A Joghallgatók Önképző Szervezetét (JÖSz) bemutató interjúsorozatunk befejező részében Oravecz Zsófiával és Simon Tamással beszélgettünk „A V4 és az Európai Unió jövője” című projektjükről. Az interjúsorozat előző részei itt, itt és itt érhetők el.
Néhány szóban bemutatnátok magatokat és a projekt többi tagját?
Zsófia: Jelenleg harmadéves joghallgató vagyok az ELTE ÁJK-n, politológus szakon pedig idén végeztem. Két évvel ezelőtt lettem a JÖSz tagja, azóta a közjogi tagozatot erősítem. A projektben vezetői szerepet töltök be, a hat csoport különböző kutatásait fésülöm össze, valamint stilisztikailag és szakmailag ellenőrzöm a leadott munkákat.
Tamás: Másodéves joghallgató vagyok, a JÖSz-be szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt nyertem felvételt. Zsófival ellentétben civilisztika tagozatos vagyok, erős a magánjogi érdeklődésem. A JÖSz-ben a Kapcsolati Alelnöki tisztséget töltöm be, a projekten belül a különböző csoportok munkájának összehangolásáért és az interjúk megszervezéséért vagyok felelős.
A projekt többi tagja Antal Gergely, Bodor Máté, Cseh Dorina, Gábor Edina, Halmosi Dóra Júlia, Hevesi Mirtill, Kiss Dóra, Lipták Laura, Losteiner Cecília Terézia, Szelicsán-Szajáni Laura és Teleki Lóránt.
Miért éppen ezt a projektet választottátok?
T: A magánjogias gondolkodásom miatt eleinte jobban vonzódtam a másik két projekthez, de a sors végül úgy hozta, hogy a jól sikerült motivációs levelem miatt ebbe a projektbe kerültem. Végül egyre jobban beleástam magam a Visegrádi Együttműködés döntéshozatalába és szakpolitikáiba, a projekt pedig teljesen magával ragadott. Annak is külön örülök, hogy jelenleg Magyarország tölti be a V4-ek soros elnökségét, hiszen ez is aktualitást ad a projektnek.
Zs: Az Európai Unió és a Visegrádi Négyek kapcsolata egy örök, nyitott kérdés, ami napról napra, óráról órára változik. Még a csapaton belül is vannak ellentétek bizonyos kérdések megítélésében, és ez ugyanúgy igaz a V4-es országokra vagy az Európai Parlament pártjaira. A közjogi érdeklődésem és a politológus végzettségem miatt adott volt, hogy ezt a projektet válasszam.
Hogy álltok jelenleg, hogyan néz ki a munka?
T: A munkát történelmi áttekintéssel és az alapvető jogi, gazdasági, politikai fogalmak meghatározásával kezdtük. Ezt követően az uniós döntéshozatali rendszert elemeztük, és megvizsgáltuk azt is, hogy a V4-es döntéshozatali rendszer de facto hogyan tud együttműködni az előbbivel. Kitértünk természetesen arra is, hogy a V4 és az Európai Unió között milyen esetekben nem valósul meg ez az együttműködés, és hogy miképpen lehetne az ilyen helyzeteket megfelelően kezelni. Ezután tértünk rá az EU-s és V4-es szakpolitikákra, amelyeket különböző csoportjaink kutatnak. Ilyenek például a mezőgazdaság, a turizmus és az energiapolitika. Külön kiemelném a kutatás-fejlesztés-innováció területét, amelyről eddig nem igazán készült kutatás, a mi projektünk ebben is úttörő.
Zs: A szakpolitikákat tekintve szeretnénk leginkább azokra a csomópontokra koncentrálni, ahol tapintható az együttműködés az EU és a V4-ek között, de ezzel egyidőben szeretnénk azt is megmutatni, hogy ez az együttműködés milyen esetekben nem tud létrejönni. Vannak olyan helyzetek, amikor a V4-es tagországok az Európai Unión belül ellenfelekké, versenytársakká válnak. A projekt nagyon sokrétű, a szakpolitikákon kívül sok más témával is foglalkozunk, ilyen például a V4-ek bővítésének lehetősége.
A támogatóitok hogyan segítik ezt a munkát?
T: A projekt alumni tagja Giró-Szász Áron. Áron motivál minket és jól összefogja a csapatot. Hetente egyszer tartunk vele Skype-megbeszéléseket, ahol operatív jellegű tanácsokkal ellát minket.
Projektmanagementben Kálcsics Gergő, a BeeRides nevű startup alapítója és társ-ügyvezetője van segítségünkre. A legfontosabb, amit tőle tanultunk, hogy a már meglévő erőforrásainkat hogyan csoportosítsuk úgy, hogy a lehető leghatékonyabban tudjunk együtt dolgozni. Számos meetingen adott kiváló javaslatokat.
Zs: A projekt szakmai támogatóját az Antall József Tudásközpont biztosította számunkra Stepper Péter személyében. Ő a Biztonságpolitikai Iroda nemzetközi kapcsolatok referense, kutatási területe a nemzetközi migráció, az európai menekültjog és a biztonságpolitika. Bármilyen témához konstruktívan tud hozzászólni, és aktívan segített a projekt során a megfelelő irányok megtalálásában.
Korábban említettétek, hogy a projekt során interjúkat készítetek. Erről mesélnétek néhány szóban?
T: A különböző szakpolitikákkal és döntéshozatallal foglalkozó csoportoknak a rendelkezésre álló szakirodalom felhasználásán túl lehetőségük van arra, hogy az adott témában jártas szakemberekkel készíthessenek interjúkat. Így pontos és célzatos válaszokat kaphatunk egy-egy nehezebb kérdésre. Legutóbb Sebastian Tamással, a Magyar Nemzeti Kereskedőház innovációs igazgatójával készítettünk ilyen interjút.
Mi a projekt célja, mit várhatunk tőletek a május 4-én megrendezésre kerülő I. JÖSz Konferencián?
Zs: A feladatunk nem egyszerű, hiszen tűélen táncolunk a szakma és a politika között. Május 4-én szeretnénk egy olyan kézikönyvet kiadni a kezeink közül, amely szakmai alapon, objektív szempontokat figyelembe véve ad egy hiánypótló, átfogó elemzést az Európai Unió és a Visegrádi Együttműködés politikai helyzetéről, és ennek a lehetséges jövőbeli változásairól. Összességében elmondhatjuk, hogy több területre kiterjedt, széleskörű tanulmány eddig még nem született az EU és a V4 vonatkozásában, a munkákkal pedig ezt az űrt szeretnénk kitölteni.
T: A három projekt közül a miénk a legkevésbé jogi jellegű, jogszabályokkal gyakorlatilag csak a döntéshozatali eljárások kapcsán foglalkozunk. A célunk egy mindenki számára emészthető és a legfontosabb területeket magába foglaló kézikönyv létrehozása.
***
Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.
