MI-ből lesz a cserebogár – a JÖSz mesterséges intelligenciával foglalkozó projektje

A Joghallgatók Önképző Szervezetét (JÖSz) bemutató interjúsorozatunk harmadik részében a szervezet elnökével és elnökhelyettesével, Gyurkó Péterrel és Kolláth Mihály Gáborral beszélgettünk „A mesterséges intelligencia ma, és szerepe a XXI. század technológiai forradalmában” című projektjükről. Az interjúsorozat első két része itt és itt található.

Néhány szóban bemutatnátok magatokat és a projekt többi tagját?

Péter: Jelenleg harmadéves joghallgató vagyok, kettő éve a JÖSz tagja, és éppen egy éve lettem a JÖSz elnöke. A civilisztika tagozatot erősítem, fő érdeklődési köröm a kártérítési jog, ezen belül pedig a nem vagyoni károkért való felelősség témaköre a kedvencem.

Mihály: Jelenleg negyedéves jog-, és harmadéves politológia szakos hallgató vagyok, már három éve a JÖSz tagja. Jelenleg a JÖSz elnökhelyettesi pozícióját töltöm be és Petihez hasonlóan szintén civilisztika tagozatos vagyok. Fő érdeklődési köröm a munkajog és a kötelmi jog.

Lawyer for a Day

Jelentkezz október 23-ig!

Fejts fel néhány érdekes jogesetet, bújj egy napra a legmenőbb ügyvédek bőrébe, és nyerj mindezzel egy hétvégét a festői Milánóba!

A projekt többi tagja Dobolyi Mátyás, Liu Viktor, Mercsek Dorottya, Nagy Richárd, Ónodi Béla Papp Luca, Paseczki Loránd, Pataki Beáta Csilla, Pintér Anna és Szabó Panna.

Miért éppen ezt a projektet választottátok?

M: Régóta nagy szerelmese vagyok a technológiának. Idén végzek politológián, ezután mindenképpen szeretnék valamilyen műszaki képzést is elvégezni, pl. műszaki menedzser vagy informatikus szakon. A projektre való jelentkezésemkor tehát elsősorban az volt a motivációm, hogy a jogon kívüli érdeklődési körömben is kutathassak. A projekt jogi részét tekintve az adatvédelmet és az önvezető autók felelősségének szabályozását tartom a legizgalmasabbnak.

P: Amíg Misinek a jog melletti szenvedélye a technológia, addig nekem maga az intelligenciakutatás, ennek is leginkább az evolúcióval, neurobiológiai kérdésekkel foglalkozó része. A mesterséges intelligencia (MI) éppen egy olyan téma, ahol ezt a szenvedélyt össze tudom kapcsolni a jogi tanulmányaimmal. Az MI elterjedése egyébként az összes jogterületre kihatással lesz, ezek közül csak egy a magánjog. Éppen ezért a kutatás amellett, hogy izgalmas, nagyon fontos is. Engem személy szerint az úgynevezett „okos szerződések” foglalkoztatnak a legjobban.

Miről szól pontosan a projekt, mi a célotok?

P: A projekt küldetése igen összetett. Szeretnék feltárni azokat a mélymintázatokat, amelyek a társadalomban és a természetben is megtalálhatóak az intelligenciával kapcsolatban. Ezt természetesen próbáljuk úgy megtenni, hogy kifejezetten a jogra fókuszáljunk.

Mélymintázat? Mondanál egy példát?

P: A mélymintázat általánosan visszatérő tendenciát jelent. Darwin óta tudjuk, hogy létezik természetes szelekció, azaz a gyengék kiesnek, vagyis nem vesznek részt a reprodukcióban, a közösségi életben. A társadalom erre adott válasza a gyengék védelme, amely minden jogterületen megjelenik. Gondoljunk csak az alapjogokra, fogyasztóvédelemre, eljárási garanciákra. Ez a társadalmi válasz például egy mélymintázat.

Ilyen mélymintázatokat szeretnénk feltárni, és ezek segítségével megtalálni az olyan problémákat, amelyeket az MI a jogalkotásban és jogalkalmazásban okozhat. Szeretnénk kézikönyvet készíteni a jövő jogászainak, akiknek a humánintelligencia szintjét elérő mesterséges intelligencia által feltett kérdésekre kell majd választ adniuk.

P: Összefoglalva tehát problémákat vetünk fel, és ezekhez szeretnénk preventív jelleggel jogalkotási javaslatokat tenni. Célunk, hogy a jog ne csak követője legyen a társadalomnak, hanem próbáljon meg előre reagálni.

Hogy álltok jelenleg, hogyan néz ki a munka?

M: Mivel a projekt nagyon összetett, ezért öt területre osztottuk fel a kutatómunkát, melyekkel a projekten belül öt csoport foglalkozik. Minden csapattag 2-3 csoportban vesz részt egyszerre, így nem csak projektszinten, de egyénekre lebontva is teljes mértékben érvényesül az interdiszciplinaritás, mint a JÖSz egyik alapelve. Nagyjából egy-két hetente tartunk ülést, ahol megosztjuk egymással az elért kutatási eredményeinket.

