Vajon a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere tényleg új fejezetet nyit a környezetvédelemben, vagy csak egy újabb felesleges teher a társaságok számára?

A vállalatok részére a fenntartási és ügyviteli költségeken kívül az új adók és díjak teljesítése is egyre nagyobb kihívást[1] jelent. Az üzleti környezetben a fenntarthatóság fontossága folyamatosan nő, amely új szabályozási környezeteket hozz létre egyfajta nemzetközi trendként. Ilyen módon alakult ki az 1995-ös környezetvédelmi termékdíj is és ugyanúgy, mint a 90-es években a termékdíj, a közelmúltban nagy érdeklődést váltott ki[2] egy újabb rokon díjkategória megjelenése, a kiterjesztett gyártói felelősség, (rövidítve az EPR azaz a „Extended Producer Responsibility”) és annak díjmértéke, amely tulajdonképpen a termékek gyártása, forgalmazása és az azokból keletkező hulladékokkal való gazdálkodás, illetve a környezeti tehermentesítés vonatkozásában a vállalkozások nagy részére kötelező díjtényező. A széles szabályozási háttér miatt nehéz lehet eligazodni a konkrétumok között, éppen ezért is szedtük össze a legfontosabb alapvető tudnivalókat az EPR-rel kapcsolatban.

Minek köszönhetjük az új EPR díjnem megjelenését?[3]

Az EPR megjelenésének előzményei a hulladékok újrahasznosítását és a „szennyező fizet” alapelvet ösztönző 2008/98/EK, valamint a célértékek elérését meghatározó 2018/851-ös európai parlamenti és tanácsi irányelvek, amik által módosultak az EU kereskedelmi hulladékokkal kapcsolatos minimum követelményei, amelyek eredményeként Magyarországon a megfelelés jegyében úgyszintén módosult a termékdíj rendszere, valamint a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok. Továbbá a jogalkotó létrehozta a kiterjesztett gyártói felelősségről szóló 80/ 2023 (III. 14.) számú kormányrendeletet („EPR rendelet”), mely által maga az újonnan bejövő rendszer 2023 július elsejétől volt elsőnek teljesen alkalmazandó, kiemelendő azonban, hogy bejelentési, regisztrációs kötelezettségről, illetve a hatályosság kezdetéről már korábban, 2023 április elsejétől beszélhetünk. Említésre érdemes még, hogy itthon a koncesszor szerepét végül a MOL Zrt. nyerte el 35 évre, amely létrehozta a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-t, továbbá a teljes modell fölötti hatósági ellenőrzést pedig a Hulladákgazdálkodási Hatóság látja el.

Mi a célja jogszabálynak, miért is fizetünk?

Az EPR rendelet, és vele együtt az uniós szabályozások célja, hogy mindenféleképpen „fizessen” valaki az előállított termékek és az azokból keletkező hulladékok után, ezzel megvalósítva a társadalmi szerepvállalást és elősegítve a termékinnovációt. A gyakorlatban ezt úgy lehet leírni, hogy a jogi szabályozás által azok fogják megfizetni a szabályozott tételek előre meghatározott díját, akiknél, vagy akik miatt az elsődlegesen keletkezik, avagy akik azt gyártják, forgalmazzák, illetve akár felhasználják, mindez pedig a rendelet mellékleteiben nevesített körforgásos azonosítók, és díjkódok alapján fog megtörténni. Vonatkozva az említett adminisztrációs halmaz szerint a keletkezett körforgásos termékek díját kilogrammonként kell majd megfizetni.

A későbbi magyarázatok előlegezéseként pedig a gyártók és forgalmazók, illetve kiemelendően a belföldi forgalmazók, valamint maguk a felhasználók vonatkozásában kell mindezt érteni, ami alapján elmondható, hogy az érintett cégek száma igencsak nagy lehet, sőt a legtöbb olyan jogi személy is az érintettek körébe fog tartozni, akik már „hasonló” kötelezettségként fizetnek termékdíjat is.

De mire is vonatkozik? Tárgyi hatály, mint körforgásos termék

Az EPR rendelet tárgyi hatálya alapvetően a körforgásos termékekre vonatkozik, melyek alatt olyan termékeket, illetve termékáramokat értünk, amelyeknek gyártása, értékesítése és felhasználása során a környezetvédelemre és fenntarthatóságra helyeznek hangsúlyt. E termékek gazdasági életciklusa során figyelembe veszik az újrahasznosítás, a javítás és az újrafelhasználás lehetőségeit, hogy minimalizálják a környezeti hatásokat. Ugyanakkor szabályozási specifikumok is meghatározzák ezeket.

