Smart contracts – okosabb a szerződésed mint egy jogász?

Az okosszerződés a digitális fejlődés elkerülhetetlen fokát jelenti, úgyhogy megnézzük, hogy a Ptk. mit szól hozzá!

Az okosszerződések blockchain technológián alapuló rendszerben működnek, vagyis olyan független csomópontokból álló decentralizált rendszert igényelnek, amelyben az időben későbbi tranzakciókat az összes többi szervernek hitelesítenie kell, így visszamenőlegesen nem lehet módosítani a láncolat korábbi részeiben tárolt információkat. Ezek a rendszerbe kerülő adatok a különböző szerverekre kerülnek, a felhasználók számítógépeire, habár ők maguk a titkosítás összetettsége miatt nem férhetnek hozzá és ez adja a nagyfokú biztonságot és védelmet az adatok eltulajdonítása ellen. Bármelyik blockchain termék megfelelő lehet erre, viszont a legalkalmasabb az Ethereum, mivel ez biztosítja variációk sokaságát, így téve lehetővé hogy kóddá alakítsák a szerződés tartalmát. A Bitcoin nehezen dolgoz fel dokumentumokat, mivel a rendelkezésre álló kódnyelv túlságosan korlátozott.

Tulajdonképpen az okosszerződéseket nem a hagyományos értelemben vett szerződések alakjában kell elképzelnünk. Valójában szoftverek, amik azokat a feladatokat hajtják végre, amiket az eredeti megalkotójuk betáplált. Eddig ez egyáltalán nem szokatlan. Leggyakrabban használt szemléltető példa az automaták működése, hiszen ha zsebünkből bedobjuk az aprót, akkor kiadja a kólát/csokit/kávét. Nincs szükség kiszolgálószemélyzetre, vagy bármilyen 3. fél által nyújtott közreműködésre, a “megállapodás” rögtön végrehajtásra kerül. Tehát a “ha…, akkor…” logikai feltétel beállításával a megállapodásban foglalt események bekövetkezése (pl. vételi ár átutalása) esetén megvalósul az előre megadott következmény (pl. biztosítás megkötésre kerül), vagyis a szerződés teljesül.

A fenti egyszerű bevezetőből kivehetjük, hogy számos előnnyel jár smart contract módszer alkalmazása, első sorban azért, mert nincs szükség egy bonyolult jogi szövegre, számtalan egyeztetésre, adattovábbításra, hanem csak az ügyleti akaratra és annak kódolására. További jellemzője az automatizmus, a szerződésszegés fizikailag kizárt, ezzel rengeteg munkaóra megspórolható, és ahogy tudjuk “az idő pénz”. Emellett a papírmunkával eltöltött idő is leredukálódik, hiszen minden digitalizálva létezik, ami egy okosszerződéshez szükséges. A dokumentumok elvesztése sem jöhet szóba, mivel a másolatok minden decentralizált szerveren megtalálhatók. Az ügyfelek számára a legfontosabb érv lehet az, hogy a pereskedés valószínűsége lecsökken tekintettel a módszer által garantált biztonságra, gyorsaságra és pontosságra. A biztonságra maga a blockchain technológia a biztosíték, mert a titkosítást olyan nehéz feltörni, hogy a tudomány mai állása szerint a hekkelés egyszerűen irreleváns. Az utolsó smart contract mellett szóló érv, ami egy jogász számára a legfájóbb, hogy nem igényel közvetítőket, hanem a szerződő felek között közvetlenül jön létre a kapcsolat. Így az ügyvédek szerepe visszaszorul, viszont óva inteném azokat, akik a jogászi szakma armageddonját vizionálják, hiszen véleményem szerint lehet akármilyen okos egy technológia, tanulhat bármennyit a mesterséges intelligencia, egy bírót, vagy ügyvédet nem tud teljeskörűen helyettesíteni.

Ezek után okkal merül fel a kérdés, hogy szerződés-e a magyar polgári jog terminológiájában a smart contract? Valójában nem egy új típusú szerződésről van szó, hanem egy újfajta módszer bevezetéséről, mert a szerződések tartalma, célja, eredménye nem változik, csak a megkötésük és teljesülésük körülményei. A Ptk. 6:59. § határozottan rögzíti a szerződések típus- és tartalomszabadságát, azonban ahhoz, hogy valóban szerződéses jogviszonynak minősül-e az okosszerződés, egy pillantást kell vetnünk a szerződések szabályaira is. A kötelem a felek jognyilatkozata útján jön létre (6:4. §): a jognyilatkozat joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat. Szóban, írásban, ráutaló magatartással lehet tenni – főszabály az alakszerűtlenség.

Törvényi indokolásban kifejtésre került: a jogalkotó szándéka volt a szabályozást “technológia semlegessé” tenni, vagyis hogy a gyors digitális fejlődés ellenére se kelljen túl gyakran módosítani a jogszabályt. Ez az EU álláspontjával párhuzamos: tekintettel a technológia gyors változására, innovációra nyitott megközelítést alkalmaz.
További kérdés az írásbafoglalás követelménye. Ennek olyan elektronikus okirat tesz eleget, amely alkalmas a tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására. Csak a fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus okirat tekinthető ilyennek. Ezen felül a bírói gyakorlatnak kell kialakítani, hogy mit fogad el írásban tett jognyilatkozatnak.

Ha szerződést úgy tekintjük mint kötelemkeletkeztető tényt, akkor a Ptk. definíciójának megfelel az okosszerződés is: meghatározott személyek között létrejövő olyan kötelmi jogviszony, amelyekből eredően az egyik fél jogosult lesz a másik a felet (kötelezettet) jogi eszközökkel rákényszeríteni arra, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy abbahagyjon. A jogi eszközök gyakorlatbeli alkalmazása még a jövő zenéje, ám alapvetően nem kizárt. Valamint szerződés létrejöttéhez nem szükséges a dolog átadása vagy más reálcselekmény, hanem elegendő a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezése (konszenzus). Ha a szerződés létrejött, akkor jogilag kikényszeríthető, formai előírás hiányában lehet írásban, szóban, éppúgy mint kódban. Az okosszerződésekkel kapcsolatban aggályként az merülhet esetleg fel, hogy a kódban valamilyen hiba szerepel (mint bármely más szoftver esetében) és ez megakadályozza a megfelelő stabil működést, azonban ezt elegendő ráfordítással ki lehet küszöbölni.

Összefoglalva a polgári jog rendszerébe illeszthető a smart contract technológia. Zárszavaimat a jövő jogászainak ajánlom, mert amellett hogy elengedhetetlen a jogi terminológia és különböző idegennyelvek elsajátítása, hamarosan igencsak hasznos lesz a kódolás nyelvének ismerete is. Hiszen jog hogyan fogja befogadni a technológiát? A mi generációnk feladat, hogy hidat kell építsünk a hagyományos papíralapú szerződések és az okos szerződések között.

Tetszett a cikk? Szavazz rá a lenti alkalmazásban!