2024 január 1. napján hatályba lépett a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény (Btátv.), melynek fő újítása – és cikkünk témája – az ún. „vendégbefektetői státusz” bevezetése. Az új konstrukció 2024 július 1-től lesz elérhető az arra jogosultak számára.
Az alábbiakban röviden bemutatjuk a vendégbefektetők számára nyitva álló hazai jelenlét három lépcsőfokát és az azokhoz kapcsolódó főbb követelményeket: a rövidebb tartózkodást lehetővé tevő vendégbefektetői vízumot, a főszabályként tíz évi tartózkodásra jogosító vendégbefektetői tartózkodási engedélyt és a határozatlan idejű letelepedést biztosító nemzeti kártyát.
A vendégbefektetői vízum
A vendégbefektetői státusz első lépcsőfoka az ún. „vendégbefektetői vízum”, amelyet legfeljebb két évre bocsátanak ki és amely a vendégbefektetőt az országba történő többszöri beutazásra, 180 napon belül 90 napot meghaladó tartózkodásra és legfőképpen, a vendégbefektetői tartózkodási engedély igénylésére jogosítja.
A vendégbefektetői vízum megszerzéséhez számos feltételnek kell eleget tenni. Ennek megfelelően a beutazáshoz, tartózkodáshoz és befektetéshez nemzetgazdasági érdeknek kell fűződnie, a vendégbefektetőnek rendelkeznie kell érvényes úti okmánnyal és a vissza- vagy továbbutazáshoz szükséges engedéllyel, igazolnia kell beutazása és tartózkodása célját, rendelkeznie kell a költségeit biztosító anyagi fedezettel, egészségügyi biztosítással, illetve nem állhat beutazási vagy tartózkodási tilalom és SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt.
Mindezen feltételek teljesítése mellett a vendégbefektetőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nemzetgazdasági érdeknek számító befektetéssel kíván rendelkezni (amelyhez a szükséges törvényes fedezetet biztosítani szükséges), továbbá vállalnia kell, hogy ezen befektetését a Magyarországra történő belépésétől számított három hónapon belül megvalósítja.
A Btátv. az alábbi három befektetési típust tekinti nemzetgazdasági érdekkel bíró befektetésnek:
- az MNB által nyilvántartott ingatlanalap legalább 250.000,- EUR értékű befektetési jegyének megvásárlása,
- Magyarország területén található, legalább 500.000,- EUR értékű lakóingatlan tulajdonjogának megszerzése, amely ingatlanra 5 évig elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre,
- pénzbeli adomány nyújtása legalább 1.000.000,- EUR értékben valamely közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény részére.
Amennyiben a fenti feltételeknek a befektető megfelel és megszerzi a vendégbefektetői vízumot, úgy jogosulttá válik a vendégbefeketetői státusz következő szintjére, azaz a vendégbefektetői tartózkodási engedély igénylésére.
A vendégbefektetői tartózkodási engedély
A vendégbefektetői tartózkodási engedély mind Magyarország területén történő tartózkodásra, mind a korlátozás nélküli munkavégzésre, illetőleg a gazdasági társaság, jogi személy vezető tisztségviselőjeként való tevékenykedésre feljogosít. A vendégbefektetői tartózkodási engedély megszerzésének – a már fent bemutatott vendégbefektetői vízum megléte mellett – további feltétele a magyarországi szállás- vagy lakóhellyel való rendelkezés. A vendégbefektetőnek az országba történő beutazástól számított három hónapon belül igazolnia kell az idegenrendészeti hatóság felé azt is, hogy a fent bemutatott nemzetgazdasági érdekű számító befektetések legalább egyikével rendelkezik.
A vendégbefektetői tartózkodási engedély 10 évre szól és egy alkalommal, újabb 10 évre meghosszabbítható, amennyiben a kérelmező az igénylés feltételét képző befektetéssel a hosszabbítás iránti kérelem benyújtásának időpontjában is rendelkezik. A vendégbefektetői tartózkodási engedéllyel kapcsolatban kiemelendő továbbá, hogy ahhoz kapcsolódóan családi tartózkodási engedély is igényelhető, amely a törvényben nevesített családtagokat is feljogosítja a Magyarországra való beutazásra, illetve tartózkodásra.
A nemzeti tartózkodási kártya és az EU tartózkodási kártya
Azon vendégbefektetőknek, akik a fenti időtartamnál hosszabb ideig kívánnak Magyarországon tartózkodni vagy akár ténylegesen hazánkba szándékoznak költözni, letelepedni, „utolsó lépcsőfok”-ként elérhető a nemzeti-, illetve az EU tartózkodási kártya. Mindkét kártya „huzamos tartózkodásra” jogosítja birtokosát, amely tulajdonképpen határozatlan idejű tartózkodást jelent.
A két kártya közötti fő különbséget azok megszerzésének feltételei jelentik. A nemzeti tartózkodási kártyához a vendégbefektetőnek a kérelem benyújtását megelőzően legalább 3 éven keresztül megszakítás nélkül Magyarországon kell tartózkodnia, míg az EU tartózkodási kártyához a szükséges tartózkodási időtartam ennél hosszabb, 5 év. Nem minősül a tartózkodás megszakításának az ország alkalmanként négy hónapnál rövidebb elhagyása, amennyiben ez három év alatt a 270 napot, öt év alatt pedig a 300 napot nem éri el.
A vendégbefektetői státuszra, illetőleg a vendégbefektető által teljesítendő nemzetgazdasági érdekű befektetésre számos további részletszabályt állapít meg a Btátv. és annak végrehajtási rendelete, valamint az egyéb ágazati jogszabályok. Amennyiben a témakörrel kapcsolatosan kérdésük merülne fel, a BékésPartners szakértői készséggel állnak rendelkezésükre.
A Built on Trust rovat támogatója a BékésPartners.***
Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.
