Szolgálati teleport

Új hibrid-jogintézmény 2018 nyarától

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. tv. (röviden: “Kttv.”) 2018.05.18. napjától egy rövid, de annál fontosabb kiegészítést kapott. A jogszabály-módosítás változást hoz a kormány-, köz- és állami tisztviselők (az egyszerűség kedvéért röviden együttesen: “tisztviselők”) jogviszonyának megszüntetésével, közelebbről a kiléptetésükkel kapcsolatos eddigi gyakorlatban.

A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról, valamint az egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi V. tv. hatálybalépésével létre jöttek az új, és megszűntek a régi minisztériumok. A jogalkotó tekintettel volt azokra a tisztviselőkre, akiket az átstrukturálás hátrányosan érintett, mivel korábbi jogviszonyuk a munkáltató megszűnése vagy átszervezése miatt tovább nem lett volna fenntartható – de az új struktúrában a közszférán belül maradva más szervnél vagy más típusú jogviszonyban rövid időn belül újra el tudtak helyezkedni. A jogszabályváltozás első sorban őket célozza meg azzal, hogy bevezet egy új, sok szempontból az áthelyezés jegyeit hordozó jogintézményt.

A korábbi gyakorlat szerint a jogviszony megszüntetésekor az utolsó munkában töltött napon, de legkésőbb tizenöt napon belül a tisztviselő részére ki kellett fizetni az illetményét, egyéb járandóságait (végkielégítés, szabadságmegváltás) és ki kellett adni az ilyenkor szokásos igazolásokat. Ebben az időpontban a tisztviselő és a munkáltató gyakorlatilag végleg elköszönt egymástól, és őket ezután további együttműködési vagy “utánkövetési” kötelezettség már nem terhelte.

A megváltozott szabályok értelmében, ha a tisztviselő a korábbi szolgálati jogviszony megszűnését követő 30 napon belül új közszolgálati jogviszonyt, kormányzati szolgálati jogviszonyt vagy állami szolgálati jogviszonyt (a továbbiakban együttesen röviden: „szolgálati jogviszonyt”) létesít, akkor a szolgálati jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni. A két jogviszony közötti “holt időt” a besorolás, a jubileumi jutalomra és a végkielégítésre jogosító idő számítása szempontjából jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni, de a tisztviselőt erre az időtartamra sem szabadság, sem cafeteria- vagy egyéb juttatás nem illeti meg. A tisztviselő erre az időtartamra nem minősül biztosítottnak, de biztosítási jogviszonya folyamatosnak tekintendő.

Az új szolgálati jogviszonynak a korábbival történő utólagos egybeolvasztása a kiléptetéssel kapcsolatos teendők terén a gyakorlatban a következő változásokat hozza magával. A korábbi munkáltató a tisztviselő időarányosan járó, fennmaradó szabadságából maximálisan a két jogviszony közötti “holt időre” eső időtartamnak megfelelő számú napot tudja megváltani. Az ezen felül fennmaradó szabadságot az új munkáltatónak kell majd hozzá számítania a létrejövő új szolgálati jogviszony alapján járó szabadsághoz. Ha tehát a tisztviselő például 10 megváltandó szabadság nappal rendelkezik, de a korábbi jogviszony megszűnését követő 6. munkanapon ismét szolgálati jogviszonyba lép, a korábbi munkáltató csak 5 munkanap szabadságot vált meg és fizet ki neki. A fennmaradó 5 napot a tisztviselő átviszi az új szolgálati jogviszonyába, ahol az átlépés évében a besorolása alapján neki járónál 5 nappal több szabadságra lesz jogosult.

