Vonatjegyek és a vis maior

E dolgozat a Siegler Ügyvédi Iroda / Weil, Gotshal & Manges, az Új Jogtár és az Ars Boni által meghirdetett 2016. évi cikkíró pályázat keretében született.
Szerző: Dékány Dorottya

Egészen 2013. novemberéig az utazásszervezők illetve vonattársaságok mentesültek a kártérítés kötelezettsége alól vis maior esetén, így például az ilyen események miatt felmerült késéseknél az utasoknak nem járt visszatérítés. A 2013-as törvény előtt az utazási szerződésekre megfogalmazott kormányrendelet megfogalmazása melyben érintették a vis maior esetét a következőképp hangzott: Ha az utazásszervező nem az utas érdekkörében felmerült okból áll el az utazási szerződésben foglaltaktól, akkor köteles az utasok kárát megtéríteni, kivéve ha nem megfelelő létszám miatt nem indul és ezt előzetesen írásban az utasok tudtára is adták vagy ha az utazásszervező általa nem befolyásolható körülmények miatt nem tudja teljesíteni az utazási szerződésben foglaltakat, azaz vis maior áll fenn. Ezenkívül még egy helyen említette az erre vonatkozó rendelkezéseket a törvény: Az utazásszervezőnek felelnie kellett minden olyan kárért vagy károkért, amik a szerződés nem-teljesítésből vagy hibás teljesítésből fakadnak. Kivétel azok az esetek mikor: a teljesítés hiányosságai az utas magatartása miatt következnek be, mikor a hiba egy harmadik személy magatartására vezethető vissza, aki nem szerepel a szerződésben, és vis maior esetén. 2013 óta viszont ezen rendelkezéseket megváltoztatták és az új ptk.-ban már a vis maior esetén is kötelesek az utasok kárát megtéríteni. De mielőtt ezekre kitérnénk, meg kell fogalmaznunk mi is számít bele pontosan a vis maior fogalomkörébe. A magyar jog nem rendelkezik pontos meghatározással a fogalomról, így inkább körülírt formában található meg, illetve tényleges eset felsorolásokban. Tehát a ptk. a vis maiort az elháríthatatlan események körébe sorolja, így például idesorolhatók a természeti katasztrófák, az állati közrehatás, vagy napjaink egy példájával élve a migráns áradat is stb. Eszerint vis maiornak kell tekinteni azokat az eseményeket, melyeknél az adott technikai fejlettség nem elegendő vagy a gazdasági teherbíró képesség nem megfelelő az adott helyzetben. Egy 1996-os kormányrendelet az utazási és utazást közvetítő tevékenységekről a vis maior fogalmát úgy határozza meg, hogy minden szokatlan, előre nem látható körülmény, amely az utazási vállalkozó akaratán kívül áll, és amelyet a legkörültekintőbb gondosság mellett sem tud elhárítani. A fogalom meghatározásból kizárja, tehát nem tekinti vis maiornak az alábbi eseteket: télen síparadicsomban bekövetkező hóvihar, mivel nem minősíthető szokatlannak, hiába az el nem háríthatóság. És azoknál az eseteknél, amiket már előre jeleztek, pl. időjárás jelentés, vagy olyan országok, ahol járványt jeleztek stb. Tehát tisztázva a vis maior fogalmát és, hogy milyen szabályozás vonatkozott vis maior esetén az utazási társaságok kártérítési felelősségre, áttérhetünk a mostanra megváltozott új határozatokra. Magyarország 2004. május 1-je óta az unió tagja, ez pedig azt vonja maga után, hogy országunkra is vonatkoznak az uniós törvényhatározatok. Az Európai Unió pedig 2013 szeptemberében megváltoztatta az utazásra illetve az utazásszervezőkre vonatkozó kártérítési kötelezettséget. Ezen intézkedések szerint tehát a fuvarozó nem hivatkozhat a nemzetközi jogszabályokra, amelyek őt mentesítenék vis maior esetén a késés miatt keletkezett károk megtérítése alól. Ebből az következik, hogy nem vonhatja ki magát a menetjegy-ár visszatérítésére vonatkozó kötelezettsége alól. Ezáltal a vasúttársaságok felelősségére vonatkozó rendelet szerint a nemzetközi vasúti személyszállítási szerződés vált irányadóvá az e téren alkalmazandó rendelkezéseknél. Tehát a MÁV kártérítési kötelezettségét az uniós rendelkezéseknek megfelelően a nemzetközi vasúti személyszállítási szerződés szerint köteles teljesíteni. Akkor mik is foglaltatnak ebben az új szabályozásban? A vasúttársaságokra vonatkozó rendelet szerint késés esetén, ha a késés 120 percnél kevesebb az utasok visszakérhetik a