Szabadon felhasználhatom a rólam készült fényképet?

Köztudomású tény, hogy a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog, mint külön is nevesített személyiségi jog megillet minden természetes személyt. Azaz mindenki szabadon eldöntheti, hogy készüljön-e róla vagy a hangjáról felvétel, és az elkészült felvétel a nyilvánosság elé kerüljön-e. A Ptk. így nemcsak a képmás és hangfelvétel nyilvánosságra hozatalát, hanem annak elkészítését és bármilyen módon történő felhasználását is az érintett hozzájárulásához, mint elengedhetetlen feltételhez köti. Az érintett beleegyezését tehát már a felvétel elkészítéséhez be kell szereznie annak, aki a másik személyről kíván képmást készíteni.

Na, igen ám, de mi a helyzet egy adott személy képmását és/vagy hangfelvételét tartalmazó művészeti alkotással, illetve az ahhoz fűződő jogokkal? Kit illet meg egy ilyen képmást tartalmazó művészeti alkotáson, mint önálló művön létrejövő szerzői jog?

Képzeljük el az alábbi esetet:

Egy, a modellek világában éppen szárnyait bontogató hölgyemény elkészíttet néhány fényképet egy hivatásos fényképésszel. A fényképek elkészítéséhez a hölgy természetesen hozzájárul. A fotózást követően a fényképész elvégzi az utómunkákat, és így önálló szellemi tulajdont, szerzői műveket állít elő. Ezt követően vajon kinek mihez lesz joga a fényképek felhasználását, hasznosítását illetően? Kinek mihez kell hozzájárulnia?

A kérdés megválaszolásához a Ptk. rendelkezésein kívül egy másik jogszabályt, a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényt (a továbbiakban: Szjt.) kell elővenni, ugyanis a Ptk. elsősorban a képmás és hangfelvétel védelmének személyiségi jogi oldalát, magánjogi oltalmát szabályozza.

Az Szjt. vonatkozó rendelkezése értelmében a megrendelésre készült képmás tekintetében a szerzői jog gyakorlásához az ábrázolt személy beleegyezése is szükséges.

Azaz a Ptk. rendelkezéséhez hasonlóan itt is az érintett személy beleegyezése, hozzájárulása a kulcs.

Azonban felfedezhető egy jelentős különbség a két jogszabály rendelkezései között. Hiszen míg a Ptk. a képmás vagy hangfelvétel elkészítését és felhasználását köti az érintett hozzájárulásához, addig az Szjt. a szerzői jog gyakorlását teszi függővé az érintett hozzájárulásától.

Az tehát egyértelműen kimondható, hogy egy természetes személy képmását tartalmazó művészeti alkotás szerzői jogai a képmást megalkotó személyt, mint szerzőt illetik meg.

Természetesen a gyakorlatban gyakran előfordul olyan eset, amikor a fényképen ábrázolt személy saját magának is szerzői jogokat tulajdonít, de ez teljes mértékben megalapozatlan. Ugyanis az ábrázolt személy csupán a fénykép „tárgya”; a fényképnek nyilvánvalóan nem alkotója, így nem illeti meg őt szerzői jogi védelem.

Azonban hangsúlyozandó, hogy a szerzői jog gyakorlásakor figyelemmel kell lenni a Ptk. rendelkezéseire is. Azaz a szerzőnek a szerzői jogainak gyakorlásához szükséges beszereznie az ábrázolt személy hozzájárulását. Tehát ez esetben –a lex specialis derogat generali elvét szem előtt tartva- az érintett személy hozzájárulására elsősorban az Szjt. rendelkezése és nem a Ptk. rendelkezése az irányadó.

Megjegyezzük, hogy bár az Szjt. hivatkozott rendelkezése csak a megrendelésre készült képmáshoz fűződő szerzői jog gyakorlásához írja elő az ábrázolt személy beleegyezését, de az általános jogértelmezés szerint ugyanúgy szükség van a beleegyezésre a nem megrendelésre készült olyan képmás – fotóművészeti alkotás, festmény, grafika – vonatkozásában is, amelyen egy személy felismerhető módon szerepel. Ezt az Szjt. ugyan nem írja elő, de a Ptk. vonatkozó és alkalmazandó rendelkezéséből egyértelműen levezethető.

Talán érdemes még megjegyezni, hogy maga a hozzájárulás nincs alaki feltételhez kötve, tehát akár ráutaló magatartással is megadható.

Ám kiindulva a gyakorlatban oly sokszor jelentkező félreértésekből, célszerű az érintett személy írásbeli hozzájárulását kérni, s abban kitérni a képmás felhasználásának részleteire.

Hangsúlyozzuk, hogy minden eset más és más, és a jogokat illetően sok múlik a felek megállapodásán. Ám az érintett személy hozzájárulását tilos kiterjesztő módon értelmezni. Így érdemes akár jogi segítséget is igénybe venni egy- egy jogviszony kialakításakor.

Képek forrásai

Ecovis Hungary logo Az Üzlet & Jog rovat az Ecovis Hungary Legal és az Arsboni szakmai együttműködésében megjelenő állandó melléklet

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.