Napjaink legkreatívabb jogsértője: a deepfake

Egyik délután a Facebookomat lapozgatva belebotlottam egy videóba, amiben egy híres külföldi politikus magyar nyelven, (részben trágár) szóvicceket mesélt. Mivel korábban már nemegyszer találkoztam hasonló tartalmakkal, valamint utánaolvastam a deepfake-ek kérdéskörének, egyértelmű volt számomra mit látok. Rájöttem viszont arra, hogy mennyi mindenre is lesz képes ez a technológia az – akár már nagyon közeli – jövőben. Olyankor ugyanis már nem biztos, hogy ilyen egyszerűen fel fogunk ismerni egy deepfake tartalmat. Így, bár az említett videó megmosolyogtatott, elgondolkoztam, ha én lennék rajta, vajon ugyanolyan viccesnek találnám-e és ha nem, mit tehetnék ellene?     

 Az utóbbi időben fénysebességgel kezdett el terjedni a mesterséges intelligencia. Az újabb és újabb megjelenési formái révén viszonylag gyorsan a mindennapjaink központi szereplőjévé vált. A legfrissebb példák közül elég csak a ChatGPT-t említeni, mely igen érdekes módon került a figyelem középpontjába. Több külföldi egyetemnek is sikerült ugyanis leleplezniük azon hallgatóit, akik a ChatGPT-t alkalmazták szakdolgozataik és tudományos munkáik megírásához.[1] Egy másik felhozható – és a cikkem fókuszában lévő – példa, a deepfake tartalmak esetköre, vagy – jelen esetünkben – problémája. A közösségi média platformjait most már nem is böngészhetjük anélkül, hogy ne jönne szembe velünk valamilyen, alapvetően szatírikus tartalmú, és leginkább hírességeket, politikusokat ábrázoló deepfake videó vagy kép. Ha pedig a cikk olvasója úgy gondolja, nem találkozott még ilyennel, akkor nagy valószínűséggel egy annyira jó minőségű, és elsőre megtévesztő tartalomról lehetett szó, amit az olvasó rutinból átlapozott, és meg sem fordult a fejében, hogy deepfake tartalmat lát. Mivel a deepfake technológia elsősorban híres emberek arcképével, hangjával dolgozik, azt gondolnánk, hogy minket, átlagembereket nem is érinthet ez a problémakör. Éppen emiatt a tévhit miatt szükséges, hogy lássuk, milyen jogainkat sértheti egy rólunk készített deepfake, milyen jogi eszközökkel élhetünk és azoknak mik a lehetnek az – akár büntetőjogi – jogkövetkezményei.

De mi is az a deepfake?

A fogalom hétköznapi nyelven is összefoglalható: AI által hamisított kép vagy videó. A deepfake gyors terjedése mégis arra késztette az európai jogalkotót, hogy készítsen egy hivatalos definíciót, mely szerint a deepfake-ek:

„olyan, meglévő személyekre, tárgyakra, helyekre vagy más szervezetekre vagy eseményekre érzékelhetően hasonlító képet, audio- vagy videotartalmat generálnak vagy manipulálnak, amely egy személy számára megtévesztő módon eredetinek vagy valóságosnak tűnhet”.[2]

A fogalompárban a “fake” kifejezés nem igényel különösebb magyarázatot, jelentése egyszerűen annyi, hogy az ábrázolt tartalom hamis, megtévesztő. A “deep” pedig azt a mélytanulási (deep learning) technikát jelenti, amit a mesterséges intelligencia rendszerek sajátítanak el. Ezzel a módszerrel olyan módon lesznek képesek feldolgozni a különféle adatokat, – kisebb túlzással – akár egy valós emberi agy.[3] A deepfake-nek számos megjelenési formája közül a legnépszerűbbek a face/body-swapping (arc/test-felcserélő), a voice-swapping (hang-felcserélő) és a lip syncing deepfake-ek.[4]

Milyen jogaimat sértheti egy deepfake?