De akkor mégis honnan tudjuk meg, hogy mik ezek? Erre az EPR rendelet 1. számú mellékletében találjuk meg a választ, ami szerint summázva ilyen termékáramok lehetnek:

1. csomagolások,
2. bizonyos egyszer használatos műanyag termékek,
3. elektromos és elektronikus berendezések,
4. elemek és akkumulátorok,
5. gépjárművek,
6. gumiabroncsok,
7. irodai papír,
8. reklámhordozó papír,
9. sütőolaj és zsír,
10. textiltermékek
11. és a fából készült bútorok,[4]

 ezen felül oda kell figyelni arra, hogy mindig a kötelezett jogalanyok feladata a termékek rendelet szerinti azonosítása, hogy az általuk gyártott esetleg forgalmazott termékekre kötelező-e az EPR, erre jó iránymutatást adhatnak a rendeletben található 8 számjegyből álló körforgásos azonosítók („KF azonosítók”) is.

Álljon meg a menet! De hiszen én ezért már fizetek!

A felvetés nem lenne alaptalan, azonban a vonatkozó rendelet, egy a személyi hatállyal érintettek számára kellemetlen átfedésben áll a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény tárgyi hatályával. Ennek az átfedésnek pedig az lesz az következménye, hogy a tárgyi hatályok vonzatában található termékáramok esetében könnyen nem fogják tudni a díjalanyok, hogy valójában melyik tárgyi hatály alá is fog tartozni az adott tétel úgy, mint az akkumulátorok és a gumiabroncsok esetében. Ennek ellenére a kettős, ugyanazon jogalapú díjszedésről nem lesz szó, mivel a termékdíj mértéke csökkentésre kerül[5] a jelenlegi szabályozás alapján a megfizetett EPR díj mértékével, továbbhaladva pedig a tárgyi hatályok megkülönböztetését az alábbi táblázat szemlélteti:

Megvan a körforgásos termék, de ki fog fizetni érte? A személyi hatály:[10]

Elsősorban az a gyártó tartozik a rendelet hatálya alá, aki elsőnek forgalomba hozta az adott körforgásos terméket, további támpontot tud szolgáltatni a hulladékról szóló törvényünk[11] is, amely szerint a gyártó alatt a termék előállítóját kell érteni, vagy külföldi behozatal és gyártás esetén a forgalmazót magát. A forgalomba hozatal esetén az érintő tanulmányok[12], és az EPR rendelet 16 és 17. §-nak rendelkezései alapján a tulajdonjog első átruházása lesz majd mérvadó, amelyhez kapcsolódni is fog a kötelezettség keletkezése. De ezen felül még releváns, hogy ilyen átruházás ingyenes is lehet, sőt az elektronikus kereskedelem általi beszerzés is a hatály alá tartozó lesz, ha azzal belföldre történik a tulajdonjog átruházás. Újabb fontos elem, hogy az adott termék saját célú felhasználása is a törvény hatálya alá fog tartozni, ugyan csak annak saját tartalmának értelmezései szerint, de kiemelhető, hogy ide tartozhat a már korábban részletezett körforgásos termékek, más termékek tartozékaként vagy alkotórészeként, „a gazdasági tevékenység körében a gyártó saját vagy alkalmazottja magánszükséglete kielégítésére való felhasználása”[13] vagy akár a számvitelről szóló törvényben meghatározott alapkutatás, esetleg a karbantartás vagy felújítás céljából történő használat is, hogy kifejezett példázattal tudjunk élni a rendelet utóbb hivatkozott szakaszaiból, azonban erős kivételt fog képezni, ha nem keletkezik egyáltalán belföldön hulladék a termék felhasználása közben. Ha a személyi és tárgyi hatály feltételei teljesülnek, úgy az adott vállalkozásnak regisztrációs kötelezettsége is fog keletkezni azzal párhuzamosan.

Ha már regisztrációs kötelezettség, akkor ez, hogy is van?[14]

