A halálbüntetés kronológiája Magyarországon

Hazánkban – európai gyakorlat szerint – a halálbüntetés gyakori büntetés-végrehajtási forma volt az igazságszolgáltatásban. A jogintézmény történetét vázoljuk fel.

Árpád-házi uralkodóink közül I. (Szent) István az emberölést és a rágalmazást, I. (Szent) László a lopást büntette halállal.

Hunyadi Mátyás az egyházak megszentségtelenítését és a nemesi kúriák fosztogatását, idegen pénzek behozatalát és elfogadását, rablást rendelte el halállal büntetni.

A Werbőczy Hármaskönyv szerint “főbenjáró ítélettel kell büntetni a tolvajokat, rablókat, haramiákat, fosztogatókat, gyilkosokat, a nemeseket megsebesítőket vagy megverőket”.

Legal Fest 2019 - Regisztráció

Regisztrálj még ma a Legal Fest-re, ez év legnagyobb jogász közösségi eseményére!

A  XVI. században kialakultak a kivégzési módok egyszerű és minősített formái. Egyszerű kivégzési módszer volt a lefejezés, az akasztás, a vízbefojtás és a zsákba kötés. Minősített csoportba tartozott az  élve megégetés, a kerékbe törés és a karóba húzás.

Az Osztrák-Magyar Monarchiában jelentek meg először kísérletek a kínzások és halálos ítéletek visszaszorítására. Mária Terézia rendeletben tiltotta meg a kínzás alkalmazását. Fia, II. József csak a katonai bíráskodásban hagyta meg a halálbüntetés intézményét.

Habsburg–Lotaringiai Ferenc József Károly, ismertebb nevén Ferenc magyar király 1814. május 15-én kelt leiratában tiltotta meg a halálbüntetés végrehajtása előtt  a csonkolást, kínzást.

Szemere Bertalan szerint eme ítélet-végrehajtási formula anakronizmus. Az 1843-ban kelt Btk-javaslat kihagyta a halálbüntetést, de a konzervatívok nyomása következtében végül nem fogadták el a tervezetet. Az 1878-as  Csemegi-kódex szűk körre korlátozta a halálbüntetést: gyilkosság és felségsértés lehetett a kiváltó oka.

A második világháborút követően alkalmazását kiterjesztették, és politikai, gazdasági, sőt tulajdon elleni bűntettekre is kiszabták.

A Csemegi-kódex általános részét felváltó 1950. évi II. törvényben már általános büntetési nemként jelent meg a halálbüntetés. Koncepciós perekben és az 1956-os forradalom után számos halálos ítéletet hajtottak végre.

Az 1961-ben keletkezett Btk-ban 28 rendelkezés adott módot a halálbüntetésre. A szabályozás 1971-ben (28. tvr.) és  1978-ban (Btk.) módosult.

Magyarországon a halálbüntetést 1990-ben törölték el, miután az  Alkotmánybíróság 23/1990. (X. 31.) AB határozatában alkotmányellenesnek nyilvánította azt, az Alkotmány 8. és 54. §-a alapján.

Vadász Ernő (1959 v. 1960 – 1988.07.14), az utolsó kivégzett

Tiszacsegei lakos volt. Életmódja devianciájában az is lehetett az okozat, hogy csavargó és munkakerülő életmódot folytatott. Húszas éveiben már büntetett előélettel rendelkezett.

A bűncselekményét, amiért halálra ítélték, 1986. december 10-én követte el: miközben kocsmában iszogatott, felfigyelt egy törzsvendég férfire, aki jómódúnak látszott, feltehetőleg sok készpénzt tartott magánál, amit észrevett Vadász Ernő.

Vadász a tiszacsegei utcán egy csavargótársával szövetkezve megtámadta a férfit. Áldozatukat kirabolták és úgy összeverték, hogy az a helyszínen belehalt súlyos sérüléseibe. A férfit brutálisan megkínozták előtte. Vadász és társa ezután a megtámadott férfi lakására ment, amelyet szintén kiraboltak.

A zsákmány kevésnek bizonyult számukra, ezért még a gyilkosságot követő éjszakán Vadász feltörte és kirabolta a helyi ÁFÉSZ kisvendéglőjét.

A ügyészség az alábbi vádpontokat fogalmazta meg:

  • kitervelten és nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette,
  • nagyobb értékre elkövetett lopás bűntette,
  • okirattal való visszaélés bűntette.

A vétségek miatt a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság halálbüntetést szabott ki.

A kivégzésre, amely Magyarország jogtörténetében az utolsó, 1988. július 14-én került sor.

Forrásjegyzék
  1. Emberölésért halálbüntetés; Petőfi Népe; 1988. január 15., 8. old.
  2.  Kivégezték a tiszacsegei gyilkost; Petőfi Népe, 1988. július 15., 3. old.
  3.  Az utolsó kivégzés MagyarországonSzeged.hir.24.hu, 2012. augusztus 21.
  4.  Kisnémet Judit: A halálbüntetés története Magyarországon. Magyar Rendészet 2015/6. szám
  5.  A halálbüntetés megszüntetése Magyarországon (szerk.: Dr. Horváth Tibor), Halálbüntetést Ellenzők Ligája, 1991., Miskolc

Gyakornoki Programunk támogatói:

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

MEGOSZTÁS