menetjegy 25%-át, ha a késés meg haladja a 120 percet esetleg túllépi az utas jogosult az 50%-os visszatérítésre, vis maior esetére nem rendelkezik kivételekről. A rendelet ezenkívül kimondja, hogy a vasúttársaságokat nem mentesíti a menetjegy-ár visszatérítés alól vis maior esetén és nem is foglalhatnak az utazási szerződéseikbe olyan záradékot, mely mentesítené őket késés esetén vis maior miatt kártérítési kötelezettség alól. A törvényben rendelkező csak azokra az esetekre terjeszti ki a rendeletet, amikor a fuvarozók egységes jogszabályok szerint mentesülnek a kártérítési kötelezettség alól. A Bíróság kizárja az egyéb közlekedési módokat pl.: repülő, hajó, melyek utasokra vonatkozó szabályaiban vis maiorral kapcsolatos analógiára való alkalmazására adna lehetőséget. Mivel a különféle közlekedési eszközök körülményei és használati módjuk egymással nem felcserélhető, így össze sem hasonlíthatók. A rendelet célja az utasok kompenzálása a kártérítéssel, ugyanis az utas olyan szolgáltatatást kapott, amelyet végül nem a szállítási szerződésnek megfelelően teljesítettek. Az új Ptk. kártérítési törvényei abban változtak, hogy a szerződésszerű teljesítés elmaradása szerződésszegést von maga után, kimentési lehetőséget kizárva. A szerződésszegéssel okozott kárt pedig köteles megtéríteni az okozó. Az előre nem látható eseményekre csak korlátozottan áll fenn a kimentés lehetősége és csak bizonyos esetekben lehet élni vele. Ismerve tehát a kártérítésre vonatkozó jogszabályokat, még felmerülhet az a kérdés, hogy mi is pontosan a menete az általány kártérítés igénylésének. Erre pontos választ a MÁV személyszállítási üzletszabályzata ad. Első lépésként a vasúti társaság ügyfélszolgálatának kell címezni a kártérítési igényt, melyet a vasúti társaság bármely szervezeti egységéhez be lehet nyújtani. Az igénylésnek a tartalmában szerepelnie kell a káresemény részletes leírásának, melyből kitűnik az okozati kapcsolat a káresemény és a kár bekövetkezése közötti összefüggésekben, ezenkívül tartalmaznia kell a bekövetkezett kár leírását illetve az ezzel kapcsolatban megállapított összeget, mely az esemény bekövetkeztével elmaradt, persze csak abban az esetben, ha az összeg meghatározható. A kártérítési igényhez szükséges csatolni az utas eredeti menetjegyét, pót- és helyjegyét plusz az ezekhez kapcsolódó dokumentumokat. Mivel most már vis maior esetén is követelhető kártérítés, így megnézhessük az üzletszabályzatban, hogy a MÁV milyen eseteket sorol e szerint ebbe a témába. Vis maior esete áll fenn a MÁV szerint, különösen, de nem kizárólag: a háború, háborúval fenyegető helyzet és a szükségállapot, lázadás, felkelés, forradalom, katonai vagy bitorló hatalomátvétel, polgárháború, nukleáris katasztrófa, bombariadó, sztrájk, tüntetés, zendülés vagy rendzavarás, az utas mulasztása pl.:ha téves peronon áll, átszállási idő figyelmen kívül hagyása stb., egy harmadik személy magatartása, amit nem lehetett elkerülni a megfelelő gondosság biztosításával sem pl.: üzeemzavar, öngyilkosság, balesetek a vasúti átjárón stb. Valamint a közlekedést tartósan akadályozó vagy kimaradó járatokat okozó olyan időjárási körülmény vagy természeti katasztrófa, melynek bekövetkeztét a vasúti társaság a megfelelő gondossággal sem kerülhette el. Pl.: földrengés, árvíz, hegyomlás stb. De nem kérhető kártérítés azokban az esetekben, ha az utas nem rendelkezett menetjeggyel, pót-vagy helyjeggyel. Ha pedig a vasúti társaság előre jelzi a vonat kimaradását, késését, módosított menetrend szerinti közlekedését, és a késés 10 percet meghaladó, az utasnak módjában áll lemondani az utazásról, akkor jogosult a menetdíj, hely-, pótjegy díjának kezelési költség levonása nélküli visszatérítésére. Viszont a vasúti társaságnak nem kell felelnie a kárért, ha a vám-vagy egyéb hatósági előírások szerinti kötelezettségét az utas nem tartja be. Tehát az utas köteles alkalmazkodni az imént említett előírásoknak.

Források, felhasznált irodalom

Tetszett a cikk? Szavazz rá a lenti alkalmazásban!

[shortstack smart_url=’http://1.shortstack.com/Rs29qP’ responsive=’true’ autoscroll_p=’true’]