Én elmentem a vásárba … Bitcoinnal

Az alábbi cikk az Arsboni, a Bird & Bird és a Wolters Kluwer 2018-as Cikkíró Pályázatára készült írás szerkesztett változata.

A kriptovaluták jogi szabályozásának modelljei a nemzeti törvényhozások gyakorlatában

A vásárban még nem fogadják el, de itthon már van egy maroknyi elfogadóhely, ahol a blockchain alapú fizetési eszközzel is rendezhetjük a számlát. Manapság a virtuális valuták gombamód elszaporodtak. Aligha megy el egy nap, anélkül, hogy ne jelentenének be egy újabb kriptodevizát a világpiacon.

Azt hinnénk, hogy a 2008-as világgazdasági válság után az emberek kerülik a magas kockázatú befektetéseket, viszont ennek pontosan az ellenkezője történik. A Bitcoin és még sok más virtuális valuta soha sem látott népszerűségnek örvend.

A gyors meggazdagodás reményében emberek milliói fektetik be a kemény munkával megkeresett pénzüket ezekbe a szeszélyes természetű adatcsomagokba.

Tényleges állami biztosíték hiányában elég rizikós mutatvány egy ennyire kiszámíthatatlan pénznembe fektetni, de az adatok mégis ellentmondanak minden ésszerűségnek. Alig egy év alatt, csak a Bitcoin értéke 260.000 forintról 3.900.000 forintra ugrott, ami mintegy 1450 %-es ár-érték növekedésnek felel meg!

Mi fán terem a kriptovaluta?

Az egyszerű szemlélődő számára a kriptovaluta maga lehet a technikai fejlődés betetőzése. A kriptovaluták egy része klasszikus kriptodeviza, azaz valamilyen fizetési funkcióval jön létre. Noha egy virtuális deviza sem bír a megszokott fizikai formával, a rendeltetésük megegyezik az általános értelemben vett fizetőeszközökével. A kriptovaluták eddig igen ígéretesnek mutatkoznak a pénzügyi szolgáltatások forradalmasítása terén; viszont így is rengeteg jogalkotási hiányosság nehezíti a széleskörű alkalmazásukat. A gördülékeny fejlődés elé olyan akadályok állnak, mint a kriptovaluták értékének hihetetlenül gyors változása, a számítógépes rendszereken keresztüli lopás igencsak valós veszélye, és azt sem tagadhatjuk, hogy a gyakorlatban elég kevés helyen fogadják el őket.

Talán az egyik legnagyobb hátrányaz adatcsomag jellegű kialakítás mellett a kifejezett jogi szabályozás hiánya. A kriptovaluták nem tartoznak semmiféle központi hatóság ellenőrzése alá, olyan értelemben, mint amilyet mondjuk, a Forint esetében a Magyar Nemzeti Bank ellát. Ennek hiányában

a felhasználók a saját akaratuk szerint befolyásolják az infláció mértékét a blockchainen, az ún. elosztott főkönyvi rendszereken keresztül.

Lényegét tekintve, ez egy olyan nyilvános tőkebevonási megoldás, ahol a blockchain hálózat gazdája, értékesíti a nyilvántartott jogokat a jövőbeli haszon érdekében. A folyamat alapja az automatizáció és az átláthatóság, amellyel ki lehet kerülni egy központi felügyeleti és jóváhagyó szervet. Amíg a tőzsdei befektetések biztonságát a tőzsdefelügyelet által jóváhagyott kibocsátási dokumentációk és egyéb igazolható eredmények szavatolják, addig egy kriptodeviza kibocsátáshoz elég egy ötlet és a várható hasznok leírása illetve közzététele, valamint a jogokat megtestesítő tokenek blockchainre bevezetése és máris kezdődhet a kereskedés.

A kriptovaluták kilátásai Magyarországon

Vásárolhatunk vele, de nem fogadja el a kávégép, itthon már hivatalos fizetőeszköz, de máshol még csak a létezéséről sem hallottak– mi az? A Bitcoin mellett a többi kriptovaluta megjelenése miatt is a fejét vakarja a jogalkotó. Az új technológia olyan felmerülő jogi kihívások elé állítja Magyarországot, amire jelenleg sem sikerült akár csak egy keretszabályozást alkotni.

Hazánk nem jár éppen a kriptovaluták jogi szabályozásának az élén. Természetes nem is állunk a sor legvégén, de ha a számadatokat nézzünk, csupán ötvenezer ember rendelkezik bármiféle digitális fizetőeszközzel, ami érthető, hiszen elég kevés kereskedőnél lehet kriptovalutával vásárolni. Mellettük legyen szólva már ügyvédi irodák, szállodák és egy méhészet is elfogadja a Bitcoint! Egyelőre a felhasználási lehetőségek száma meglehetősen alacsony, viszont jó hír a leendő befektetőknek, hogy a közeljövőben nagy változások lesznek a kriptovaluták jogi szabályozásának területén.

