Te tudod, mi az a bizalmi vagyonkezelés?

A bizalmi vagyonkezelés viszonylag új jogintézmény hazai jogunkban. A magánvagyonok kezelésére létrehozott megoldásnak fontos szerepe van ezeknek a nagyméretű vagyontömegeknek a kezelésében: azok egyben tartását, az öröklés megkönnyítését vagy kedvezőbb adózási megoldásokat is jelenthet. Éppen ezért némi bizalmatlanság is övezte a bizalmi vagyonkezelés hazai bevezetését. Az Arsboni jogász Dzsemboriján ezért az Andersen szakértői engednek betekintést a vagyonkezelési forma rejtelmeibe.

A vagyonkezelésnek sokféle formáját megkülönböztethetjük, hiszen a legjobb megoldás számos tényezőtől függ, így az adott vagyon méretétől, a vagyonelemek jellegétől, a vagyonrendelő, vagyonkezelő és kedvezményezett személyektől egyaránt.

A jogintézmény, illetve ehhez hasonló megoldások a legtöbb modern piacgazdaságban megtalálhatók valamilyen formában. A jogalkotó itthon 2013-as Ptk.-ban szabályozza a jogintézményt, ezért hazánkban viszonylag új megoldásnak tekinthető. A jogintézmény az angol „trust” némiképpen átalakított hazai megfelelője.

A legfontosabb jellemzője, hogy a vagyon eredeti tulajdonosa (a vagyonrendelő), a vagyon felett rendelkezni jogosult személy (a vagyonkezelő) és a kedvezményezett személy elválik. A megoldás elsődleges célja, hogy az adott magánvagyon ne aprózódjon el, annak hasznait a kedvezményezettek tovább élvezhessék anélkül, hogy a vagyonkezelés terhe az ő feladatuk lenne.

Az ilyen fajta vagyonkezelés iránti igény akkor merülhet föl, ha az eredeti tulajdonos nem tud, vagy nem kíván a foglalkozni az adott vagyonnal. Ilyen igény előfordulhat többek között generációváltáskor felmerülő helyzetekben. Abban az esetben például, ha egy gyermek nem kíván tovább vezetni egy sikeres családi vállalkozást, a bizalmi vagyonkezelés keretet teremt ahhoz, hogy egyszerűen kezelhető legyen a vagyon. Szintén jó megoldás lehet a bizalmi vagyonkezelés mivel a nagyméretű vagyonok kezelése komoly szaktudást igényel.

A bizalmi vagyonkezelést ugyanakkor kritikák is érik: a jogviszonyban szereplő személyek elválásával és a laza felügyelet által lehetőséget teremt arra, hogy a vagyonrendelők, kedvezményezettek elrejtőzhessenek a nyilvánosság elől. A felügyeletet gyakorló MNB jogkörei ugyanis korlátozottabbak, mint a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások esetében. A bizalmi vagyonkezelésre továbbá nincs egységes uniós szabályozás sem.

A bizalmi vagyonkezelés intézménye tehát egy relatíve új megoldás a magyar polgári jogban, annak működése, adójogi vonatkozásai azonban még kevésbé ismertek, holott a jogintézmény számos érdekes szakmai kérdést felvet. Ha szeretnél többet megtudni a bizalmi vagyonkezelésről, akkor csatlakozz te is az Arsboni jogász Dzsemborijához!

Az esemény házigazdái Boár György, az Andersen associate partnere és Eperjesi Zsolt, az Andersen ügyvédje lesznek. A Dzsemborin a bizalmi vagyonkezelésen túl az ügyvédi és adótanácsadói lét kihívásairól és az Andersenről, mint munkahelyről is kérdezheted a házigazdákat!

A Dzsemborit június 9-én szerda este, 18 órától online, Zoom-on keresztül tartjuk.