Minden, amit a Bitcoinról tudni kell – avagy a pénzügyi rendszer evolúciójának következő lépcsőfoka

A digitalizáció életünk szinte már minden szegmensére kihatással van, de a pénzügyi rendszer mindeddig kimaradt ebből, bár már a banki átutalások, internetbankok is ez irányba mutattak. Az olyan virtuális valuták, mint pl. a Bitcoin világa azonban egy ennél is merészebb megoldással állt elő, amelyet lentebb részletezek.

A kriptovaluta virtuális deviza, melyeket mára már rendkívül magas teljesítményű, kifejezetten erre a célra fejlesztett számítógépekkel „bányásznak” bonyolult algoritmusok alapján. Digitális aranynak is szokták nevezni, mert kitermelése óriási teljesítményt vesz igénybe akárcsak a való életben a valós aranyé. Az első virtuális valuta a Bitcoin volt, mely megalkotójának személyét találgatások övezik. A hivatalos verzió szerint Satoshi Nakamotónak hívják, 37 éves és programozó Japánban, csak éppen még soha nem jelent meg olyan konferencián, amely találmányához fűződött. A mítoszban kételkedők inkább egy nyugati hackercsapatot vélnek látni a Bitcoin mögött. Tudni kell, hogy nem a Bitcoin az egyetlen virtuális valuta. Felbukkanása óta már több mint 700-at számolhatunk, melyek alapvetően a Bitcoin mintájára készültek, de az esetleges eltérések nem kizártak így írásomban valamennyi információ a többi kriptovalutára is értelmezhető.

De mi is az a Bitcoin?

A Bitcoin az első decentralizált, digitális pénzem, digitális érme, amelyet az interneten keresztül utalhatunk át. Más lehetőségekhez képest a Bitcoinoknak számos előnye van. Az interneten keresztül közvetlenül átutalhatóak bankok vagy elszámolóházak közbeiktatása nélkül. Ebből adódóan a díjak sokkal alacsonyabbak, bármely országban használhatóak, a számlája nem zárolható és nincsenek előfeltételek vagy önkényes limitek.

Működését illetően számos értéktőzsde létezik, ahol Bitcoinokat adhatunk és vehetünk dollárért, euróért és egyéb pénznemekért. A Bitcoinjaink a számítógépünkön vagy mobileszközünkön található digitális pénztárcánkban tárolódnak és

utalni olyan egyszerű, mint elküldeni egy e-mailt

és segítségével bármit megvásárolhatunk. A hálózatát bányászoknak nevezett magánszemélyek védik, akik a tranzakciók visszaigazolásáért újonnan létrehozott Bitcoinokat kapnak jutalmul, ma már azonban a speciális számítógépeket fenntartani, üzemeltetni nem olcsó, így ezt a szerepet már inkább vállalkozások töltik be. A tranzakciók a visszaigazolásukat követően egy transzparens, nyilvános főkönyvben regisztrálódnak.

A Bitcoin nyílt forráskódú, konstrukciója nyilvános, senki sem birtokolja és irányítja, ugyanakkor bárki hozzájárulhat fejlődéséhez. A vállalkozásoknak a Bitcoin nagyszerű eszköz a tranzakciós díjak minimalizálására mivel semmibe nem kerül Bitcoinokat elfogadni, a rendszert egyszerű felállítani és nincsenek visszaszámlázások sem.

A kriptovaluta újszerűségéből és minden eddigi rendszert felborító konstrukciójából adódóan óriási kérdőjelek övezték. Már a rendszer puszta működését is nehéz megérteni, ahogy azt is, hogy milyen adójogi vonzatai vannak annak, ha valaki ebben látja élete befektetését.

Az Alapjogokért Központ 2015. utolsó negyedévében kiadott egy elemzést, melyben többek között a Bitcoin jogi megítélését fejtegette és ennek alapján adójogi vonatkozásait, melyekben a következőkre jutott.

Ahhoz, hogy adójogi szempontból bármit is mondani tudjunk a Bitcoin-ról, szükséges lenne meghatározni, hogy a magyar jogrendszer által ismert jogi terminusok melyikébe illeszthető bele. Számos elképzelés született, azonban

mindegyik megoldási módozatban volt valami a Bitcoin-t illetően, ami nem illett bele a már létező definícióba.

