Van munkád? – Nincs, csak “oszkározom”

Ha gyakran utazol városok között, akkor biztosan találkoztál már az Oszkár telekocsival. A témával kapcsolatos legtöbb vita arról szól, hogy vajon a telekocsi vagy a tömegközlekedés a kényelmesebb, olcsóbb – de talán van egy ennél sokkal izgalmasabb kérdés is. Vajon a telekocsi-sofőrök munkaviszonyban vezetnek a városok között?

A telekocsi működési elvét tekintve hasonlít az Uberre, melynek jogi helyzetéről több országban is vita zajlik. Angliában például megállapította a bíróság, hogy az Uber sofőrök munkajogviszony keretében végzik tevékenységüket, így a hasonló telekocsiról is gondolhatnánk azt, hogy azonos elbírálás alá esne. Ennél árnyaltabb a megoldás, így érdemes alaposabban megvizsgálni pár tényezőt, mielőtt biztos választ adhatnánk a kérdésre.

Az Oszkár-sofőrök között találunk olyanokat, akik csak alkalmi jelleggel fuvaroznak, de a munkaviszony meglétének kérdése azoknál a sofőröknél állhat fenn, akik főtevékenységként vezetnek. A jogviszony minősítése azért lehet fontos, mert munkaviszony esetén a sofőröket megilletné a minimálbér, a felmondási idő, illetve a munkaviszonyra jellemző egyéb jogosultságok.

A munkajogviszony minősítő jegyei

A sofőröknek előzetesen egy applikációban kell regisztrálniuk, mely a személyes munkavégzési kötelezettséget vonja maga után. A regisztráció után a sofőr bármikor jelentkezhet a szolgáltatás nyújtására, nincs a munkaviszonyra jellemző munkaidő, de még az úticélokat is ő maga határozza meg. A vezető szuverenitása még ennél is tovább terjed, hiszen a szolgáltatásának ellenértékét is maga határozza meg. Az Oszkár mégis rendelkezik utasítási joggal, még ha ez a szolgáltatás célját tekintve kevésbé lényeges is. A sofőrnek ugyanis járművezetésre képes állapotban kell megjelennie, gépjárművének biztonságos voltáról is gondoskodnia kell, illetve a vállalt kötelezettséget (a meghirdetett fuvar lebonyolítását) teljesítenie kell. Láthatjuk, hogy az Oszkár rendelkezik a munkáltató utasítási jogával, de ez a mértékű jogosultság önmagában még nem alapozza meg a munkaviszonyt.

Általában az utasítási joggal azonos mértékű szokott lenni az ellenőrzési jog, de a telekocsi esetében izgalmasabb a kérdés megválaszolása. A szolgáltatónak ugyanis az utasításainak teljesítésén túl ellenőrzési joga van a sofőr által nyújtott szolgáltatás minőségére vonatkozóan. Ezt egy kétoldalú értékelési rendszer teszi lehetővé, melyben az utasok értékelhetik a sofőr teljesítményét, illetve az utazást összességében (a téma szempontjából a rendszernek ez a része fontos). Az Oszkár egy algoritmus segítségével összesíti az utasok értékelését, és egy bizonyos színvonal alatti teljesítmény esetén szankciókkal sújtja a sofőrt. Ha a sofőr jogainak korlátozása nem vezet eredményre, akkor

a telekocsi a vezető felhasználói fiókjához való hozzáférését is megvonhatja.

A gyenge utasítási jogot az erős ellenőrzési jog kompenzálja, mely tovább árnyalja a munkajogi kérdés megítélését. Azonban nem sétálhatunk el amellett sem, hogy az Oszkár nem biztosít sem gépjárművet, sem ennek fenntartásához szükséges fedezetet a sofőr számára.

A BH 2018.3.93 szerint a munkajogviszony megállapításánál a minősítő jegyeket összességükben kell nézni, úgy pedig megállapítható, hogy

az Oszkár-telekocsi keretei között szolgáltatást nyújtó sofőrök nem állnak munkaviszonyban.

Összegzés

Így tehát kijelenthető, hogy a sofőrök nem munkavállalók, hanem valamely egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyban végzik tevékenységüket. Tehát az Oszkár állítása, miszerint csak közvetítő szolgáltatást nyújtanak, igaz. Ennek tükrében az Oszkár vezetőit nem illetik meg a munkajogviszony jogosultságai, mint a minimálbér vagy a felmondási idő.

Az új technológiákra épülő szolgáltatások köre folyamatosan bővül, melyet a jogalkotás egy lépéssel -néhány esetben két lépéssel- lemaradva követ, így könnyen elképzelhető, hogy egy jövőbeli szabályozás következtében egyes Oszkár-sofőrökre, és az Oszkárhoz hasonló új típusú jogviszonyokra a Munka Törvénykönyve fog vonatkozni.

Ezen kívül egy laikus számára a sofőrök üzletszerűen végzett tevékenysége könnyen tűnhet „munkának”, így a jogalkotóra nehezedő társadalmi teher is befolyásolhatja a jövőbeli szabályozást, mely a népszerű telekocsi-szolgáltatást is a munkaviszony alá sorolhatja.

Munkajogi különdíj a Cikkíró Pályázaton!

A jövő szerinted is a munkajogban van? Akkor írj cikket a legdinamikusabb jogágban, és nyerd meg a BNT Ügyvédi Iroda 100.000 Ft-tal együtt járó különdíját a Cikkíró Pályázatunkon.

Érdekel a munka(jog) jövője? Gyere el Lawtech Meetup-unkra!

Applikációkon keresztül történő munkavégzés, gig-economy? Milyen kockázatokat hordoz magában a digitalizáció a munkajog szempontjából? Július 30-án, 19:00 órától a HubHub-ban dr. Rácz Ildikó munkajogász ezekre a kérdésekre is választ fog adni. Csatlakozz Te is!

A cikk megírásához az Arsboni a Jogtár adatbázisát használta. 

Irodalomjegyzék

BH 2018.3.93

Oszkár általános felhasználási feltételek

Gyakornoki Programunk támogatói:

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.