A szabályozás jövője

Sokan, igencsak rövidlátó módon, úgy vélik, hogy a kriptovaluták jogi szabályozása visszaveti a piacot. Viszont nekik is be kell látniuk, hogy hosszú távon egyetlen szervezet sem működhet stabil háttérszabályozás és megbízható direktíva nélkül.

Ahogy a kriptovaluták egyre nagyobb teret nyernek a világpiacon, úgy annál nagyobb nyomás nehezedik mind a nemzeti, mind a nemzetközi jogalkotókra. Gondoljunk bele, egy olyan, virtuális fizetőeszközről beszélünk, amely szinte láthatatlanul mozog.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának igencsak valós veszélye miatt különösen kockázatos a tétlenkedés.

A nemzeti szabályozásra már több, kitűnő példát is láthattunk szerte a világon. Az alábbiakban három országot emelek ki, Kínát, Ausztráliát és Japánt. Mindhárom törvényhozása eltérő megoldást választott a kripovaluták megjelenésével okozott szabályozási szürke zónák megszüntetésére.

Nézzük végig, hogyan rendezték a kriptovaluták jogi helyzetét!

Hosszas várakozás után Kína keményen lecsapott a virtuális fizetőeszközökre. A tilalom több oldalról támadta a kínai kriptotőzsdét. A Kínai Jegybank (PBOC) először az initial coin offeringset (ICO) nevű műveletet tiltotta be. Ezt a lépést a feltörekvő startupok jogkerülő magatartása tette indokoltá, ugyanis ezek a vállalkozások a közösségi finanszírozást kihasználva gyorsan és ellenőrizetlenül gyűjtöttek be nagy mennyiségű pénzeket, amivel kikerülték a kormány által erősen szabályozott tőkeberuházási folyamatot. A kínai hadjárat következő szakasza a belföldi kriptotőzsdék betiltása volt. Ugyan a tilalom csak a hazai kereskedelemre vonatkozik, pontosabban a Bitcoin és más virtuális devizák adásvételére, a hatóságok hadrendbe állították a kínai nagy tűzfalat is, amellyel képesek letiltani a külföldi kriptotőzsdék hozzáférhetőségét. Bármilyen szigorúak a jelenlegi szabályok, enyhülés látszik a Kínai Népbank és a kormány részéről. A Népbank Nemzetközi Pénzügyi Intézete a kriptovaluták globális szabályozását sürgeti, ahogy Zhou Xiaochuan, a bank korábbi elnöke fogalmazott: „a digitális forradalom elkerülhetetlen”. További bizakodásra adhat okot, hogy a Népbank saját fejlesztésű kriptovalután dolgozik. Az elkövetkező években hatalmas változások elé nézünk, ha beigazolódnak a találgatások, miszerint

Kína csupán egy újfajta, nemzeti szintű tőzsdét és szabályozási mechanizmusokat tesztel,

valamint a kriptotőzsdék tilalma csupán felkészülés volt egy nagyméretű állami beavatkozásra.

Ausztráliának eddig nem volt zökkenőmentes a kapcsolata a kriptovalutákkal, de a gazdasági fejlődés előmozdításának érdekében az ország a szárnyai alá vette a kriptopénzekkel foglalkozó vállalatokat és startupokat, miután megszüntették a kriptodevizák kereskedelmét terhelő kettős adózást. A jogalkotás következő lépése a digitális tőke belső jogrendszerbe történő integrálása volt. Egy már meglévő jogszabályban, a 2006. évi Pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni törvény keretein belül realizálódott a kulcsfogalom, az átláthatóság. A szabályozással elérték a kriptotőzsdék teljes transzparenciáját. Ezek után nemcsak a kereskedőt terheli bejelentési kötelezettség, hanem a vevő oldalán is megjelenik a felismerhetőség, beazonosíthatóság követelménye. Érdemes megjegyezni, hogy a rendelkezések megsértése komoly büntetőjogi következményekkel jár. Akár hét évi szabadságvesztést vagy százmillió forintnak megfelelő pénzbüntetést vonhat maga után az ismételt elkövetés! A többi országhoz hasonlóan, Ausztráliában is egy állami szerv látja el a kriptodevizákkal kapcsolatos jogalkalmazási feladatokat, így az Ausztrál Tranzakciós Jelentések és Elemzések Központja (AUSTRAC) gyakorolja a kriptotőzsdék feletti felügyeleti jogokat. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a nyilvántartásba bejegyzett vállalkozások ügyleteiről és annak céljairól tájékoztatást kérhetnek be, és a nagyobb összegű átutalásokra bejelentési kötelezettséget írnak elő.

Ahogy már megszokhattuk, a technikai fejlődés csodái előbb-utóbb Japánt is elérik.

