„Más vidék az, ahova én vágyom!” Folytatódik Arany János Vágy című költeménye, amely talán most a legjobban illik a témánkhoz. Továbbá, ez is összefoglalja az új szabályozás irányát: „Az újra növekvő migráció miatt idegenrendészeti szigorításra van szükség!” Olvasható az Országgyűlés által december 12-én elfogadott, a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi tartózkodásának újraszabályozását célzó törvény preambulumában. Az egyik legizgalmasabb újdonság a vendégbefektetői tartózkodási engedély megjelenése, azonban bőven akadnak említésre méltó, érdekes változások is, melyeket e cikk keretében röviden áttekintünk. A törvény hatálybalépése óta számos módosítás történt a részletszabályokban, nem mellőzve a salátatörvények adta előnyök kihasználását természetesen, így fordulhat elő, hogy egyik napról a másikra pl. fél évvel eltolják az egyik befektetési lehetőséget a vendégbefektető tartózkodási engedélynél, de erről bővebben a cikkben.
Az elemzés során először átnézzük az általános rendelkezéseket és változásokat, utána pedig megnézzük az „üzleti célú” tartózkodási engedélyek halmazát, tehát a harmadik országbeli állampolgár vállalkozók számára lehetőség kínáló engedélytípusokat. Vágjunk is bele!
1. A tartós tartózkodás jogcímei
Mielőtt elkezdjük átnézni a módosítással érintett részeket, érdemes egy pillantást vetni arra, hogy a módosítást követően milyen jogcímek vannak a tartós tartózkodásra vonatkozóan.
Harmadik országbeli állampolgár Magyarországon tartósan az alábbi jogcímek alapján tartózkodhat:
a) vállalkozási vagy befektetési célból
• vendég-önfoglalkoztatóként,
• vendégbefektetőként,
b) munkavégzési célból, mint vendégmunkás
• szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedéllyel,
• beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel,
• foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel,
• vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel,
c) magasan képzett személyként munkavégzési célból, vagy valamely, az ország számára kiemelten fontos területen jártassággal rendelkező személyként
• Magyar Kártyával,
• EU Kék Kártyával,
• vállalaton belül áthelyezett személyként,
• kutatóként,
• vállalkozás Magyarországra történő áthelyezése esetén Vállalati Kártyával,
d) állampolgársághoz kötött munkavégzési, vagy más, e törvény szerinti célból Nemzeti Kártyával,
e) az e törvényben meghatározott egyéb okból, azaz
• tanulmányi célból,
• képzési célból,
• gyakornokként,
• hivatalos célból,
• ideiglenesen munkát vállaló turisták foglalkoztatására vonatkozó nemzetközi szerződés alapján,
• Fehér Kártyával (Digitális Nomádoknak),
• kiküldetés céljából,
• gyógykezelés céljából,
• önkéntes tevékenység folytatása céljából,
• nemzeti érdekből,
• családi együttélés biztosítása céljából, vagy
• humanitárius ok miatt.
2. A „D” típusú vízum érvényességi idejének lerövidülése
Ez az egyszeri beutazásra jogosító vízum lényegében a tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum, amelyet az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, akinek a részére a vonatkozó jogszabály alapján tartózkodási engedély kiadását engedélyezték. Ez egyszeri beutazásra és legfeljebb harminc napos tartózkodásra jogosítja a kérelmezőt Magyarország területén.
A tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum érvényességi ideje legfeljebb három hónap lett, ez eddig 1 év volt.
3. Az engedély meghosszabbításának folyamata
A Magyarország területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedély iránti kérelme abban az esetben engedélyezhető, ha tartózkodási engedély birtokában érvényességi idejének lejártát megelőzően legfeljebb 40 nappal nyújtja be.
Ez korábban 90 nap volt.
