LAWS – a gyilkos robotok és a nemzetközi jog

A 21. században egyre hangsúlyosabb kérdéssé válik a technológiai innováció, a mesterséges intelligencia és ezek hatása az életünkre, hiszen csak idő kérdése, hogy ezek minden területre ki-és átterjedjenek. Azonban kevesen ismerik a katonai vonatkozását ezeknek a fejlesztéseknek. Ma már léteznek olyan autonóm fegyverek, melyek működéséhez nem szükséges különösebb emberi beavatkozás. 

A cikk is egy ilyen fegyverrel foglalkozik, egészen pontosan a LAWS-szal, amelynek nemzetközi jogi szabályozását heves vita övezi az államok körében. A cikkből kiderül, hogy pontosan mik ezek a fegyverek, mi a probléma velük, és milyen a jelenlegi nemzetközi jogi megítélésük.

A LAWS (= lethal autonomous weapon system; magyarul: halálos autonóm fegyverrendszer) egy olyan típusa a katonai autonóm robotoknak, amelyek képesek önállóan, mesterséges intelligenciát alkalmazva megkeresni, felismerni és megtámadni a célpontokat, emberi beavatkozás nélkül. Manapság számos ország dolgozik ilyen fegyvereken (például: Egyesült Államok, Oroszország, Izrael, Egyesült Királyság). De miért lenne hasznos ezek alkalmazása a katonai hadműveletekben?

A fejlesztés hívei úgy vélik, hogy egy fegyveres konfliktus során kevesebb lenne a civil veszteség, mivel a robotok pontosabban meg tudnák különböztetni a civileket és a kombattánsokat. Emellett a robotok szisztematikusan végzik ezt a feladatot, tehát nem sérülne az emberi tudat (a katonáknak nem kellene küzdeniük PTSD-vel, vagyis poszttraumás stressz-zavarral). A robotok nagyobb rizikót „vállalnának”, például beljebb küldhetőek egy ellenséges területen, mint az emberek, és pontosabban is lőnek. Fontos előnye az is, hogy kevesebb katonai veszteséget jelentene, ha egy robotot lelőnek: az nem lenne olyan kár, mint ha egy katonát érne halálos találat. Ezenkívül csökkentené a katonai költségeket is, viszont ehhez a ponthoz egyből kapcsolhatóak a fegyver hátrányai is. Hiszen ha ez csökkenti a költségeket, akkor az államok hamarabb és könnyebben fognak háborúkba vagy fegyveres konfliktusokba kezdeni.

A Nagy Arsboni Piackvíz összdíjazása idén több, mint 100 000 forint.

Felmerül az a kérdés is, hogy a robot hogyan, milyen módszer alapján különbözteti meg pontosan a civileket és a katonákat. Továbbá nincs garancia arra, hogy a robot hogyan viselkedik egy új helyzetben. Ha bármilyen hibás támadás történik, akkor kié a felelősség? Az embereké, akik eredetileg beállították a célpontokat, a robot készítőié, esetleg a robotot bevető államé? Egy erős érv lehet az, hogy ezek a számítógépes rendszerek feltörhetők, és a napjainkban folyó kiberterrorizmusból kiindulva könnyen csalás, manipuláció áldozataivá válhatnak a robotok és a számítógépes rendszerek.Mi történik akkor, ha „rossz emberek”, terroristák kezébe kerül ez a fegyver? Ki fogja őket féken tartani? Ehhez kapcsolódik az a disztópikus kép is, hogy a robotok a megalkotóik ellen fordulnak és irányíthatatlanná válnak.

Előtérbe kerülnek méltósági, morális és a nemzetközi humanitárius jogi kérdések is.

Egy robot nem képes kegyelmet gyakorolni, csak végrehajtja a parancsot, így tehát elveszíthetik a katonák a kegyelem lehetőséget.

Az pedig talán csak egy mellékes gondolat, hogy egy robot által okozott halál milyen viszonyban van az emberi méltóság kérdésével.

A fegyverről szóló vita 2013-ban vette kezdetét, amikor egy civil mozgalom kampányolni kezdett a gyilkos robotok betiltása mellett. Az elmúlt évek alatt ez a kérdés mindenképpen előtérbe került, hiszen ma már számos állam támogatja a fegyver betiltását, és 2400 kutató kérvényezte, hogy ne fejlesszenek olyan fegyvereket, melyek működéséhez nem szükséges emberi felügyelet.

A LAWS-ról szóló tárgyalások nem hivatalos konferenciákon kezdődtek, majd pedig az ENSZ égisze alatt folytatódtak. Egyelőre még nem született nemzetközi egyezmény a LAWS kapcsán. Az államok között nagy ellentétek merültek fel kezdve a fegyver nemzetközi jogi definíciójától egészen az emberi felügyelet, beavatkozás mértékéig és a fegyver betiltásáig. A kérdéshez kapcsolódó ENSZ-szabályozásba (CCW – Convention On Certain Conventional Weapons) az autonóm fegyverek már nem férnek bele, így abban viszonylag általános egyetértés van, hogy szükséges egy új meghatározás. Azonban ez az a pont, ahol az államok megakadtak. Hogy mikor sikerül megállapodni az ügyben azt nem lehet tudni. Viszont a nemzetközi közösség témához való hozzáállásából és a nemzetközi kodifikációs gyakorlatból kiindulva ez a pillanat nem a közeljövőben fog bekövetkezni.

Irodalomjegyzék

Gyakornoki Programunk támogatói:

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.