Ebben a körben kiemelten fontos, hogy a tisztviselő a már említett utólagos együttműködési (tájékoztatási) kötelezettségének határidőn belül eleget tegyen. A korábbi munkáltató ugyanis csak a tisztviselő tájékoztatása alapján tudja kiállítani részére a megváltandó szabadságról és a fennmaradó, vagyis az új szolgálati jogviszonyban járóhoz hozzá számítandó szabadságról szóló igazolást (röviden: “közszolgálati igazolást”), amelyet egyidejűleg az új munkáltató részére is továbbítania kell. A korábbi munkáltató ekkor, és ez alapján intézkedik a megváltott szabadság kifizetéséről is, amelyre legkésőbb a jogviszony megszűnését követő 40. napig köteles.

A munkáltató a tisztviselő esetleges végkielégítését – az eddigi gyakorlatnak megfelelően – minden esetben a felmentési idő utolsó napján köteles kifizetni. Amennyiben azonban a tisztviselő a korábbi jogviszony megszűnését követő 30 napon belül újabb szolgálati jogviszonyt létesít, a végkielégítés összegének az új jogviszony létesítéséig a 30 napból hátralévő idővel arányos mértékét vissza kell fizetnie. A munkáltatónak a közszolgálati igazoláson a felmentési idő utolsó napján kifizetett végkielégítés összegét fel kell tüntetnie. A munkáltató a tisztviselő fent említett tájékoztatása alapján a végkielégítésnek a visszafizetéssel érintett részéről is igazolást állít ki, amelyet a tisztviselőnek átad és egyidejűleg az új munkáltató részére is továbbít.

Amennyiben a tisztviselő új szolgálati jogviszonyt nem létesít, erről a korábbi jogviszony megszűnésétől számított 31. naptól számított 3 munkanapon belül köteles értesíteni a korábbi munkáltatóját. Ebben az esetben a szabadságmegváltás a korábbi gyakorlatnak megfelelően megtörténik, és a tisztviselő az esetleg folyósított végkielégítéséből sem köteles visszafizetni.

Sem a Kttv.-t módosító törvény, sem a közszolgálati tisztviselők és az állami tisztviselők jogviszonyának megszűnésével és megszüntetésével összefüggő egyes eljárási részletkérdésekről szóló 98/2018. (VI.1.) Kormányrendelet nem fűz egyértelmű jogkövetkezményt ahhoz az esethez, amikor a tisztviselő a tájékoztatási kötelezettségének határidőben (vagy egyáltalán) nem tesz eleget. Elvileg járható út lehetne az is, hogy a munkáltató a szabadság megváltását ilyenkor függőben tartja, és az erre tekintettel fizetendő járandóságot a tájékoztatás beérkezéséig nem folyósítja a tisztviselő részére. Véleményünk szerint kisebb jogsérelmet, sőt inkább csak adminisztratív terhet okoz és ezért jogszerűbb megoldást jelent, ha a munkáltató vélelmezi, hogy új szolgálati jogviszony nem jött létre, és erre tekintettel az összes megváltandó szabadságot határidőben kifizeti a tisztviselő részére. Ezt elég csak abban az esetben korrigálnia, ha utóbb mégis tudomására jut a határidőn belüli jogviszony létesítés.

Egyelőre nem világos, hogy a frissen bevezetett jogszabálymódosítással hosszú távra tervezhetünk-e, vagy az érintett szervek átrendeződésének befejeztével, a (közel)jövőben esetleg hatályukat vesztik majd. Az is kérdéses, hogy a módosítás jelent-e változást az érintett munkáltatók költségvetésével, közelebbről annak tervezhetőségével kapcsolatban. A 2018.05.18. napján és azt követően történt jogviszony-megszüntetésekre már alkalmazandó változtatások az előbbiek mellett valószínűleg még sok egyéb kérdést is felvetnek majd. A gördülékeny ügymenet kidolgozásához ezért elengedhetetlenül szükség lesz türelemre, és a tisztviselők, valamint a közszféra munkáltatóinak a korábbinál jelentősen nagyobb fokú együttműködésére.

Tetszett a cikk? Szavazz rá a lenti alkalmazásban!