4. Letelepedés engedély = nemzeti tartózkodási kártya
Fontos leszögezni, hogy a lényegesebb feltételek nem változtak a módosítással. Magyarországon történő huzamos tartózkodás céljából nemzeti tartózkodási kártyát az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki
• tartózkodási engedéllyel,
• ideiglenes letelepedési engedéllyel vagy
• ideiglenes tartózkodási kártyával rendelkezik, és
a) a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább három éven át jogszerűen és megszakítás nélkül Magyarország területén tartózkodott,
b) a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább egy éve eltartott felmenőként családi életközösségben él magyar állampolgárral vagy huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező, illetve menekültként elismert harmadik országbeli állampolgárral,
c) magyar állampolgár, huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező, illetve menekültként elismert harmadik országbeli állampolgár házastársa, feltéve, hogy a házasságot már a kérelem benyújtását megelőzően legalább két éve megkötötték,
d) magyar állampolgár volt, de állampolgársága megszűnt, illetve a felmenője magyar állampolgár vagy magyar állampolgár volt, vagy
e) huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező, illetve menekültként elismert harmadik országbeli állampolgár kiskorú gyermeke.
A harmadik országbeli állampolgár a meghatározott feltételek teljesítése esetén is csak abban az esetben kaphat nemzeti tartózkodási kártyát, ha
• huzamos tartózkodása Magyarország érdekeivel összhangban áll, és
• teljesíti a jogszabályban meghatározott társadalmi együttélési feltételeket.
5. Van vagy nincs felsőfokú végzettség, ez itt a kérdés
Ha foglalkoztatásról van szó, akkor a törvényben megjelenik a vendégmunkás, valamint a Magyar Kártya fogalma is. Azért érdemes ezekről említést tennünk, mivel innentől kezdve nagyobb jelentősége lesz annak, hogy a harmadik országbeli állampolgár rendelkezik-e felsőfokú végzettséggel vagy sem, ugyanis ennek megfelelően dönthető el, hogy melyik engedély iránt küldi be kérelmét.
A vendégmunkás kategóriába az alábbi engedélyek tartoznak:
• szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedély,
• beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély,
• foglalkoztatási célú tartózkodási engedély,
• vendégmunkás-tartózkodási engedély.
Nagyon fontos kiemelni a családegyesítés szempontjából, hogy családtag nem csatlakozhat az ilyen típusú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárhoz.
A Magyar Kártya (a korábbi jövedelemszerző tevékenység célú engedély) azon személyek esetében irányadók, akik magasan képzett személyként munkavégzési célból, vagy valamely, az ország számára kiemelten fontos területen jártassággal rendelkeznek.
Összefoglalva Magyar Kártyát az a harmadik országbeli állampolgár kaphat,
• akinek a tartózkodási célja az, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján ellenérték fejében más részére, illetve más irányítása alatt tényleges munkát végezzen, vagy
• aki gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb – jövedelemszerzési céllal létrejött – jogi személy tulajdonosaként, vezető tisztségviselőjeként az e tevékenységi körbe tartozó tevékenységén túl ténylegesmunkát végez.
Magyar Kártyát a harmadik országbeli állampolgár a meghatározott feltételek teljesítése esetén is csak akkor kaphat, ha
a) a felsőoktatásért felelős miniszternek közleményében meghatározott szakmai képesítéssel (IT, természettudományi, mérnöki) rendelkezik,
b) hivatásos sportoló vagy hivatásos edző,
c) előadóművész, vagy
d) a mozgókép szakmai hatóság által, a mozgóképről szóló törvény által nyilvántartásba vett filmgyártó vállalkozásnál tényleges munkát végző harmadik országbeli állampolgár.
A Magyar Kártya érvényességi ideje legfeljebb három év, amely alkalmanként legfeljebb három évvel meghosszabbítható.
A felsőfokú végzettséggel nem rendelkező, de Magyarországon vállalkozóként dolgozó harmadik országbeli állampolgárok a vendég-önfoglalkoztató tartózkodási engedélyért folyamodhatnak.
6. Nincs egyéb célú tartózkodási engedély
Az „egyéb” végül konkretizálásra került, így konkrét engedélytípust kell megjelölni, ha ebbe a kategóriába tartozó tartózkodási engedély iránti kérelem kerül benyújtásra, ilyen például: önkéntes tevékenység folytatása céljából vagy humanitárius ok miatt.