A deepfake-ek negatív jogi hatásai értelmezhetőek mind egy szélesebb körű, társadalmi (pl. választások manipulálása, közbiztonság veszélyeztetése), mind egyéni szinten.[5] Cikkemben csak az utóbbira térek ki és elsősorban a jelenleg hatályban lévő jogi eszközöket mutatom be. Így egyéni szinten különösen a személyiségi jogok sérülhetnek, azon belül is leginkább az adatvédelemhez való jog.

A deepfake, mint elkövető

A magyar büntetőjog – szemben több európai országgal – egyelőre nem tartalmaz olyan büntetőjogi tényállásokat, melyek kifejezetten büntetnék deepfake tartalmak készítését. Ugyanakkor, ha a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben (Btk.-ban) foglalt, Magyarországon is szabályozott tényállásokat nézzük, egy deepfake tartalom (pontosabban annak létrehozója) potenciálisan megvalósíthat:

személyes adattal visszaélést, rágalmazást, becsületsértést, becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítését/ nyilvánosságra hozatalát, esetleg zaklatást.

 A személyes adattal (pl. arckép) való visszaélés csak abban az esetben büntetendő, ha a visszaélés haszonszerzési céllal történik vagy jelentős érdeksérelmet okoz.[6] Azonban ezek hiányában is helye lehet például adatvédelmi bírságnak, melyet a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) szabhat ki, ha az adatkezelés nem az Európai Parlament és a Tanács a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről, és az ilyen adatok áramlásáról szóló 2016/679 rendeletének (GDPR-nak) megfelelően történik. Az olyan személyiségi jogot sértő bűncselekmények esetében, mint a rágalmazás, a becsületsértés vagy a zaklatás, mivel azok magánvádas bűncselekmények, a sértett maga döntheti el, hogy indít-e büntetőeljárást. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy inkább kerül sor a sértett számára gyorsabb és egyszerűbb polgári perre, mintsem büntetőperre (pl.: 1.Pf.20.451/2022/6/I. vagy Pfv.IV.20.399/2020/23). Sajnálatos módon, gyakran a becsület csorbítására alkalmas hamisított felvételek (pl. egy deepfake pornográf felvétel) közlése kapcsán indult bírósági eljárás már nem elég ahhoz, hogy mérsékelje a jogsérelmet. További nehézség, hogy a legtöbb esetben az elkövetők nem azonosíthatók be, mert a deepfake tartalmakat anonim módon töltik fel.[7]

A személyiségi jogaink és személyes adataink

Egyéni szinten, a deepfake tartalmak által sérthető személyiségi jogaink:

a becsület és a jóhírnév, a magántitokhoz és személyes adatok védelméhez való jog, valamint a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog.

A képmáshoz és hangfelvételhez való jogot a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) szerint különleges perben lehet érvényesíteni. A Pp. két jogsértő magatartást szabályoz: a képmás, illetve hangfelvétel hozzájárulás nélküli készítését, valamint felhasználását. A deepfake-ek esetében az utóbbi magatartás a fontosabb. Ha tudomást szereztünk arról, hogy a rólunk készült képmást, hangfelvételt a hozzájárulásunk nélkül felhasználták, először – kötelezően – a felhasználóhoz kell fordulnunk, hogy saját maga orvosolja a jogsértést. Erre 30 napunk van. Ha azonban a felhasználó ezt nem, vagy nem megfelelően teljesíti, már sor kerülhet perindításra.

A becsület és jóhírnév sérelme esetén már nem előfeltétel egy kötelező előzetes eljárás. A per menete a Pp. általános szabályai szerint történik.

