Lehet-e alkotmányos egy homofób törvény? (Nem.)

Az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján több alkotmányossági kifogás is emelhető a homofób törvényként elhíresült módosító jogszabállyal szemben. Vajon megteszi a szükséges lépéseket az alapvető jogok biztosa?

Fotó: 168.hu / Merész Márton

„E törvényben foglalt célok és gyermeki jogok biztosítása érdekében tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.”

Ilyen és ehhez hasonló szövegezésű és szellemiségű módosító javaslatokat fogadott el az Országgyűlés a T/16365. számú iromány keretében, amelynek címe a „pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról.”

A megszavazott módosítások megannyi tiltakozást váltottak ki, ennek ellenére a köztársasági elnök – az államszervezet demokratikus működése feletti őrködése körében (Alaptörvény 9. cikk) – sem politikai, sem pedig alkotmányossági kifogással nem élt. Utóbbi előnye főként az lett volna, hogy az Alkotmánybíróságnak 30 nap alatt kellett volna megvizsgálnia a jogszabályt, és megállapítania az egyértelműt.

Az ezt követő vizsgálódási lehetőségek sajnos nem írnak elő ilyen szigorú határidőt. Ezzel együtt érdemes röviden megvizsgálni azt a kérdést, milyen alkotmányossági szempontokat vehetnek figyelembe a további potenciális indítványozók, így elsősorban az alapvető jogok biztosa. A napokban ugyanis az alapvető jogok biztosa egy konferencián kijelentette, hogy számára „az Alaptörvény az alapjogvédő funkciót nyomatékosította”, illetve ha végiggonduljuk, az Egyenlő Bánásmód Hatóság integrálásából is teleologikus értelmezéssel az következnék, hogy az ombudsmannak még az eddigieknél is érzékenyebbnek kell lennie a diszkriminációs esetekre. Mindezek alapján bízom benne, hogy mihamarabb az Alkotmánybírósághoz fordul, sőt, kezdeményezi az Alkotmánybíróság elnökénél a soronkívüli eljárás elrendelését is.

A felmerülő alkotmányossági kifogások számbavételéhez – a pedofíliával való összemosás emberi méltóságot sértő, a médiában több helyütt kifejtett morális problematikáját mellőzve – a teljesség igénye nélkül két közelmúltban elfogadott alkotmánybírósági határozatot hívok segítségül, a 7/2017. (IV. 18.) AB határozatot és egy teljesen frisset, a 3003/2021. (I. 14.) AB határozatot.

Talán nem árulok el nagy titkot, ha előre bocsátom: pusztán e két határozat fényében is több alkotmányossági kifogás emelhető, tehát alaptörvény-ellenes az elfogadott jogszabály. Az első ügyben – amelyben a korábbi alapvető jogok biztosa volt az indítványozó – az Alkotmánybíróság egy önkormányzati rendeletet vizsgált, amelyben Ásotthalom önkormányzata megtiltotta a „melegpropagandát”. Bár az AB határozata alapvetően formai szempontból minősítette alkotmányellenesnek az önkormányzat rendeletében lévő passzust, ennek elvégzéséhez egy tartalmi vizsgálatot is kellett végeznie, hiszen csak így tudta megállapítani azt, hogy formai szempontból kifogásolható-e a szabályozás. Mindezt a következőképpen fogalmazta meg a testület: „a (vitatott) c) és d) alpont az Alaptörvényre hivatkozással a véleménynyilvánítás szabadságának törvényben megállapított külső korlátain kívül {Vö. 14/2016. (VII. 18.) AB határozat, Indokolás [36]}, önkormányzati rendeletben, belső, értékalapú korlátokat állít fel.”

Ehhez hasonlóan mit tesz a fent elfogadott törvény? A véleményszabadság (Alaptörvény IX. cikk) belső korlátját állítja fel, amikor azt mondja: nem lehet elérhetővé tenni olyan tartalmat, ami adott esetben megjeleníti a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, megváltoztatását, valamint a homoszexualitást. Mit jelenthet ez? Például nem lehet levetíteni többé olyan Oscar-díjas alkotásokat, mint az Egy fantasztikus nő?

A véleményszabadság tartalmi, belső korlátozását tovább súlyosbítja, hogy egyértelműen diszkriminatív korlátozásról van szó. A törvény ugyanis lényegében ki szeretné takarni a valóság egy szeletét az alapján, hogy kinek milyen a szexuális identitása. Márpedig az efféle megkülönböztetés az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésében foglalt „egyéb helyzet” szerinti megkülönböztetésnek minősül (az Alapjogi Charta ezt kifejezetten is említi a 21. cikkben). De a diszkrimináció az egyébként védeni hivatott gyermekek oldaláról másként is felmerül: a szabályozás ugyanis hátrányosabb helyzetbe hozza a meleg 18 év alatti fiatalokat, az ő esetükben ugyanis nem érvényesül az állam intézményvédelmi kötelezettsége, velük kapcsolatban a jogalkotó ignoráns attitűdöt látszik választani, mintha nem szeretné tudomásul venni a létezésüket és segíteni az őket is megillető megfelelő testi-lelki fejlődést és egészséget (Alaptörvény XVI. cikk, XX. cikk).

Ezen túlmenően a törvény ugyanígy ki szeretné takarni a realitásnak olyan szeletét is, miszerint létezik az azonos neműek házassága, csak éppen regisztrált élettársi kapcsolatnak hívják. Márpedig, ahogy a fent jelzett frissen elfogadott AB határozat is fogalmaz, a „bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézménye elismert és védett párkapcsolati formát biztosít azon azonos nemű személyek számára, akik a házassághoz hasonló tartós, érzelmi és gazdasági életközösségben kívánnak élni. (…) A bejegyzett élettársi kapcsolat joghatásait illetően a házasságéhoz néhány tekintetben hasonló – ám azzal nem azonos – olyan értékközösséget valósíthat meg, mely alkotmányos védelemre érdemes.” Vajon az erről, tehát egy létező jogintézményről szóló felvilágosító oktatás „megjelenítésnek” vagy „népszerűsítésnek” minősülne? [Itt az Alaptörvény B) cikke szerinti jogbiztonsági, illetve normavilágossági probléma is detektálható.]

Neked is van egy érdekes témád, amit megosztanál az olvasóinkkal? Küldd el nekünk elemzésedet az arsboni@arsboni.hu címre, és nyilvánosságot biztosítunk az írásodnak!

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.