7. Vendégbefektetői vízum és tartózkodási engedély
A továbbiakban nézzünk meg a vendégbefektetői vízum és engedély részleteit.
A. Kezdjük a vendégbefektetői tartózkodási engedélyhez vezető út nulladik lepésével, a vendégbefektetői vízummal.
Vendégbefektetői vízumot az a harmadik országbeli állampolgár kaphat,
a) akinek beutazásához és tartózkodásához magyarországi befektetéseire tekintettel nemzetgazdasági érdek fűződik (a befektetési lehetőségeket jelenti),
b) aki eleget tesz az alábbi feltételeknek:
• rendelkezik érvényes úti okmánnyal,
• rendelkezik a vissza- vagy tovább utazáshoz szükséges engedéllyel,
• igazolja beutazása és tartózkodása célját,
• tartózkodása teljes időtartamára rendelkezik a lakhatását és megélhetését, valamint a kiutazás költségeit is biztosító anyagi fedezettel,
• nem áll SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt,
A SIS figyelmeztető jelzés konkrét személyekkel vagy tárgyakkal kapcsolatos információkat, valamint az illetékes hatóságoknak szóló utasításokat tartalmaz arra nézve, hogy mi a teendő az adott személy vagy tárgy megtalálása esetén.
c) aki úgy nyilatkozik, hogy a cikkben ismertetett befektetések legalább egyikével rendelkezik vagy tervez rendelkezni,
d) aki igazolja, hogy a cikkben ismertetett befektetések legalább egyikének megfelelő, törvényes eredetű összeggel rendelkezik, amelynek Magyarország területén rendelkezésre állónak vagy átutalhatónak kell lennie,
e) aki írásbeli kötelezettségvállalást nyújt be arról, hogy vállalja legalább az egyik, a cikkben ismertetett bekezdésben meghatározott összegű és típusú befektetés megvalósítását a vendégbefektetői vízummal Magyarország területére történő belépését követő három hónapon belül.
Vendégbefektetői tartózkodási engedélyt tehát az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki vállalja a jogszabályban meghatározott befektetések valamelyikének megvalósítását:
1. a Magyar Nemzeti Bank által nyilvántartásba vett ingatlanalap által kibocsátott, legalább 250 ezer euró összegű befektetési jegy megszerzése,
A kérelmezőnek legalább öt évig olyan ingatlanalap által kibocsátott befektetési jeggyel kell rendelkeznie, amelynek egyik fontos feltétele, hogy a nettó eszközértéke legalább 40%-át Magyarországon megvalósuló, lakás funkciójú ingatlanba történő befektetések teszik ki.
2. legalább 500 ezer euró összegnek megfelelő értékű, magyarországi, az ingatlan-nyilvántartásban helyrajzi szám szerint nyilvántartott per-, teher- és igénymentes lakóingatlanban megszerzése,
3. legalább 1 millió euró értékben, oktatási, tudományos kutatási, művészeti alkotótevékenység támogatása céljából pénzbeli adomány nyújtása valamely közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény részére.
A vendégbefektetői vízum érvényességi ideje legfeljebb 6 hónap (ez még januárban két év volt), továbbá a vízum kiadását követő három hónapon belül meg kell valósítani a befektetést (ez korábban Magyarország területére lépésétől számított 3 hónap volt).
Az ingaltanbefektetés lehetőségét eltolták 2025. januárjára, továbbá, fontos információ, hogy a 2025. január 1-je előtt vásárolt ingatlanok nem használhatóak fel a vízumkérelem beadásakor.
B. A következő állomásunk a vendégbefektetői tartózkodási engedély.
A vízum megléte feltétele az engedély igénylésének. Ez egy olyan tartózkodási engedély, amely a birtokosát feljogosítja a Magyarország területén történő tartózkodásra és arra, hogy
– jogszabály szerint önállóan, ellenérték fejében végezhető tevékenységet folytasson vagy
– gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb – jövedelemszerzési céllal létrejött – jogi személy vezető tisztségviselőjeként végezze tevékenységét.
