A gazdaság jövője az okosszerződések?

Egyre többet lehet hallani a Bitcoin-ról, és a Bitcoin-hoz hasonló kriptovalutákról, valamint a kriptovaluták alapjául szolgáló technológiáról, a blokkláncról. Egyre hangosabbak azok a felvetések is, hogy blokklánc technológia és a blokklánc technológia használatával létrejött úgynevezett „okos szerződések” a gazdasági élet vagy a közigazgatás számos területén nagyon jól használhatók lehetnek. De pontosan mire is?

Bizonyos szerződéseket meg lehetne úgy alkotni, hogy a szerződésben meghatározott esemény bekövetkezte esetén kifizetést teljesítsen, mint például a Hogan Lovells próbálta (és vetette el) a földrengések elleni biztosítási szerződéseknél.[1] Társaságokat meg lehet úgy alapítani, hogy az osztalék egy meghatározott rend alapján „automatikusan kerüljön kifizetésre”, illetve az is felmerült már, hogy bizonyos nyilvántartásokat blokklánc rendszerben tároljanak.[2] Tehát ez azt jelenti, hogy nem lesz szükség jogászokra, hanem mindent az okosszerződések fognak intézni?

Ebben a cikkben sem a blokklánc mögött álló technikát sem pedig az okosszerződéseket nem mutatjuk be részletesen (ezekről később írunk egy részletes, szakszerű cikket), de itt jelezzük, hogy valószínűleg minden ügyvédnek az álmai között szerepel az okosszerződésekkel működtetett földhivatal, ahol a megfelelő feltételek teljesülése esetén a változás automatikusan bejegyződik, és nem kell azon (több körben) vitatkozni az ügyintéző közalkalmazottal, hogy az üres oldalon miért nem szerepel a felek aláírása. Ezt az álmot mi is álmodjuk, de ebben a cikkben olyan kérdésekre szeretnénk felhívni a figyelmet, amik a technológia jelenlegi állapotában figyelmet érdemelnek, és amik miatt még talán korai lenne fontos dolgokat blokkláncra bízni:

I. A blokklánc technológia jelenleg nem megfelelően biztonságos. Ez így elsőre furcsán hangzik, mivel a blokklánc technológiát használó Bitcoinnal kapcsolatosan a leggyakrabban használt kifejezések a decentralizált (nincsen központja), titkosított, visszakövethető, de a mögötte álló rendszer mégsem biztonságos?

BaKERDEZNEL?

Hogyan ünnepelnek a jelöltek egy sikeres tranzakció után? Jár-e szabadság a szakvizsga felkészülés idejére? Ne tartsd magadban kérdéseidet, tedd fel őket bátran a Bakernek!

a) A Bitcoin titkosításának az erejét az adja, hogy azon rengeteg számítógép dolgozik. Ezt hívják „Bitcoin bányászatnak”, ugyanakkor ezért a munkáért a „bányászok” maguk is Bitcoint kapnak. Ez a jelenlegi konstrukcióban jól működik, de a kibocsátható Bitcoinok száma véges, és ha elfogy a „bányászható” Bitcoin, akkor kérdés az, hogy mivel lehet fenntartani a „bányászok” érdeklődését abban, hogy a titkosításban továbbra is részt vegyenek, és az alapul fekvő blokklánc titkosítását biztosítsák. Erre az egyik megoldás a tranzakciókért szedett díj, ami a (jelenleg is igen) lassú tranzakciós idővel dolgozó rendszerrel kombinálva kétséges, hogy fenn tudja tartani az ügylet (a nagyszámú számítógépek miatt drága) működőképességét.

b) A Bitcoin jelenlegi bányászati rendszere nem biztonságos, mivel összehangolt bányászok már 33%-al el tudják érni azt, hogy a részükre kedvezőbb kifizetések történjenek, és ez arra indítja a maradék bányászokat, hogy a kifizetéseket lefölöző csoporthoz tartozzanak,[3] amivel azután…

c) …át tudják venni a rendszer felett az irányítást is. Ez elsőre nem hangzik komoly veszélynek tekintve a Bitcoin mögött álló óriási számítási kapacitást, de például egy blokkláncokban tárolt földhivatali rendszer mögött lévő ingatlanvagyon megérheti komolyabb kapacitás összehangolását.