Először (ingó) dologként való definiálása merült fel mivel, ha a fogalom kiterjesztett értelmezését alkalmazva, akár dologként hasznosítható elem is lehetne. Bár megjelenési formája elektronikus és dologként hasznosítható, mégsem alkalmazható rá ez a fajta értelmezés. Az Európai Unió Bírósága ezzel kapcsolatban a következőket mondta ki:
„meg kell állapítani először is, hogy a kétirányú áramlást biztosító „bitcoin” virtuális deviza, amelyet az átváltási ügyletek keretében hagyományos devizákra váltanak át, nem minősíthető „birtokba vehető dolognak”, mivel – ahogy azt a főtanácsnok megállapította – e virtuális devizának nincs más célja, mint az, hogy fizetőeszközként használják.”

Egy másik alternatíva szerint részesedésként lehetne rá tekinteni. Ehhez azonban az új Polgári Törvénykönyv a polgári jogi társasági formát köti. Ezen forma vonatkozásában nincs nyilvántartási, valamint szerződés írásba foglalására irányuló kötelezettség sem így ebbe a Bitcoin beilleszthető lenne, azonban a befektetők valószínűleg nem egy PJT létrehozására törekednek. Ellene szól az is, hogy valamennyi tagnak ugyanolyan mértékű részesedése kellene, hogy legyen és ugyan olyan értékben kellett volna, hogy hozzá jussanak. Nyilvánvaló, hogy ezek a feltételek nem teljesülnek tekintve, hogy az egyes felhasználók egymás ellenfelei.

Végezetül a legevidensebbnek tűnő megoldás, hogy a Bitcoin készpénz, készpénz-helyettesítő fizető eszköz, elektronikus pénz stb. Abban a tekintetben, hogy van jegyzett árfolyama és több kereskedelmi egység is elfogadja helyt álló ez a besorolás, viszont a megszokott fizető eszközökkel ellentétben nincs kibocsátója, valamint nem testesít meg követelést senkivel szemben. Mindezekből kifolyólag nem lehet pénz.

A fentiek alapján tehát megállapíthatjuk, hogy a Bitcoin nem tartozik a jelenlegi jogrendszerünk fogalmai körébe, ebből fakadóan nem tartozhatna a pénzügyi fogyasztóvédelem területe alá sem.

Kezdetben a Bitcoint figyelmen kívül hagyták és nem tartották potenciális veszélynek a fennálló pénzügyi rendszerre. Mindezt azonban megcáfolta az, hogy 2013. októberében még csupán 100$-t ért egy Bitcoin, ugyan ezen év december 4-én azonban már 1240 amerikai dollárt. Persze azt is meg kell jegyezni, hogy amilyen ugrásszerűen megemelkedhet az értéke úgy le is eshet, ami 2014 februárjában meg is történt. Ez a kirívóan magas volatilitás éppúgy hordozza magában a lehetőséget, mint a veszélyeket. Ez elég volt ahhoz, hogy a pénzügyi rendszer észrevegye a fenyegetést mivel

egyre több kereskedelmi egység fogadja el

és az elfogadó helyek számának növekedésével értéke is nő. Ezt felismerve az Európai Központ Bank próbálkozást tett arra, hogy meghatározza a kriptovaluta fogalmát, ezzel is valamiféle keretet adni neki.

„olyan digitális értékmegtestesítő, amelyet nem központi bank, hitelintézet vagy elektronikus pénzkibocsátó intézmény bocsát ki, és amely bizonyos esetekben a pénz helyettesítésére használható.”

Ez a meghatározás azonban nem jogi jellegű. A fentiek alapján azt láthatjuk, hogy nem hogy nemzeti, de közösségi szinten sincs megfelelő meghatározása a kriptovalutáknak.

David Hedqvist Svédországban tervezett beindítani egy vállalkozást, amely a honlapján keresztül hivatalos nemzeti deviza és Bitcoin váltásával foglalkozna. A vállalkozás szolgáltatásának ellenértéke jutalék lenne. A svéd adóbizottság feltételes adómegállapítás során a tevékenységet áfa mentesnek ítélte meg. Ezen döntéssel a svéd adóhatóság nem értett egyet, előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel az Európai Bíróság elé terjesztette az ügyet, mely arra a döntésre jutott, hogy

a Bitcoin virtuális devizának nincs más célja, mint az, hogy fizetőeszközként használják,

és egyes gazdasági szereplők elfogadják azt, ezért indokolt az áfa mentesség alkalmazása a Bitcoin és a hagyományos devizák átváltására irányuló szolgáltatások esetén is. (C-264/14. számú ügy)

Ezen döntés megszületését követően áttörés történt ugyanis a kriptovaluták nyilvántartása és a tranzakciók adózása lényegesen egyszerűsödött, egyértelműbbé vált az Európai Unió, így Magyarország területén is. Fontos azonban kihangsúlyozni, hogy ez csak elsőfokú döntés, de az EU jogalkotási története azt mutatja, hogy a főtanácsnok véleménye a hatósági előírások egyfajta elővetítése. Amennyiben jogerőre emelkedik, úgy az EU valamennyi tagállamában irányelvként szolgálhat.