Az engedély érvényességi ideje legfeljebb tíz év, amely kizárólag ugyanezen célból legfeljebb tíz évvel hosszabbítható meg, illetve az engedély érvényességi ideje meghaladhatja a kérelmező úti okmányának az érvényességi idejét.
Azok a családtagok, akik ugyanarra a befektetésre alapozzák a kérelmüket, szintén 10 évre kaphatnak tartózkodási engedélyt. A vendégbefektetői tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár jogszabályban meghatározottak szerinti családtagja a tárgyalt törvény szerint utazhat be és tartózkodhat Magyarországon.
Az új vendégbefektetői tartózkodási engedélyre 2024. július 1-től lehet jelentkezni, kivéve a már említett esetet, az ingatlanbefektetést.
8. Egyéb üzleti célú tartózkodási engedélyek harmadik országbeli állampolgárok számára
Ahogyan említésre került, a vendégbefektető is folytathat vállalkozási tevékenységet, azonban több, „olcsóbb” leehetőség is adódik.
Korábban egyféle üzleti célú tartózkodási engedély volt, ami idén januártól két kategóriává vált:
1. Vendég önfoglalkoztatói tartózkodási engedély, és
2. Magyar Kártya.
A legfontosabb kérdések a kérelem benyújtása előtt:
Van-e a kérelmezőnek diplomája?
A kérelmező családtagja a jövőben családegyesítési kérelmet kíván-e benyújtani?
A Magyar Kártyát informatikai, természettudományos vagy mérnöki tudományos fokozattal rendelkező pályázók igényelhetik, más típusú diplomák nem fogadhatók el. Igen, ez elég szigorú szabály. Ha nem rendelkezik az említett listán szereplő végzettséggel, akkor kérheti a vendég-önfoglalkoztatói tartózkodási engedélyt. Ebben az esetben két lehetőség van a harmadik országbeli állampolgárok számára:
1. magyar cég alapítása, vagy
2. magyar önfoglalkoztatónak (egyéni vállalkozónak) lenni.
Ez utóbbi nagyon érdekes, mert a harmadik országbeli állampolgárok eddig nem tudtak Magyarországon önfoglalkoztatást kérni. Ettől az évtől, ha van vendég-önfoglalkoztatói tartózkodási engedélyük, akkor elkezdhetik a magyar önfoglalkoztatást, egyéni vállalkozást.
A másik különbség természetesen az érvényesség. A Magyar Kártya 3 évig érvényes, és további 3 évvel meghosszabbítható. A vendég önfoglalkoztatási engedély 1 évig érvényes és további 2 évvel meghosszabbítható, de a maximális időtartam 3 év.
A családegyesítés a Magyar Kártya esetében a kezdetektől lehetséges, de ha vendég-önfoglalkoztatói engedélyed van, akkor 1 évet kell várni, és a családegyesítés a második évtől lehetséges.
Az utolsó részre van egy bónusz tartózkodási engedély. Ez kifejezetten a digitális nomádoknak szól, Fehér Kártyának hívják, ami 1 évig érvényes és további 1 évvel meghosszabbítható. Sok olyan részlet van, amely nélkül a kérelem biztosan elbukik, íme egy: a harmadik országbeli állampolgár akkor tekinthető a megélhetéséhez elegendő forrással rendelkezőnek, ha a harmadik országbeli állampolgár HAVI legális jövedelme legalább a beutazást megelőző 6 hónapban eléri vagy meghaladja a nettó 3000 eurót.
A Fehér Kártya esetében a családegyesítés nem lehetséges. Az engedélytípus adózásáról a BékésPartners írt egy szuper cikket ide az Arsbonira, érdemes elolvasni, ide kattintva elérhető.
Nem volt rövid cikk, beismerem, azonban szerettem volna egy részletes áttekintést adni erről az új rendszerről, amely úgy látszik izgalommal tölti el a szakmát, főleg a vendégbefektető tartózkodási engedély, amelyet a gyakorlatban magyar golden visaként emlegetnek. A szakmában jártas olvasó hallhatott már pl. a portugál, görög vagy egyéb golden visákról, most a 2017-ig tartó államkötvényes (nem túl jól sikerült) verzió után ismét felkerült Magyarország a golden visák térképére.
***
Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.
