Mi lesz veled Szíria? – Magyarország segítségnyújtása a szíriai keresztények számára

E dolgozat a Bird & Bird, az Új Jogtár és az Arsboni által meghirdetett 2018. évi Cikkíró Pályázat keretében született.
Szerző: Dr. Prieger Adrienn

 

Vannak szíriai keresztények!

Az elmúlt évtizedben az arab tavasz felerősítette a történelmi feszültségeket, láthatóvá tette az évszázados törésvonalakat és a nagyhatalmi vetélkedést a Közel-Keleten. A 2015 szeptemberében elindult menekülthullám alapvető társadalmi, gazdasági, jogi és politikai folyamatokat indított el a kiindulási, a tranzit- és a célországokban. A hét évvel ezelőtt kezdődött szíriai polgárháború így mára már világviszonylatban is meghatározó jelenséggé vált, az Európai Unió, s hazánk számára is. A szíriai események meghatározhatják Európa jövőjét, sőt a kereszténység szerepét a jövő Európájában, tekintettel a tömeges bevándorlásra.

Az elmúlt években milliók hagyták el Szíriát, s ezzel a tömeges bevándorlás egy új jelenségként vált megfigyelhetővé, melynek a kezelése évek óta az EU számára is hatalmas kihívásokat hordoz. A konfliktus eldurvulása, a nemzetközi hadijogi és humanitárius normák szembenálló felek általi megsértésére vonatkozó állítások, amelyek egyfelől sok esetben a nagyhatalmi beavatkozás ürügyeként is szolgálnak, másfelől a nemzetközi közösség, és különösen az ENSZ BT cselekvőképtelenségére is utalnak, hiszen mind a katonai, mind a diplomáciai megoldási kísérletek egyes államoktól indulnak ki, az ENSZ keretein kívül, amely a katonai lépések esetében ugyancsak felveti a nemzetközi jogi normák sérelmét. A nagyhatalmak mellett a leginkább érintett Európai Unió is hallatta a konfliktusban a hangját: Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke több esetben szólította fel a nemzetközi humanitárius jog alkalmazására a szíriai polgárháborúban érintett feleket.

A szíriai események a magyar jogra is hatással vannak, hiszen Magyarország Alaptörvényének hatodik módosítására is sor került 2016. április 26-án. A módosítás szabályozta a terrorveszélyhelyzet esetére megvalósítandó intézkedéseket.

A Duna Televízió által vetített „Övék a mennyek országa …” című dokumentumfilmet látva, amely a Közel-Keleten élő keresztények helyzetét mutatta be, fontosnak tartom hangsúlyozni a nemzetközi közösség összefogásának fontosságát, mely megoldást jelenthet az évek óta húzódó menekültválság megoldásában. Ezen felül fontos, hogy Európában tisztában legyünk uniós állampolgárként azzal, hogy Szíriában is élnek keresztények, akik segítségre szorulnak. Sokan Szíriát egyszerűen egy homogén muszlim országként azonosítják, holott számos keresztény közösség tart ki a hite és a hazája mellett. Nem beszélve arról, hogy Damaszkusz nemcsak Omajjád kalifák egykori székvárosa, hanem a kereszténység gyökereinek fontos talaja, Pál apostol megtérésének és megkeresztelkedésének helye. Régészeti kutatások bizonyítják, hogy Szíria a föld egyik legrégebben lakott vidéke, a civilizáció bölcsőjét is erre a területre teszik, amely része volt az asszír, babilóniai, perzsa, görög-makedón, római, bizánci és oszmán birodalmaknak, és amely tele van római kori, görög, az antik kultúrát megtestesítő templomokkal, szobrokkal, továbbá keresztes lovagvárak, középkori mecsetek és számos egyéb felbecsülhetetlen értékű történelmi emlék található Szíria területén.

Magyar segítők látogatása Szíriában

Hölvényi György, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője, az Európai Néppárt frakciója vallásközi párbeszédért felelős munkacsoportjának társelnöke 2018 áprilisában utazást tett Szíriába Böjte Csaba ferences szerzetessel, a dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetőjével és Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetessel, a Jezsuita Menekültszolgálat hazai képviselőjével. Látogatást tettek a szíriai polgárháború legtöbbet szenvedett nagyvárosaiban, Aleppóban és Homszban, valamint a fővárosban, Damaszkuszban is, mely meglátásom szerint egy rendkívüli lépés volt a vallásközi párbeszéd és a humanitárius segítségnyújtás terén is. A látogatásuk során az üldözött keresztényeknek történő segítségnyújtásával foglalkoztak, továbbá fel szerették volna hívni a figyelmet a szíriai keresztények helyzetére is.

Az útjuk során találkozhattak II. Ignác Efrém szír ortodox pátriárkával, Jean-Clément Jeanbart aleppói melkita katolikus érsekkel, Mario Zenari bíborossal, apostoli nunciussal, az aleppói örmény protestáns közösséggel és vezetőjével, Harotun Szelimiannal, valamint Ahmad Badreddin Hasszun szíriai főmuftival.

Látogatásuk során egyházi szociális és ifjúsági intézményekben tárgyaltak a segítségnyújtás különféle lehetőségeiről, valamint a háborúban elpusztult települések újjáépítéséről, mely során Magyarország jelentős segítséget biztosít.