II. A rendszer titkosítása nincsen megfelelően megoldva- A blokkláncokban ugyanis nem kizárólag a saját magunkhoz kapcsolódó információt tároljuk, hanem mindenki máshoz kapcsolódó információt is. Képzeljünk el egy vállalatot, aminek a részvényei blokkláncokban vannak tárolva, és a társaság működését okosszerződések irányítják, a társaság pedig kriptovalutában fizet a beszállítóinak. Meddig maradhat titokban az, hogy a társaság melyik beszállítónak mennyit fizet? Vagy ha valaki elkezdi venni a társaság részvényét, de arról a többi részvényest egyelőre nem szeretné értesíteni? És itt most egy társaságról beszéltünk, de bármelyik állami nyilvántartást vehetnénk példának, ahol szintén komoly hátrányt okozna az, ha az abban tárolt információ bárki számára hozzáférhető lenne.[4]

III. Elméletben nagyon demokratikusnak hangzik az, hogy a rendszer decentralizált, és nincsen központi hatalom, ugyanakkor ez a rendszer az átlagfelhasználó részére nem ad biztonságot. Miért? A rendszer mögött álló technikai hátteret (és a rendszerben esetlegesen szükséges fejlesztéseket) csak nagyon kevés ember fogja érteni, és a rendszerben résztvevő többség ki lesz téve ennek a kisebbségnek. Ez több problémával is járhat:

a) A kódot nagyon szigorúan kell auditáltatni, hogy megfeleljen a biztonsági szabályoknak;

b) Amennyiben valamilyen frissítést/változtatást kell eszközölni, akkor vagy szükséges mindenkinek a beleegyezése (és akkor a nem hozzáértő tagok elfogadják a hozzáértő tagok javaslatát), vagy kijelölnek egy bizottságot, aki dönt a frissítésekről, vagy nem tudnak alkalmazkodni.[5]

IV. Az okosszerződések igazából nem okosak, sőt egy átlagos szerződéshez képest sokkal egyszerűbbek. Egy szerződésben ugyanis nem elég leképezni azt, hogy ha „A” történik, akkor a szerződést automatikusan kifizetést teljesít, hanem összetett életviszonyokat kell leképezni, amire a szerződés már nem tanítható be. (Ráadásul, ha a szerződés téves kifizetést teljesít, utána nehéz ezt a helyzetet kijavítani, és a téves utalást visszajuttatni a jogos tulajdonosához.)

V. Legvégül pedig vegyük a szabályozás példáját. Ha nincs egy központi szerv, aki felett állami kényszert lehet gyakorolni, akkor a kötelezettségek teljesítését nem lehet senkivel sem végrehajtatni.

Ezek csak kezdeti nehézségek, amik hamarosan megoldódnak a technológia fejlődésével? Jelenleg nem tudjuk, de aki komolyabb üzleti kockázatot telepítene ezekre a rendszerekre, annak érdemes ezekkel a kérdésekkel számolni.

Dr. Pálffy Miklós – Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda

Hivatkozások

[1] https://blogs.wsj.com/cio/2017/02/01/law-firm-hogan-lovells-learns-to-grapple-with-blockchain-contracts/

[2] De Filippi és Wright mutatja be azt, hogy amikor a síiták betörtek Szíriába, az első dolguk volt felégetni a földhivatalokat annak érdekében, hogy az esetlegesen később helyreálló rendszerben már ne lehessen a tulajdoni viszonyokat helyre állítani. (Primavera De Filippi és Professor Aaron Wright Blockchain and the Law: The Rule of Code Harvard University Press 110. oldal)

[3] Ittay Eyal and Emin Gün Sirer: Majority is not Enough: Bitcoin Mining is Vulnerable

[4] De Filippi és Wright (uo.)

[5] Atzori, Marcella, Blockchain Technology and Decentralized Governance: Is the State Still Necessary? (December 1, 2015). elérési hely SSRN: https://ssrn.com/abstract=2709713 or http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.2709713

*** Sárhegyi és Társai logo A Tőkepiacok és Financial Technologies rovat támogatója a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.