A Magyar Bitcoin Egyesületet 2015-ben vették nyilvántartásba, amely a Bitcoin üzleti- és magáncélú felhasználási lehetőségei elősegítésének céljával alakult. Ennek fényében számos rendezvényt is szerveznek, melyek egyikén Dr. Pajor Dávid és Dr. Nemessuri Péter ügyvédek és egyben az MBE alapító tagjai a Bitcoin magyarországi felhasználásának jogi és adózási kérdéseivel kapcsolatos ismeretterjesztő előadást tartottak. Kezdetben csak ötletelés szinten folyt tanácskozásuk azonban A fent említett EB döntés számukra is nagy előrelépést hozott, ugyanis a döntésben kinyilatkoztatott megállapítások – vagyis, hogy a Bitcoin virtuális deviza, illetve a hagyományos devizáktól annyiban tér el, hogy nem a kibocsátóval szembeni követelésen, hanem szerződéses megállapodáson alapul és a vele végzett tranzakciók pénzügyi műveletnek minősülnek, amihez nem szükségesek pénzügyi intézmények közreműködése – kettős jelentőséggel bír. Egyrészt

a Bitcoin hétköznapi valutára való átváltása áfa mentes,

másrészt ezt a tevékenységet nem kizárólag pénzügyi intézményi besorolással és ahhoz megfelelő engedéllyel rendelkező társaságok végezhetik. Mindezek tükrében az általános fizetőeszköz szerinti bizonylatolási és adózási környezetben lehet mozogni.

A Bitcoin és más kriptovaluták esetén három tranzakciót különböztethetünk meg, ezek a coinok bányászata, azok elfogadása és a velük való fizetés. Ezen tranzakciók tekintetében különbséget kell tennünk magánszemélyek és vállalkozók között ahhoz, hogy adóügyi szempontból megfelelő megítélés alá essen egy-egy tranzakció.

A bányászatot végző magánszemély a kitermelt Bitcoinból származó jövedelmet az összevont adóalapba kell, hogy beszámítsa, mint önálló tevékenységből származó jövedelmet. Az összevont adóalap 78%-a után 15% jövedelemadó és 27% EHO megfizetésére lesz köteles minden negyedév végét követő hónap 12-éig az ’53-as bevallásban, azaz a nyereség után 32,76 százalék az adóteher..

Habár egyre elterjedtebb, hogy fizető eszközként használják a Bitcoint és a hasonló kriptovalutákat, mégis talán a legjellemzőbb tranzakciós forma az, amikor a befektető passzívan élvezi befektetésének hasznait. Így a könnyebb érthetőség érdekében hozok egy viszonylag egyszerű levezetést.

Példa: a felhasználó befektet a Bitcoinba 100 ezer forintot, kap érte 120 ezer forintot, ekkor a különbség (20 ezer forint) pontosabban annak 78%-a után fizet 15+27=42 %-ot. A 78 százalék 42 százaléka 32,76 százalék, azaz 6.552 forint. Gyakorlatilag a Bitcoinból származó pénzből az adókötelezettség a nyereség egyharmada.

Amennyiben a bevételt forintban kiveszi, akkor a kézhez kapott forint után kell kiszámolni az összeget, levonva belőle a befektetés értékét.

Ha nem veszi ki, hanem visszaforgatja vagy csak egyszerűen a Bitcoin pénztárcában hagyja, akkor pedig az előző hó 15-i MNB euró árfolyammal számolva kell kikalkulálni a nyereséget forintban és ebből levonva a befektetés értékét, áll elő a nyereség, ami után a 32,76 százalékot fizet.

Ebből következik, hogy mindaddig, amíg a hozamokból nem ér el legalább annyi forintot átszámítva, mint amennyit beletett a saját pénzéből,

a bevétele után nem kell adóznia, akkor sem, ha kiveszi, és akkor sem, ha visszaforgatja.

Ha viszont visszaforgatja, az ismét befektetésnek számít, tehát annak erejéig ismét nem kell adóznia!

A vállalkozónak a bányászat során létrejött Bitcoint előállítási költségként kell nyilvántartani. Értékesítéskor/felhasználáskor a nyereség az értékesítés/felhasználás nettó árbevétele után 10% társasági adó és 2% iparűzési adó fizetési kötelezettség keletkezik.

