Influenszerjog kutatása, publikációs lehetőség, nélkülözhetetlen skillek elsajátítása. Börcsök Zsófia, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának negyedéves hallgatója szintén részt vett a 2020-as őszi Arsboni Gyakornoki Programban. Interjúnkban a Gyakornoki Programban szerzett tapasztalatairól, élményeiről kérdeztük.
Tudnál mesélni arról, miszerint hogyan hallottál a Gyakornoki Programról, miért jelentkeztél végül?
Már a program előtt is követtem és olvastam az Arsbonit (pro tipp: szuperül lehet rajta ötleteket gyűjteni évfolyam-vagy szakdolgozatokhoz), így többször is belefutottam a felhívásba, ami egyre vonzóbbnak és vonzóbbnak tűnt. Mindig nagyon érdekelt az írás és szimpatikusnak tűnt az Arsboni Közösség is, így úgy gondoltam, hogy teszek egy próbát.
Milyen elemekből áll a Gyakornoki Program? Milyen feladatokat kapnak a gyakornokok?
Három fő részből áll; egy rövid és egy hosszú cikk megírásából (utóbbi egy mentor segítségével), illetve egy csoportos kutatómunkából, ami egy aktuális jogi kérdéskört jár körbe. Ami külön izgalmassá teszi a gyakornoki programot, hogy ezen felül CV tanácsadáson, írástechnikai tréningen és karrier beszélgetéseken is részt vehettünk, az Arsboni tehát gyakorlatilag tálcán kínál egy szakmai kick-starter programot.
Az első fő részt illetően, a cikkírás során neked ki volt a mentorod? Miről publikáltál?
A rövid cikkemet a linkek beágyazásáról írtam és arról, hogy a szerzői jog jelenleg hányadán áll ezzel a témával. A hosszú cikkek megírásához mentorokat kaptunk, én dr. Kis Kelemen Bencével dolgozhattam együtt, aki rengeteget segített, hogy ne tévedjek el az adatvédelemben. A támogatásával körbejártam, hogy milyen lehetőségek állnak a vállalatok előtt az adatvédelmi pajzs lebontása után. Mivel az adatvédelem nem egy gyakran előkerülő téma az egyetemen, így különösen örülök, hogy ezzel foglalkozhattam és így kicsit jobban kiismerhettem magam a GDPR-ban.
Végül milyen megállapításokra jutottál a publikálás során? Hogyan dolgoztatok együtt Bencével?
Mindenképpen egy aktuális témát szerettem volna feldolgozni, de sajnos még nincs széleskörű rálátásom az adatvédelemre, így nagyon nagy segítség volt, hogy végigvezetett a potenciális témákon és eljuttatott a megfelelő forrásokhoz, és persze sokkal nyugodtabban publikáltam a cikket így, hogy korábban ő is véleményezte. A cikk körüli kutatás és a Bencével való konzultálás alatt leginkább az lepett meg, hogy sokan még mindig félvállról veszik az adatvédelmet, noha most már a legtöbben tisztában vannak vele, hogy milyen veszélyes, ha az adataink illetéktelen kezekbe kerülnek.
Korábban szóba került a Kutatási Projekt. Hogyan kell elképzelni ezt? Ti mit kutattatok?
A mi csapatunk az influenszerek jogát vizsgálta, azaz, hogy milyen szabályok vonatkoznak a közösségi oldalakon reklámozókra és hogy vajon ők ezekből a szabályokból mennyit ismernek. Alapvetően egy előadás elkészítése volt a végcél, de ezt rengeteg munka előzte meg, hiszen
nem csupán a magyar, de a külföldi jogot is vizsgáltuk, sőt, még az influenszer marketing üzleti vonatkozásait is.
Mely kihívást említenéd a legnagyobbnak azok közül, amelyekkel a kutatás során szembesültetek?
Arra számítottam, hogy a prezentáció elkészítése és az előadására történő felkészülés lesz a legnagyobb kihívás, de valahogy mégis a kérdőív összeállítása izzasztott meg minket leginkább. Kiderült, hogy borzasztóan nehéz egyértelmű és lényegre törő kérdéseket és válaszokat megfogalmazni úgy, hogy a kapott adatok jól feldolgozhatók legyenek. Viszont biztos vagyok benne, hogy ez a tapasztalat rengeteget segít majd a jövőben amikor egy olyan ügyfelet kell tájékoztatnom, aki a lényegre kíváncsi, nem pedig az egyetemen tanult hosszú, latin szavakra.
Boncolgassuk még a munkaszervezést. Hogyan osztottátok fel a projektmunkát? Hogyan jelent meg dr. Olajos Marcell kutatási csoportvezető a csapat munkájában?