Mivel a deepfake-ek adatokkal, köztük személyes adatokkal dolgoznak, a személyes adatok védelméhez való jog külön kiemelést érdemel. Önmagában az, hogy egy deepfake által közvetített tartalom hamisított, nem befolyásolja azt, hogy arra ugyanúgy alkalmazandóak legyenek a GDPR szabályai és az általa biztosított jogvédelem megillesse az érintettet. A GDPR ezért mind a deepfake-hez használt adatokra, mind általában magára a deepfake tartalomra is alkalmazandó. Mivel a természetes személy arcképe személyes adat és az adott személyre vonatkozik, annak felhasználása jogsértő lesz.  Ezért ha egy deepfake videón szereplő személy olyasmit mond vagy tesz, amit soha nem mondott vagy tett, az ilyen tartalom megvalósítja a személyiségi jogának a megsértését.

A deepfake-ek helyzetét végül meg kell említeni a véleménynyilvánítási szabadság tükrében is. A GDPR szerint az érintett jogosult kérni az adatkezelőtől, hogy törölje a rá vonatkozó személyes adatokat (törléshez való jog). A törlési kötelezettség azonban nem áll fenn, ha az adatkezelés a véleménynyilvánítási szabadság és a tájékozódáshoz való jog gyakorlásához szükséges. Ennek indoka, hogy ezeket a jogokat az adatok korlátlan törlési lehetősége kiüresítené. Ezért e – adatvédelemhez való jog és véleménynyilvánítási szabadság – jogok között érdekmérlegelést kell végezni és megfelelő egyensúlyt teremteni, ami a nemzeti hatóságoknak (NAIH) és bíróságoknak a feladata. Fontos, hogy a NAIH e mérlegelés során nem vizsgálhatja a véleménynyilvánítás jellegét. Vagyis, hogy az mennyire volt becsületsértő vagy rágalmazó, és az érintettnek mely személyiségi jogait sértette (mivel ez már a bíróság hatásköre).[8]
A véleménynyilvánítási szabadság azért érdemel külön kiemelést, mert ez az, ami a legtöbb deepfake “alkotást” védi és lehetővé teszi a vulgáris szatírák büntetlen elkészítését. Mindaddig, amíg egy deepfake videó nem állítja magáról, hogy valódi, addig egy, a szórakoztatás célját szolgáló és jogilag védendő tartalom lesz.  Az Emberi Jogok Európai Bírósága erre vonatkozóan kimondta, hogy a véleménynyilvánítás szabadságát nagyon tágan kell értelmezni. Az magába foglalja a “sokkoláshoz, a sértéshez, és zavaráshoz való jogot” is.[9] Ez a védelem viszont megszűnik abban az esetben, ha az alkotó szándéka már nem a szórakoztatás, hanem a szándékos ártás és azt állítja a deepfake videóról, hogy az valódi.[10]

Összegzés

Habár a deepfake tartalmak elsősorban kétségtelenül a közéleti szereplőket érintik, rohamos terjedésük és fejlődésük folytán könnyedén előfordulhat, hogy bármelyik nap e cikk olvasója is egy – számára már nem túl humoros – deepfake videó főszereplőjévé válik. Bár Magyarországon a deepfake tartalmak jelenleg nincsenek külön törvényi szinten szabályozva, ez nem jelenti azt, hogy bizonyos jogsértéseink ilyen esetben ne lennének orvosolhatóak. A mi célunk viszont, hogy még csírájában elfojtsuk a jogsértés lehetőségét. Így a legkevesebb, amit tehetünk, hogy megpróbáljuk minimalizálni a személyes tartalmak megosztását a közösségi platformokon. Ha ez nem megvalósítható, úgy igyekezzünk minél körültekintőbben és alaposan átgondolva megválogatni, mit osztunk meg a szociális médián. Ezzel ugyanis a deepfake-ek készítőinek nem is lesznek meg a szükséges eszközeik ahhoz, hogy egy esetleges ízléstelen – pl. minket a Parlament előtt, Cardi B számra twerkelve ábrázoló – deepfake tartalmat készítsenek rólunk.

Ez a cikk az Arsboni 2024. tavaszi gyakornoki programjának keretében készült.

Források