Az elfogadó magánszemély a jogügylettel kapcsolatos bizonylatokat meg kell, hogy őrizze, a jóváírás összegét és időpontját, illetve a jóváíráskori vagy választott árfolyamot dokumentálnia kell. Elfogadás esetén áfa fizetési kötelezettség nem keletkezik.

Ha a vállalkozó az elfogadó fél, számviteli bizonylatot (átutalásos számla) köteles kiállítani, amely az általános adatokon túl tartalmazza a forint és a Bitcoin összegét, valamint a szerződéses vagy kiválasztott árfolyamot és analitikus nyilvántartást kell vezetni egyéb nyilvántartásoktól elkülönítve. Adózási kötelezettsége ugyanúgy jelentkezik, mintha az ellenértéket hagyományos devizában fizették volna meg.

Bitcoinnal történő fizetés esetén mindkét kötelezett típusnál árfolyamnyereség vagy éppen veszteség keletkezik. A nyereséget a felhasznált Bitcoin szerzése és felhasználása közötti különbözetből kell kiszámolni, árfolyamveszteség esetén a számítási mód ugyanez.

Ha magánszemély használja a virtuális devizát azt

önálló tevékenységből származó jövedelemnek kell tekinteni

és árfolyamnyereség esetén 15% SZJA és 14% EHO fizetési kötelezettsége keletkezik.

Ha vállalkozó fizet vele, a pénzügyi műveletek eredményei között kell kimutatni és árfolyamnyereség esetén adóalap növelő tételként kell figyelembe venni, illetve 10% TAO fizetési kötelezettsége keletkezik. Amennyiben árfolyamvesztés keletkezik úgy azt adóalap csökkentő tételként kell beszámítani. Iparűzési adó iránti fizetési kötelezettség viszont egyik esetben sem lép fel.

Nyereség esetén, ha azt a vállalkozásból ki szeretnék vonni osztalékadó fizetési kötelezettség mellett, az osztalékra jogosult oldalán 15% SZJA és 14% EHO fizetési kötelezettség is keletkezik.

Fontos lehet, hogy a teljesítés helyét minek alapján lehet megállapítani. Magánszemély esetén ez az adófizetésre kötelezett magánszemély állandó lakóhelye vagy tartózkodási helye, vállalkozás esetén pedig a tevékenységének helye vagy székhelye szerinti állam.

Mint ahogy a bevezető részben már utaltam rá a Bitcoin és a virtuális valuták rendszere számos előnnyel van felruházva, többek között – és a jelenlegei pénzügyi rendszer számára talán a legfontosabb előny – hogy nincsenek tranzakciós költségek és azok azonnal végbemennek.

A Bitcoin rendszerének alapját a blockchain adja, mely egy megosztott, decentralizált adatbázis, ami folyamatosan bővül és ezt valamennyi felhasználó tárolja, illetve hozzáfér (distributed ledger) miközben nincs szükség központi egységre vagy nyilvántartásra. Ez biztosítja az imént említett előnyöket.

Az utóbbi másfél évben számos hírt olvashattunk a Bitcoin-tőzsdék csődjéről, visszaélésekről illetve arról, hogy

a rendszer sajátosságaiból eredően bűncselekmények melegágyát képezi.

Mivel a Bitcoin értékét az adja, hogy mennyien bíznak meg benne és mennyire széles körben elismert fizető eszköz így egy-egy negatív hangvételű hír igen csak meg tudja tépázni hírnevét és értékét is. Mindezekkel párhuzamosan az is olvasható volt, hogy a világ befolyásos bankjai kutatják a Bitcoin titkát, vagyis arra próbálnak rájönni, hogyan tudják működési elvét saját rendszerükbe átültetni. Egy elemzés szerint durván 15-20 milliárd dollárt takaríthatnának meg önmagában azzal, ha a különféle elszámolási rendszereiket a Bitcoinnál látott minta szerint lecserélnék. Most akár napokig, vagy extrém esetben hetekig tartó értékpapír-tranzakciókat percek alatt is elszámolhatnák. Ha mindez sikerülne a Bitcoin valóban gyökereiben rázza majd fel a hagyományos pénzügyi rendszert (még ha eredetileg nem is így képzelte el).

A cikk az Ars Boni 2016-os cikkíró pályázatára készült írás szerkesztett változata.

Kovács Tímea

***

Ha nem szeretnél lemaradni további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon!

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.