Mit érdemel egy tömeggyilkos?

Ratko Mladićra a lehető legsúlyosabb büntetés kiszabását kérte az ügyészség a hágai Nemzetközi Törvényszéken. Feltételezések a szerb katonatiszt adta ki azt a parancsot, amely alapján szerb szabadcsapatok több mint nyolcezer muzulmán férfit és fiút végeztek ki 1995 júliusában. Az áldozatok koporsói

A háborúról röviden

A ma srebrenicai mészárlásként ismert népirtás kerete a balkáni háború volt. A régió megosztottsága a szláv törzsek bevándorlásával, majd különböző vallások felvételével alakult ki, története régre nyúlik vissza. A XX. század végén a Szovjetunió szétesése húzta magával az érdekszférájába tartozó területeket is, és végül Jugoszlávia darabjaira hullását is eredményezte. A probléma onnan eredt, hogy Jugoszláviára mindenki föderális köztársaságként tekintett, kivéve Szerbia, akik régi nacionalista törekvéseik megvalósulását látták benne (főként a szerb erőfölény miatt). A kialakult hatalmi vákuum vezetett végül a háborúhoz, amelynek talán a legvéresebb eseménye volt Srebrenica. A város, amely bosnyák területen, Szerbiához közel fekszik, ekkor holland ENSZ-katonák védelme alatt állt (UNPROFOR). Ők azonban semmit nem tudtak tenni a védelmükben, tétlenségre kárhoztatták őket, így csak nézték, hogy a szerb csapatok evakuálták a nőket és az időseket a városból, a férfiakat és fiúkat pedig egy kitalált ürüggyel ott tartották.

Végül több mint 8000 bosnyák muzulmánt lőttek le, a mészárlás nyomát pedig megpróbálták eltüntetni, tömegsírokba temették a holttesteket.

Az eseményről csak néhány hét múlva lehetett hallani nálunk, Magyarországon, de a döbbenetesen magas számokról még ekkor sem lehetett tudni.

A hágai Nemzetközi Törvényszék

A Bíróság az ENSZ egy 1993 óta létező, eseti jellegű bírói szerve Hágában. A volt Jugoszlávia területén 1991 óta, a balkáni háború során elkövetett bűncselekményeket elkövető személyek ügyeiben jár el. A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésével gyanúsított személyek elleni bírósági eljárásokat folytatja le és kivizsgálja a bűncselekményeket. Ezekből négyfélét vizsgálhat: az 1949. évi Genfi Egyezmények súlyos megsértését, a háború jogának és szokásainak megsértését, népirtást és emberiesség elleni bűncselekményeket. Csak személyek ügyeiben járhat el, államokat, kormányokat nem vonhat felelősségre. 

Mladić ügye Hágában

Mladićot azzal vádolják, hogy a szerb hadsereg egykori parancsnokaként ő utasította katonáit,  mészároljanak le több mint 8000 embert. Vádbeszédében Alan Tieger törvényszéki ügyész a következőket mondta:

„A bírósági gyakorlattal összeegyeztethetetlen lenne, sértené az igazságot, arcul csapná az áldozatokat és a túlélőket, ha nem a jog szerinti legszigorúbb büntetést szabnák ki, ami az életfogytiglani szabadságvesztés”.

Az ügyben résztvevő másik ügyész, Arthur Traldi hangfelvételről idézte Mladićot: „Amikor megérkezek Szarajevóból, gyorsan megölök valakit, amiért a dugóban feltartóztattak. A pokolba rugdosom ezeket a törököket! Ki akarja megb…ni őket?”. Az ügyben várhatóan 2017-ben születik ítélet.

Mladić és Karadžić

A szörnyűségek másik fő felelősét, Radovan Karadžićot, Boszniai-Hercegovinai Szerb Köztársaság volt elnökét 2008 júliusában fogták el sok éves bujkálása után, majd átadták Hágának. A Bíróság negyven év börtönre ítélte a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűneiért. A srebrenicai mészárlást a náci Németország legyőzése óta elkövetett legkegyetlenebb és legvéresebb rémtettnek tartják Európában.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a Facebookon.

Képek forrása itt és itt.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.