A digitalizációnál nehéz nemzetközibb kihívást elképzelni. A válaszok sem szűkülhetnek le a nemzeti jogalkalmazás szintjére. Nem véletlen, hogy az Európai Unió tagállamai közötti bűnügyi együttműködés keretrendszerében kiemelten van jelen a korszerű technológiák használata.
Az Európai Unió Tanácsa 2020. október 8-i következtetéseivel arra szólította fel a Bizottságot, hogy 2020 végéig dolgozzon ki átfogó uniós stratégiát az igazságszolgáltatás digitalizációjára vonatkozóan, és fejlessze tovább az uniós igazságügyi eredménytábla releváns, a digitalizációra irányuló mutatóinak nyomon követését, hogy segíteni tudja az EU-t és a tagállamokat az igazságszolgáltatáshoz való jog zökkenőmentes biztosításában, az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságának javításában és a hatékony határokon átnyúló igazságügyi együttműködés lehetővé tételében.
Mindezekre figyelemmel indította el az Európai Bizottság a Digital Criminal Justice elnevezésű projektet, amelynek első eredményeként 2020 szeptemberében egy átfogó jelentés kiadására került sor a határon átnyúló digitális büntető igazságszolgáltatás tárgyában (Cross-border Digital Criminal Justice – Final Report). E vizsgálati jelentés – amely egyelőre az Európai Bizottság hivatalos álláspontjának nem tekinthető – a digitális büntető igazságszolgáltatás koncepcióját az alábbi elvek érvényre juttatása útján kívánja megvalósítani:
- a határokon átnyúló igazságügyi együttműködésben résztvevő szerveknek biztonságosan kell kommunikálniuk és információt cserélniük digitális eszközökön keresztül (biztonságos kommunikáció és a bűnügyi személyes adatok bizalmas kezelésének elve);
- biztosítani kell a tagállami bűnüldöző hatóságok és uniós szervek, illetve ügynökségek által használt informatikai rendszerek közötti átjárhatóságot (interoperabilitás elve);
- az érdekelt feleknek hatékonyan és a minőségbiztosítás követelményének szem előtt tartásával kell kezelniük az adatokat (minőségi adatkezelés elve);
- az európai digitális büntető igazságszolgáltatási térben résztvevő szervek által használt platformnak alkalmasnak kell lennie a határon átnyúló, és egymással személyi és/vagy tárgyi összefüggésben álló bűnelkövetések egymással való összekapcsolására (büntetőügyek összekapcsolhatóságának elve);
- a közös nyomozócsoportok létrehozásának és működtetésének folyamatát digitálisan támogatni, és ezáltal egyszerűsíteni kell;
- biztosítani kell az együttműködésben résztvevők számára a szükséges digitális eszközökhöz való hozzáférést (digitális infrastruktúra biztosításának elve).
Amikor ezeknek az elveknek az érvényesülését vizsgáljuk, akkor szem előtt kell tartani, hogy a jogi technológiákat a bűnüldöző szervek kétféleképpen tudják használni: adminisztratív-szervezési-koordinációs célokra, valamint a jogalkalmazást érintő érdemi módon.
A technológiai újítások használata az adminisztratív tevékenységekre vonatkozóan többféle formában jelentkezhet: a büntetőeljárásban részt vevő szervezetek közötti kommunikáció javítása (pl. a hatóságok közötti videókonferencia útján lebonyolított távoli kommunikáció), a szolgálatok által kibocsátott és feldolgozott iratok elektronikus áramlásának biztosítása (pl. kizárólag elektronikus formátumú iratkezelés), bizonyos rendészeti cselekményeket automatizáló eszközök bevezetése (pl. beadványok készítése vagy bűncselekményekről szóló bejelentések kezelése) egyaránt az említett tevékenységfajták ellátását segítik elő.
A technológiai piacon elérhető jogi iratautomatizálási szoftverek könnyen alkalmazhatók a szolgálatok adminisztratív munkájában, mivel alkalmasak a szabványos iratelemek gyors előkészítésére. Hasonlóan ehhez, megkönnyítheti a rendvédelmi szervek munkáját az automatikus beszédfelismerő (ASR) és az optikai karakterfelismerő (OCR) rendszerek elterjedése, amelyek jelentősen felgyorsíthatják a formális tevékenységeket (pl. egy tanúvallomás rögzítése). A mesterséges intelligencia alkalmazása ebben a körben (is) hasznosulhat, így például egyes nyomozó hatóságok munkáját már rendőri chatbotok segítik, amelyek lehetővé teszik a bűncselekmények nyomozó hatóság részére történő azonnali bejelentését.