Magyarország Szíriának biztosított támogatása

Az Iszlám Állam terrorszervezet az évek alatt hatalmas pusztítást idézett elő. Magyarország az Iszlám Állam elleni közdelemben már korábban is részt vállalt, segítséget biztosítva keresztényüldözés megállításában, támogatást nyújtva Irak és Szíria területén a vallási fundamentalista csoportok áldozatainak. Ennek érdekében fogadták el a 36/2016. (XII.19.) OGY határozatot a keresztényüldözés és a közel-keleti és afrikai népirtás elítéléséről és az üldözöttek támogatásáról. A Magyar Közlönyben kihirdetett határozat is hangsúlyozza, hogy: „Az Országgyűlés elítéli az önmagát Iszlám Államnak nevező, valamint más terrorszervezetek és milíciák által a Közel-Keleten folyamatosan elkövetett számos terrorista bűncselekményt, a polgári lakosság elleni támadásokat, az okozott vagyoni károkat és a stabilitás aláásását. Elfogadhatatlan, hogy emberek azért veszítik el életüket, mert hitükhöz hűek maradnak, vagy nem értenek egyet egy terrorszervezet ideológiájával.“

Magyarország egyébként nem csak Szíriában nyújtott segítséget, hanem egyiptomi kopt és iraki keresztény családokat is befogadott, továbbá 2016-ban a Kormány Egyiptomban kórházak és iskolák építésében és felújításában is kiemelt segítséget nyújtott. Semjén Zsolt a keresztényüldözésről rendezett budapesti konferencián tavaly októberében arról is beszélt, hogy fontos lenne, hogy a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elé állítsák a keresztényellenes népirtást elkövető iszlamistákat. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere pedig hangsúlyozta, hogy a nemzetközi összefogás rendkívül fontos, és egy közép-európai összefogás megvalósítása lenne további fontos cél.

A szíriai keresztények jövője: „Nyugaton a fejükkel hisznek az emberek, keleten a szívükkel”

Szíria és Európa keresztényei közötti kapcsolata mélyebb, mint azt a menekültválság aktuális kérdései láttán gondolnánk. Az európai kereszténység bölcsője Szíriában ringott, hiszen mielőtt Európába indultak volna, Péter és Pál apostol is huzamosabb ideig Antiochiában működött. A muszlim térhódítás és a germán népek keresztény hitre térése következtében a VI-VII. századtól Európában kivirágzott, míg Szíriában visszaszorult a kereszténység. A keresztes hadjáratok korában még egy keresztény vallású és kultúrájú Európa népei kerültek kapcsoltba Szíria – az összlakosságon belül egyre kisebb számarányt képviselő – keresztény közösségeivel.

A helyzet a gyarmatosítás korában azonban lassan megváltozott: Európában a kereszténység fokozatosan visszaszorult, az eleven hit egyre inkább a kereszténységhez való kulturális kötődéssé vált, majd a szekularizáció megjelenésével egyre inkább a különböző modern és posztmodern ideológiák (ideértve a multikulturalizmus eszméjét is) léptek a helyébe. Szíria keresztény közössége – amely a keresztes hadjáratok korában még a lakosság többségét tette ki – ugyancsak megfogyatkozott számarányában és vallási kisebbséggé vált, de hűségesen és elszántan védi hitét. Antoine Audo aleppói püspök meglátása szerint Európától eltérően Szíriában még összhangban van a kultúra és a hit.

Az európai és szíriai keresztény közösség sorsa tehát valahol a mélyben szorosan összekapcsolódik, miként a fa gyökérzetének és lombjának sorsa. Azt mondják, akkora a fa lombja, mint a gyökérzete. Mára a hitüket megvalló és vallásukat rendszeresen gyakorló keresztények mind Szíriában, mind Európában számszerű kisebbségben vannak; a szíriai kereszténység felszámolása pedig az európai kereszténység sorsát is megpecsételheti. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a Közel-Kelet viszonyai között a keresztény közösségek stabilizáló szerepet töltöttek be a térség muszlim felekezeteinek villongásai során is, hiszen a védtelen keresztény kisebbség mindenkor a béke megteremtésében és fenntartásában, a szélsőségek visszaszorításában volt érdekelt.

Az is világos tehát, hogy a cél nem lehet pusztán a keresztények kimentése e veszélyes helyről, hanem közösségeik biztonságának helyben történő megteremtése. A menekültek befogadása a menekülést kiváltó vallási-társadalmi feszültségek megoldása nélkül csak újabb és újabb menekülthullámokat eredményez, ami a folyton változó erőviszonyok miatt a problémák Európába importálását jelenti, hiszen mindig más és más csoportok tagjai menekülnek ide.  A helyzet rendezéséhez azonban a nagyhatalmi érdekek félretételével a nemzetközi közösség összefogására, Európa keresztény identitásának és ebből fakadóan a közel-keleti keresztény közösségekkel szembeni testvéri felelősségérzetének megerősítésére van szükség.

Az összefogás nemcsak a szíriai keresztények szülőföldjükön való maradását biztosíthatja, ami segít enyhíteni a közel-keleti feszültségeket, hanem egyben segít Európának is megtalálni saját hangját a világpolitikában, és felfedezni az integráció és az európaiság valós gyökerét, a közös keresztény hagyományt, amely az Európai Unió megerősödését, a migrációs helyzetből fakadó mély belső válság leküzdését is lehetővé teszi. Ne felejtsük el, hogy az Európai Közösségek alapító atyái – Robert Schuman, Konrad Adenauer, Alcide De Gasperi – katolikus vallású kereszténydemokraták voltak, akik éppen azt ismerték fel az integrációs folyamat elindításakor, hogy Európa vágyott békéjét nem a vallási-etnikai feszültségek politikai-katonai megoldása, hanem a közös kulturális hagyomány és a békés gazdasági kapcsolatok erősítése hozza el.

Források, felhasznált irodalom

Tetszett a cikk? Szavazz rá a lenti alkalmazásban!

[shortstack smart_url='[shortstack smart_url=’http://1.shortstack.com/pJ14Jh’ responsive=’true’ autoscroll_p=’true’]