Az utóbbi időben több szakmabeli sajtóorgánum, tanácsadó iroda is taglalta a EPR helyes teljesítése végetti regisztrációt és annak menetét[15], így e cikkből sem maradhat ki annak tisztázása, hogy olvasónk szükség esetén mégis jól tájékozott maradjon, mivel a jelenlegi szabályozás alapján a nyilvántartásba vételi kötelezettséget már a körforgásos termékekkel végzett tevékenység megkezdése előtt meg kell tenni, illetve szükség esetén pótolni is kell. Elsősorban minden érintettnek a MOHU rendszerébe történő regisztrációval kell kezdeni, amelyet a koncessziós társaság hivatalos partnerportálján lehet megtenni, ezt követően nem szabad kihagyni az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) kapujára történő regisztrációt sem, ugyanis a két megnevezett rendszer közötti adattovábbítás miatt, mind két végpont szükséges a teljesítéshez és sajnos súlyos jogkövetkezményekkel járhat, ha bármelyik regisztrációt is elmulasszuk. Rátérve az OKIR-ra, ott az ügyfélkapun keresztül tudunk regisztrálni, ha rendelkezünk a szükséges előfeltételekkel, úgy, mint például a környezetvédelmi ügyféljel. Ha mind két regisztrációt megtettük, úgy a teljesíthetjük majd a negyedéves bevallásunkat az OKIR-on keresztül, mely majd a díjszabás végett továbbításra is fog kerülni a MOHU-hoz, ami a begyűjtést is teljesíteni fogja.

Megvagyunk a regisztrációval, akkor következzék a bevallás: És ezt mikor hogyan?

Bevallásokat az EPR rendelet szerint tárgynegyedévente kell leadni meghatározott tartalommal, illetve a tárgynegyedévet követő hónap 20-ik napjáig. A tartalmat tekintve a rendelet mellékleteiben, abból is nevezetesen a 4-ik mellékletben igen jól leírásra kerülnek a megkövetelt tartalmi elemeket, így például gyártók esetén szerepelni kell többek között a bevallásban a forgalomba hozott vagy készletre vett körforgásos termékek megnevezésének, mennyiségének (kilogrammban megadva), az azonosító kódszámának (KF kód) sok más adat mellett, fontos még, hogy a készletre vétellel történő nyilvántartásba vételt is lehet választani a bevalláshoz, amennyiben az releváns. Ennél inkább nagyobb figyelmet kell szánnunk arra, hogy amennyiben benyújtottunk már a bevallást, akkor azt az EPR rendelet 27. §-nak (6) bekezdése szerint csakis egy alkalommal tudjuk majd módosítani, a tárgyévet követő év január 1 és március 31-ik napja közötti intervallumban.[16]

Mint fentebb láthattuk a vállalkozások széles körét érinthetik a jelenlegi jogszabályi változások és ezért további kérdések merülhetnek fel az olvasókban a különböző részletkérdésekkel, esetleg az EPR és a termékdíj viszonyával kapcsolatban, így következő cikkünk ezekről fog bővebben szólni.

[1] https://www.ey.com/hu_hu/global-trade/akar-9-szerese-is-lehet-az-uj-epr-dijtetel-a-termkedij-tetelhez-kepest

[2] https://www2.deloitte.com/hu/hu/pages/tax/articles/tovabbra-is-szamos-kerdes-merul-fel-az-EPR-kotelezettseg-tekinteteben.html

[3] Szabó Csilla: A környezetvédelmi termékdíjas rendszer átalakítása és az új kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, link: https://www.wolterskluwer.com/hu-hu/know/hulladek-gyartoi-felelosseg-whitepaper

[4] 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól 1. melléklet 1.-1.7. pontjai

[5] https://www.mazars.hu/hirek/hirleveleink/korabbi-adohirleveleink/adohirlevelek-2023/kihirdettek-az-epr-dijakat

[6] 2011. évi LXXXV. törvény a környezetvédelmi termékdíjról (3) bekezdés

[7] EPR rendelet 1. melléklete, valamint https://kulkerzona.hu/2023/02/06/kiterjesztett-gyartoi-felelossegi-rendszer/

[8] https://finacont.com/a-kornyezetvedelmi-termekdij-szabalyok-valtozasa-az-epr-rendszer-bevezetesevel/

[9] 442/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről 2.§-a

[10] Szabó Csilla: A környezetvédelmi termékdíjas rendszer átalakítása és az új kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, link: https://www.wolterskluwer.com/hu-hu/know/hulladek-gyartoi-felelosseg-whitepaper

[11] 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról 2.§ (1) bekezdés 16.

[12] https://www.wolterskluwer.com/hu-hu/know/hulladek-gyartoi-felelosseg-whitepaper

[13] https://egykonyveloelete.hu/epr-bevallas-technikai-utmutato/

[14] https://egykonyveloelete.hu/epr-bevallas-technikai-utmutato/

[15] https://www.rsm.hu/blog/eprdij/2023/10/epr-rendszer-kozeledik-az-elso-adatszolgaltatas-valtozik-a-termekdij-bevallas

[16] https://www2.deloitte.com/hu/hu/pages/tax/articles/epr-kozeleg-a-2023-as-bevallasok-modositasanak-utolso-hatarideje.html