A büntetőeljárások sikerét érdemben elősegítő digitális eszközök kimerítő felsorolása nyilvánvalóan nem lehetséges, ugyanakkor annak főbb területei a következők szerint határozhatók meg:
- a bűncselekmények elkövetésének előrejelzése;
- a bűncselekmények és elkövetőik felderítésének automatizálása;
- a döntéshozatali folyamatok automatizálása;
- a bizonyítékok automatizált elemzése, és
- a bizonyítékok, illetve elemzési eredmények hatóságok közötti megosztása.
Utóbbi terület érinti elsődlegesen a tagállamok közötti bűnügyi együttműködést koordináló szervek működését, amelynek megvalósítási hátteréül elsődlegesen az e-CODEX és az abba beépülő e-EDES [e-Evidence Digital Exchange System] rendszerei szolgálnak majd. Az Európai Unió e platformokat szánja ugyanis a digitális információ-megosztás jövőbeni fő színtereinek. Ezzel összhangban az Európai Bizottság javaslatot dolgozott ki a polgári és büntetőügyekben történő határokon átnyúló kommunikációra szolgáló számítógépes rendszerről (e-Codex rendszer) és az (EU) 2018/1726 (ún. eu-LISA) rendelet módosításáról, amelyet 2020. december 2-án tett közzé. Az Európai Parlament e javaslattal kapcsolatos állápontját – első olvasatban – 2022. március 24-én publikálta.
E javaslatra épülnek rá a következő, a közelmúltban, 2021. december 1-jén ismertté vált további jogalkotási kezdeményezések:
- az igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés digitalizálásáról a határokon átnyúló polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben, valamint egyes jogi aktusok módosításáról az igazságügyi együttműködés területén;
- a terrorista bűncselekményekre vonatkozó információcseréről és együttműködésről szóló 2005/671/IB tanácsi határozatnak a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós szabályokkal való összehangolásával összefüggő módosításáról;
- együttműködési platform létrehozása a közös nyomozócsoportok működésének támogatására és az (EU) 2018/1726 rendelet módosítása.
Az említett fejlesztési irányok célja egységesen az, hogy ösztönözze a büntetőügyekben folytatott eljárások digitalizálását a jogállamiságnak és az alapvető jogokkal kapcsolatos garanciáknak az Unióban való megerősítése érdekében, különösen az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése révén.
Az ügyekkel kapcsolatos adatok határokon átnyúló elektronikus cseréje céljából már korábban kifejlesztésre kerültek olyan eszközök, amelyek nem váltották fel, illetve nem tették szükségessé a tagállamokban már meglévő háttérrendszerek lecserélését vagy azok költséges módosítását. Az online adatcsere révén folytatott e-igazságügyi kommunikáció (e-CODEX és e-EDES) rendszere az ezidáig kifejlesztett legfontosabb ilyen eszköz.
Az e-CODEX-rendszer interoperábilis megoldást kínál az igazságszolgáltatási ágazat számára az illetékes nemzeti hatóságok, például a bíróságok vagy egyéb szervezetek informatikai rendszereinek összekapcsolásához. Ennélfogva az e-CODEX rendszert kell előnyben részesített megoldásnak tekinteni a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén történő kommunikáció céljára használt, a nemzeti informatikai rendszereket összekötő interoperábilis, biztonságos és decentralizált kommunikációs hálózat vonatkozásában.
Az e-CODEX mellett az elektronikus bizonyítékok digitális cseréjére szolgáló rendszer lehet a másik olyan eszköz, amely a bűnügyi együttműködés digitalizációjának központi elemeként szolgálhat. Az e-EDES egy olyan informatikai eszköz, amelynek segítségével a tagállamok hatóságai biztonságosan, digitális formában oszthatnak meg egymással elektronizált vagy már elektronikus formában létrejött bizonyítékokat. Jelenleg a hatóságok e célból postai, illetve elavultnak tekinthető elektronikus módszereket használnak, amelyek egyrészt lassúak, másrészt nem is rendelkeznek megfelelő biztonsági szabványokkal.
Következő cikkünkben az e-CODEX, illetve e-EDES rendszerek működésének sajátosságait mutatjuk be.
A cikk a Digitális jogalkalmazás rovat keretében jelent meg. Az eddigi írásokat itt találod.
A szerző az SZTE ÁJTK Bűnügyi Tudományok Intézetének adjunktusa
***
Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.