A felkelő nap országa sem kerülhette el a kriptovaluták szabályozási nehézségeit. A többi országhoz hasonlóan, Japán is igyekszik felszámolni a szabályozási szürke zónákat. Még 2017 áprilisában törvényes fizetőeszköznek nyilvánították a virtuális devizákat és a Japán Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (JFSA) ellenőrzése alá vonták a kriptotőzsdéket. Viszont az igazi újdonságot egy független önszabályozó testület felállítása jelentette. A Japán Kriptotőzsdék Szövetsége (JCEA) jelenleg egy tizenhat tagból álló olyan társulás, ahol valamennyi tag regisztrálva van a Felügyeleti Hatóság nyilvántartásába. Az utóbbi tulajdonság azért fontos, mert a Szövetség a nem bejelentett tőzsdékre is iránymutató jellegű szabályokat dolgoz ki, amelyek egy biztonságos és hosszú távon fenntartható rendszert alakítanak ki. A japán törekvéseket az egyensúly megszilárdítása iránti vágy hajtja, ahol az innováció és a szabályozás egymás mellett létezhet.

A fejlődés mögötti vezérszavak a hozzáértés, gyorsaság és megbízhatóság.

A Szövetség keretei között olyan emberek végzik önkéntesen az elsődleges token kibocsátás nevű műveletre vonatkozó normaalkotást, akik nap mint nap a kriptovaluták között mozognak, ezáltal képesek időben reagálni az akár hetente változó piaci viszonyokra. A japán kormány képviseletében a Felügyeleti Hatóság az együttműködését és a támogatását ígérte a Szövetségnek. A japán kísérlet a törvényhozás és az önszabályozás kiegyensúlyozására nem az első és remélhetőleg nem is az utolsó alkalom, amikor a virtuális valutákat gazdasági fejlődés természetes részeként kezelik és nem zárkóznak el előle.

Az imént megismertük a kriptovaluták nemzeti szabályozása mögött az uralkodó irányvonalakat.

Háromféle út áll a nemzeti jogalkotók rendelkezésére, feltéve, hogy részt vesznek a kezdeményezésben és nem a nemzetközi iránymutatásra várnak. Kína példája az óvatosságra és a megfontoltságra int. A gazdasági világválság után egyre többen kerestek megbízható befektetési lehetőségeket, viszont erre a virtuális valuták még nem bizonyultak a legalkalmasabb megoldásnak. A teljes elzárkózási politika egyik nagy hátránya, hogy hosszú távon nem feltétlenül lesz kifizetődő az egyik legyorsabban fejlődő világméretű jelenség alól kivonni az ország gazdaságát.

Természetes nem látjuk, hogy mit hoz a jövő, lehet, hogy a kriptovaluta megmarad a 21. század unikornisának.

Létezik viszont egy középút. Ha Ausztrália példáját követjük, a jogalkotás a virtuális valutákat új jogintézményként realizálja a jogrendszerbe, amelyeket egy központi közigazgatási szerv ellenőrzése alá vonnak. Ez a megoldás az egyik legkézenfekvőbb szabályozási technika, noha fennáll a veszélye annak, hogy a nemzetközi szabályozás jövőbeni irányvonalával ellentétes gyakorlatot alakítanak ki. Ha elvonatkoztatunk a szabályozás halaszthatatlan szükségességéről, érdemes lenne meggondolni, hogy japán mintára nem lenne érdemesebb az önszabályozásra bízni a részletkérdéseket. A japán kezdeményezés előtt az önszabályozás fáklyáját a Koreai Blockchain Szövetség vitte. A Szövetség 2018 tavaszán egy önszabályozási keretrendszert vezetett be, amivel a kereskedés optimális átláthatóságát igyekeztek előre mozdítani. Az intézkedések lényegét négy pontban lehet jellemezni: a társaság saját és az ügyfelek vagyonának az elkülönítése, meghatározott összegű jegyzett tőke, rendszeres ellenőrzések és pénzügyi jelentések közzététele.

A Japán Kriptotőzsdék Szövetsége a nyáron tervezi előterjeszteni az önszabályozási iránymutatását, amely elsősorban a bennfentes kereskedelem tilalmára és az névtelen-orientált valuták kereskedelmi korlátozására összpontosít. Az egyenlet még befejezetlen, de kiindulásnak elég, ha a nemzeti jogalkotó kialakítja a kriptovaluták kereskedelmének a kereteit, hogy utána az önszabályozáson keresztül a virtuális valuták szakértői szükség szerint tudják kitölteni a jogszabályokat.

Nehéz megítélni, hogy milyen irányba fog elindulni a kriptovaluták nemzeti szintű szabályozása. Annyi viszont biztos, hogy a virtuális valuták jogi szabályozásának kérdésében csak szorosabb lesz az nemzeti törvényhozók közötti együttműködés. Japán és a hozzá hasonló gondolkodású országok lehetnek a kulcs egy következetes, átlátható rendszer kialakításához.

A belső, hazai szabályozáson túlmenően a következő lépés a nemzetközi együttműködés megerősítése,

ami nemcsak a határokon átnyúló bűnözést tudná visszaszorítani, hanem biztosíthatná a virtuális valutáknak az eddig hiányzó bizalmat. A szakszerű globális szabályozás megalapozná a kriptodevizák hitelességét, és megnyitná utat az univerzális pénznem előtt.

Tetszett a cikk? Olvasd el a többi népszerű pályaművet is applikációnk segítségével!