Elsőként magával az intelligenciával foglalkoztunk. Olyan alapkérdéseket kellett tisztáznunk, mint hogy mi is az az intelligencia, milyen szintet jelent a humánintelligencia, és hogy hogyan lehet bármilyen intelligenciát mesterségesen létrehozni. Ezután azt vizsgáltuk, hogy az előbbieknek milyen szerepe lehet a jogalkotásban és jogalkalmazásban. Jelenleg különböző jogterületek szempontjából elemezzük az MI-ben rejlő lehetőségeket és az ezekkel kapcsolatos problémaköröket. A magánjog mellett rengeteg közjogi, alkotmányjogi, büntetőjogi és más társadalomtudományokkal kapcsolatos aspektusa van a témánknak.

A támogatóitok hogyan segítik ezt a munkát?

M: A projekt alumni tagja dr. Barkai Léda. Ő javarészt módszertani dolgokban és az operatív teendőkkel kapcsolatban segít nekünk, valamint segíti a találkozók szervezését a projekt mentorával, dr. Parti Tamással.

Ha jól tudom, ő többek között a Budapesti Közjegyzői Kamara elnöke. Hogyan kapcsolódik a mesterséges intelligenciához?

P: Dr. Parti Tamás tulajdonképpen egy modernkori polihisztor, akivel a projektünkkel kapcsolatos összes kérdésről tudunk érdemben beszélgetni. A téma jogi relevanciájától kezdve a fizikán és társadalomtudományokon át Gödel első nemteljességi tételéig gyakorlatilag minden tudományággal kapcsolatos kérdésünkre tudott kielégítő választ adni és jó szakirodalmat ajánlani.

M: Az alumni tagunkon és mentorunkon kívül szponzorként a dr. Parti Tamás Közjegyzői Iroda, valamint a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda vannak a segítségünkre. A JÖSz projektrendszerében a szponzorok elsősorban az egyes projektek anyagi biztonságát teremtik meg. A kutatás felmerülő költségeit (pl. beszerzendő szakirodalom) ők állják, valamint a május 4-i konferencián bemutatandó kötet kiadásának finanszírozásában segítenek. Ezenkívül ők adják meg a pontos témát és a mentorokat.

A kriptovalutás projektekben kutató hallgatók sokat tudnak meríteni más országok jogszabályaiból, nemzetközi szabályozási tendenciákból, vagy kezdetleges irányelvekből, állásfoglalásokból. Nektek rendelkezésre áll bármi ilyesmi, vagy teljesen „a nulláról kell indulnotok”?

P: A kriptovalutákkal ellentétben az MI területe még annyira friss és kiforratlan, hogy a jogalkotó nem foglalkozott vele mérvadóan egy államban sem. Az Európai Unióban most áll fel egy szakértői bizottság, amely a mesterséges intelligencia és a robotika által felvetett kérdésekre próbál majd EU-s szinten választ adni. Tapasztalataink szerint nálunk semmilyen jogszabályi rendelkezés nem található az MI szabályozására, és ugyanez igaz nemzetközi viszonylatban is.

Azért is egyedülálló a projektünk, mert az MI megértése önmagában is nagyon nagy kihívás, és ennél fogva funkciójának a felmérése – tehát, hogy milyen potenciális szerepeket tölt majd be a jogalkotásban és jogalkalmazásban – szintén nehéz feladat.

Mennyire aktuális ez az egész? Tényleg már most el kell kezdeni foglalkozni az MI-k jogi szabályozásával?

P: Persze! Ne felejtsük el, hogy jelenleg is technológiai forradalom zajlik. Most is látunk már kognitív algoritmusokat, olyan egyszerű chatbot programokat, amelyek egyszerű jogi problémákat – pl. egy szabálysértési jogesetet is – már képesek megoldani. De más példa is akad, pl. egy MI percek alatt elvégez egy olyan átvilágítást, amivel ügyvédjelöltek napokig dolgoznának.

Abba, hogy egy humánintelligencia szintjét elérő MI mire lesz képes, szinte félelmetes belegondolni. Reméljük, hogy a május 4-én bemutatásra kerülő kódexünk a problémafelvetésekkel és az általunk javasolt megoldásokkal valamelyest képes lesz elindítani a jogalkotás folyamatát.

M: Néhányan 2050-re becsülik azt az időpontot, amikorra egy mesterségesen létrehozott intelligencia már teljesen eléri az emberi gondolkodás szintjét, de van, aki ennél későbbi vagy korábbi dátumot jósol. Innentől kezdve viszont hatalmasat fog fejlődni a technológia, az eddigi fejlődési tendencia nagy mértékben felgyorsul, ezért is kell már most elkezdeni kidolgozni a szabályozást. Hogyha ez nem történik meg időben, akkor a lassú jogalkotásnak esélye sem lesz felvenni a fonalat a rohamosan fejlődő világgal.

És félni kell ettől az egésztől? Elon Musk szerint a mesterséges intelligencia még Észak-Koreánál is nagyobb fenyegetést jelent.

P: Kifejezetten arra törekszünk a projektben, hogy sem utópiát, sem pedig disztópiát ne vetítsünk előre. A célunk, hogy szakmai érvek mentén a preventív jogalkotás számára adjunk egy szakmai alapot. Skynet-hez hasonló történésekre nem számítunk, de mind technológiai, mind jogi vonalon nagy erőket kell fektetni abba, hogy a jövő mesterséges intelligenciái biztonságosan működhessenek.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.