exchanges: DEX or CEX

 

Tetszett a cikk? Olvasd el a többi népszerű pályaművet is applikációnk segítségével!

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.