Internet és jog szekció

Alapjog az internet? Mit kezd a nemzetközi jog a kiberháborúkkal? Ki felel a kommentekért? Mi a helyes válasz az online gyűlöletbeszédre? Mennyit ér az adatvédelem a Big Data korában?

Internet és jog szekció

A technológiai fejlődés átalakítja a mindennapjainkat, óriási kihívások elé állítva a jogtudományt, korábban ismeretlen jelenségekre kell választ találnia minden jogágnak: új kereskedelmi és közigazgatási megoldások, bűnözési formák keletkeznek, a korábbiaktól gyökeresen eltérő jogviszonyok keretei között. Éppen ezért tartjuk fontosnak, hogy a különböző jogágakkal foglalkozó hallgatók, kutatók, fiatal szakemberek megmutassák a maguk válaszait a digitális kor kihívásaira. Ez a célja a konferenciánknak, amelynek témája a jog a digitális korban. Várjuk mindazok jelentkezését, akik partnereink szeretnének lenni ebben a vállalkozásunkban.

Jog és internet szekcióbeosztás
14:30-14:45
Csizmazia-Darab István:
megnyitó
14:45-15:00
Borókai Bence: Kibervédelem rendszere a
magyar és a globális kibertérben
15:00-15:15
Bartha Bence: A hálózatbiztonság Európai Uniós
szabályozásának folyamata a NIS irányelv elfogadásáig
15:15-15:30
Sándor Eszter Anita: Az e-könyvek és az e-kölcsönzés megítélése
15:30-15:45
Dornfeld László: A kibertámadásokra adható jogi válaszok
15:45-16:00
Németh Szabolcs: A vadnyugattól a teljes szabályozottságig –
A social media felhasználási feltételei jogi nagyító alatt
16:00-16:30
Kávészünet
16:30-16:45
Schubauer Petra: Online élet a halál után
16:45-17:00
Zámbó Alexandra
Erzsébet: Az elektronikus aláírás szerepe a hazai jogrendszerben
17:15-17:30
Bartkó Viktor: Felhő alapú szolgáltatások és a szerzői jog
17:30-17:45
Szabó Aliz: Az online tér devianciája, a cybercrime
az információtechnológia tükrében
17:45-18:00
Gyömbér Béla: "KEHTA titkai"

A szekció támogatója a Sicontact Kft.

Előadások a szekcióban

A KEHTA titkai

A KEHTA egy meghatározott weboldalakat blokkolni képes rendszer, amit többek között a terrorizmus elleni harc hívott életre.
Miképp értelmezhetőek a közösségi oldalak használatát szabályozó, a szolgáltatók által meghatározott felhasználási feltételek a jog fogalomrendszerén belül?
Mint az elmúlt évek nagy sajtóvisszhangot kapott eseményei is megmutatták, a kibertámadásoknak nem csak a száma, de a károkozó képessége is jelentős mértékben megnőtt. Az ilyen tevékenységek visszaszorítása érdekében hatékony állami és nemzetközi válaszra van szükség, de igen nagy a területet övező bizonytalanság.
A cybercrime a számítógép 1880-as megjelenése óta azzal párhuzamosan fejlődött. A számítógépeket először csalások, adatállományok manipulálására, majd később vírusok, trójai programok terjesztésére alkalmazták. Mára azonban olyan új devianciák jelentek meg, melyekre a jogalkotóknak nincs kollektív, egységes válasza.
A hálózat és információbiztonság egy rendkívül gyorsan fejlődő és szélesedő terület, amely egyrészt a jog eszközeivel (is) szabályozott. A hatékonysághoz azonban számos más területen fel kell lépni a minél nagyobb biztonság érdekében.

Népszerű

“Új veszélyes üzem a láthatáron? – A drónok felhasználásának jogi környezete”

Ténylegesen veszélyes üzemnek tekinthető-e a drón? A veszélyes üzemi tevékenységi kört a drón tágíthatja? A kérdésre – hipotézisként - kijelentjük: igen, azonban kontra érvekkel is el lehet gyengíteni a megállapításunk alapjait.

Eljöhet a jó állam az e-governance segítségével?

Az elmúlt évek fejleményei megerősítették a kormányzás államközpontú megközelítését és gyakorlatát, amely szerint az államnak kell értékteremtő és értékvédő szerepet vállalnia a politikai, társadalmi és gazdasági szférákban. A jó kormányzás napjainkban egyet jelent, vagy legalábbis egyet kellene, hogy jelentsen az e-kormányzással, a jó közigazgatás pedig az e-közigazgatással.

A kibervédelem rendszere a Magyar és a globális kibertérben

A bűncselekmények, illetve a terrorcselekmények megelőzése érdekében szükségessé vált, hogy az állam - célhoz kötötten - megsértse a magánszférát. A kibertér biztonságát veszélyeztető események számának növekedése miatt olyan szabályozási területek is megnyíltak a jogalkotó előtt, amelyeket korábban szervezeten belül, önszabályozással tettek biztonságossá.

Mesterséges intelligenciával a hatékonyabb jogi szolgáltatásokért

Milyen hatással lesz a jogászok viszonylag zárt világára a mesterséges intelligencia (AI) elterjedése és alkalmazása a jogi szolgáltatások területén. Jogi szaktudással ötvözve, az AI-t tudatosan alkalmazva (humanizálva) hogyan tehetjük hatékonyabbá a jogi folyamatokat? Jogászként miért jó erről tudni?