Marcell irányította a kutatást és fogta a kezünket az elejétől a végéig és nagyon sokat segített abban, hogy ne csak „jogászosan” tudjunk hozzáállni egy kérdéshez. Hetente egyszer virtuálisan találkoztunk és ellenőriztük, hogy állunk, illetve, hogy milyen feladatok vannak még hátra. A találkozókon túl pedig mindenki önállóan dolgozott, hogy aztán a program végére összerakhassunk egy szuper prezentációt.
Mivel a kutatásunk jogtudatosságot is vizsgált, így egy kérdőív összeállításával pepecseltünk a legtöbbet, majd ezt minél több influenszernek igyekeztünk kiküldeni. Meglepő mélységekbe merültünk a közösségi oldalakon…
A kérdőív terjesztésében a másik csapat is sokat segített; ez is jól mutatja, hogy mennyire barátságos, támogató légkör alakult ki a gyakornokok között.
Milyen mélységekre gondolsz a közösségi médiát illetően? Milyen érzés volt egy ennyire modern, az egyetemi oktatástól távolabb nehezen állható területet vizsgálni?
Egészen szürreális élmény volt, hiszen feltérképezhettük, hogy mik azok a részletkérdések, amiket a jövőben jobban le kellene szabályozni, főleg azért, hogy a fogyasztó sokkal informáltabb lehessen, amikor a kedvencei által reklámozott termékeket megvásárolja. Ma már rengeteg márka inkább az influenszer marketinget választja, mint a hagyományos reklámozást; nagyon érdekes volt betekinteni a filter és hashtag függöny mögé és megvizsgálni, hogy mennyi minden bújik meg egy szponzorált poszt mögött.
A csapatunk minél több változatos nagyságú követőtáborral rendelkező influenszernek ki akarta küldeni a kérdőívet, így-miután aggasztóan gyorsan letudtuk azt a párat, akik először eszünkbe jutottak-kénytelenek voltunk vért izzadva minél többet felkutatni. Úgyhogy a végére a jelenlegi magyar influenszer-szféra szakértőivé avanzsáltunk.
A kutatás végeztével mit tartotok a kutatási projekt eredményének?
Talán a konklúziót, hogy az influenszer jog előtt még hosszú út áll, mire az összes aktuális jogi problémára tud reagálni továbbá a közösségi médiában történő reklámozás nem olyan fekete-fehér, mint ahogyan azt sok influenszer hiszi. Ennek ellenére meglepő volt, hogy sokan határozott véleménnyel rendelkeznek arról, hogy mit és hogyan nem lenne szabad reklámozni, illetve azzal szembesültünk, hogy nem feltétlenül a több százezres követőtáborral büszkélkedő influenszerek voltak a leginkább tisztában a helyes reklámozási szabályokkal.
Mit mondanál, mit adott neked a gyakornoki program? Miben tudtál fejlődni?
Az írási készségeim ugrásszerűen fejlődtek, prezentációkat is sokkal nagyobb magabiztossággal készítek és adok elő, a csapatmunkára való hajlandóságom pedig annyira erős lett, hogy rá sem ismerek.
A kutatásunkban projektvezető lehettem, ami egy teljesen új feladatkör volt számomra; nagyon jót tett a szakmai önbizalmamnak, hogy megbirkóztam vele.
Szintén borzasztóan élveztem a karrier beszélgetéseket is a fő feladatokon túl, ahol már végzett jogászok beszéltek a különböző életútjaikról és megmutatták, hogy mennyi mindenhez lehet kezdeni egy jogi diplomával. Ha nem élveztem volna a cikkírást és a csapatmunkát, már csak ezért megérte volna a részvétel.
Végezetül pedig: miért ajánlanád a jelentkezést a Gyakornoki Programba?
Igazából a programmal csak nyerni lehet. A legrosszabb esetben csak egy CV tanácsadással és egy írástechnikai tréninggel gazdagodsz és olyan jogi témákról hallasz, amik hiányoznak az egyetemi tananyagból. A legjobb esetben pedig
lesz egy szuper, pörgős szemesztered, két szakmai publikációd és szélesebb rálátásod a mai jogászságra, és úgy általában a jogra.
Ráadásul ebben a szemeszterben is teljesen virtuálisan lesz lebonyolítva a program, úgyhogy kényelmesen, akár a saját kanapéjáról is teljesítheti az ember. A Legal Festen több iroda kiemelte, hogy az önéletrajzokban valami színes tevékenységet szeretnek látni az egyetem és a nyelvvizsga mellett; ez a program pontosan megfelel ennek. Tényleg mindenkit arra biztatnék, hogy jelentkezzen bátran!
Megjött a kedved a Gyakornoki Programhoz? Jelentkezz tavaszi programunkba február 15-ig!
***
Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.
