Megnyitottad mostanában a Twittert? Nem baj ha nem, én igen! A korábban 88 millió követővel rendelkező @realDonaldTrump profil helyén viszont nem olvashattam egyebet, minthogy: „felfüggesztett fiók”. Felmerül a kérdés, miszerint a közösségi média szolgáltató ezzel a lépésével alapvetően korlátozta-e a volt amerikai elnök szólásszabadságát.
Mivel indokolt a Twitter?
Az amerikai Kongresszus január 6-ai megtámadását követően, pénteken a Twitter bejelentette Donald Trump fiókjának tartós felfüggesztését. A szolgáltató indokai a következők: az elnök bejegyzései erőszakra bujtanak fel és alapvetően sértik a Twitter-szabályokat.[1] Hamar a Twitter nyomdokaiba lépve a Snapchat és a Twich is letiltotta az elnök profiljait, a Tiktok pedig Trump korábbi, felbujtó jellegű Twitter bejegyzéseihez mellékelt hashtagek használatát tiltotta meg. [2]
Sokan üdvözítően fogadták a legnagyobb internetes platformok döntéseit. Akik csupán szórakozásból olvasták az USA elnökének bejegyzéseit, hamar tovább léptek, míg mások az alapvető jogok sérelméről kezdtek gondolkozni. A New York Times január 9-i vélemény cikkének címe már a következő mondattal jelent meg: „a Twitter megmutatta, hol van most a hatalom”. [3] A Twitter döntése számos, már eddig is létező problémára világít rá. Ugyanis a közösségi média oldalak működésére nem vonatkoztathatók egyértelműen a már kidolgozott alapjogvédelmi keretek.
Tisztázatlan viszonyok
A közösségi platformokon óriási szabadságunk van abban, hogy kihez és hogyan juttassuk el gondolatainkat. Mégis érezzük, hogy vannak korlátok. De melyek ezek, és kik döntenek róla?
A szólásszabadság alapjogát nemcsak nemzetközi egyezmények, hanem a legtöbb állam alkotmánya is rögzíti. Nem az abszolút, korlátozhatatlan alapjogok közé tartozik, de ennek ellenére komoly védelemben kell részesítenünk és a korlátozás csak kivételes lehet. A védelem egyik legfontosabb eleme, hogy az alkotmányok meghatározzák a lehetséges korlátozás kereteit, és az alkotmánybíróságok és a rendes bíróságok a gyakorlatban érvényesítik a védelmet. Azonban ez a védelem az egyes államokon belül érvényesül és nem globális magánvállalatokkal szemben.
Ha figyelmünket az Amerikai Egyesült Államok jogi szabályozása felé fordítjuk, azt láthatjuk, hogy a volt elnök nincs kedvező helyzetben. Ugyanis az 1966 óta hatályos törvény szerint a közösségi platformok szabadon dönthetnek a tartalmak törléséről, akkor is, ha azok nem jogsértők csupán kifogásolhatók. És hogy mi kifogásolható? Ez a platformok döntése. Továbbá a Kongresszus által készített rövid jelentés szerint valószínűleg nem állna meg a bíróság előtt egy közösségi média oldal eltávolítása miatti per, mert az amerikai alkotmányba foglalt szólásszabadsághoz való jog elsősorban azzal foglalkozik, amikor a kormány próbál valakit korlátozni a véleménynyilvánításában. [4]
Így joggal feltehetjük a kérdést:
melyek a pontos kritériumai a közösségi média fiókok felfüggesztésének? Túl nagy hatalom van-e a magánvállalatok kezében? Hogyan érvényesül jogaink védelme az interneten?
Vajon mik az érvek és ellenérvek?
A Twitter fiók felfüggesztése ellen és mellett is egyaránt szólnak érvek. A Kongresszus megtámadására tekintettel többen egyetértenek a szolgáltató döntésével. Jillian C. York író és aktivista nemcsak a szolgáltatók beavatkozása mellett érvel, hanem már jóval hamarabb szükségesnek vélte a fiók felfüggesztését. Szintén emellett szól a bejegyzések erőszakra felbujtó volta, hiszen szólásszabadság alapjoga nem terjedhet ki erőszakra ösztönzésre. [5] Azonban a fiók felfüggesztése valamennyi bejegyzésre egyetemesen kiterjed, nemcsak az erőszakra biztatókra. Továbbá joggal várhatunk el a politikai szereplőktől felelősségteljes, a hivatalukhoz méltó megszólalásokat, amelyek esetén fel sem merül a közösségi média hasonló intézkedéseinek a szükségessége.
Érv a profil felfüggesztése ellen az a jogos félelem, hogy ez a példa a közösségi oldalak szemében nemkívánatos profilok letiltásának dominószerű folyamatát indítja el. Aggasztó lehet, hogy a cenzúra sokszor eddig is egy különösen ellenszenves személy megcélzásával indult el. Továbbá érdemes megemlíteni, hogy sok Twitter bejegyzés, amely végül értékes bizonyítékká vált a volt elnök ellen indított keresetekben, mára már láthatatlan a profil felfüggesztése miatt. [6] Magánvállatok döntenek alapvető emberi jogokról, holott ezek korlátozása törvény által lehetséges legitim módon. A jelenlegi rendszerben nincsenek meg a szükséges garanciák és biztosítékok.
Nem tudjuk, hova fordulhatunk a közösségi média szolgáltató döntésével szemben, mert itt nem beszélhetünk egy kiépült jogorvoslati rendszer meglétéről.
Csak egy gyors kattintással elfogadjuk a vállalatok egyoldalúan meghatározott felhasználási feltételeit. [7]
Van megoldás?
A kérdés nyitott. Az viszont biztos, hogy pár Twitter bejegyzés is komoly kihívás elé állít minket és új megoldásokat kell találniuk nemcsak a közösségi média hatalmaknak, hanem a valamennyi állam jogalkotójának is. Hiszem mi lesz akkor, ha rendszeressé válik a fiókok felfüggesztése? A nagyvállalatok uralják majd a nyilvánosság terepét? Szabadon és ellenőrzés nélkül dönthetnek a jogainkról? Létezik olyan megoldás, mely védi az értékpluralizmust, jogorvoslatot biztosít? Végül az államoknak kell beavatkozni a monopolhelyzet megszüntetése érdekében? És nem utolsó sorban, most már féltenünk kell a Twitter fiókunkat?
Az írás az Arsboni Gyakornoki Programjának keretében készült,
melyet a Baker McKenzie és a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda támogatott.
A cikk megírásához az Arsboni a Jogtár adatbázisát használta.
Irodalomjegyzék
***
Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.
