A zúzás magasiskolája – jogi kisokos zenészeknek

Sokan gondolkodnak zenekar-alapításon, de csak a legbátrabbak mernek belevágni. A hangszeres tudás mellett kitartás, eltökéltség és állóképesség szükséges. Azonban az arpeggiók és sweep picking mellett elkel egy kis jogi tudás is. Sok olyan kérdés merülhet fel, ami annyira nem ismert a zenekart alapítani kívánók között. A válaszokhoz azonban a metálzene rögös és vérzivataros útján keresztül vezet az út, amit egy fiktív történeten keresztül mutatunk be.

Metal Maiden – a nyitóakkord

A Metal Maiden egy feltörekvő metálzenekar, tagjai a középiskolában kezdtek el együtt zenélni. Kezdetben a feldolgozásokat és a kis létszámú bulikat tolták, de rövidesen eljutottak arra a szintre, hogy elkezdtek saját dalokat is írni. Ez vezetett az első album kiadásának a gondolatához, aminek megvalósításához felkeresték a Fatal Flame lemezkiadót. Ők elég nagymenők a szakmában, hazai és nemzetközi szinten is foglalkoznak zenekarok felfuttatásával, segítésével. Kötöttek egy úgynevezett 360 fokos szerződést, amelynek az a lényege, hogy a lemezgyártáson és a forgalmazáson kívül a kiadó magára vállal gyakorlatilag mindent, ami a zenekarral kapcsolatos. Ez magában foglalja például a fotózást, a „merchandise” áruk forgalmazását és a koncertek szervezését is.

A menedzser rövidesen felvette velük a kapcsolatot, elmentek az irodájába, és az elejétől a végéig átbeszélték a szükséges tudnivalókat. Külön és részletesen kitértek a szerzői jogi szabályozásra, amelynek ismerete a XXI. századi zenész számára elengedhetetlen fontosságú.

A szerzői jog a dal szerzőit illeti meg.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a banda gitárosa által írt Flooding Blood című szerelmes ballada a keletkezése pillanatától védelemben részesül, azt másnak szabadon felhasználni nem lehet.

A minőség nem számít, a dalnak eredetinek és egyéninek kell lennie. Az előbbi azt jelenti, hogy a mű nem másolat, az utóbbi az, hogy a gondolatok, érzések kifejezése egy szabadon választott módon történik. A későbbiekben kiderült, hogy a ballada dalszövegét a dobos barátnője írta. Ezzel társszerző lett, a gitárossal egyenlő arányban osztoznak a szerzői jogon és a a különféle jogdíjakból meghatározott százalékos arányban részesülnek.  Jogsértés esetén önállóan és egymástól függetlenül felléphetnek, valamint osztoznak a jogdíjon. Felhasználáskor mind a kettejük nevét fel kell tüntetni.

A zenekar tagjainak lehetősége van arra, hogy az együttműködés feltételeit és a bevétel elosztását egy szerződésben lefektessék, ami egy kvázi zenekari alkotmány.

A Metal Maiden többi tagja, akik „csak” előadják a dalokat, előadóművésznek minősülnek, ők azok, akik a szerzett dalokkal robbantanak a színpadon. Az előadóművészi jog egy szerzői joggal kapcsolatos szomszédos jog. Együttes alapítása esetén ezek a jogok egy egységbe állnak össze, egyesülnek és a tagok egy képviselő útján gyakorolhatják azokat. Ez lehet a zenekar egyik tagja vagy a menedzser is. A képviselő hozzájárulása elméletileg nem szabadna a koncerteket videóra venni vagy streamelni a neten, feltölteni, de ez a rendelkezés gyakorlatban nem tud érvényesülni. A kiadott koncertfelvételt másolni és árusítani is egyaránt tilos.

A már említett 360 fokos szerződés keretében a Fatal Flame kiadó felel a hangfelvételek előállításáért is. A banda a következő héten bevonul a stúdióba és rögzíteni fogják a darálós gitártengert, az „agyszétrobbantó” basszusgitárt, a 160 km/órás dobverő csapásokat és a világegyetemet megrengető hörgős éneket. A hangfelvétel-előállító jogai a szerzői jogokhoz kapcsolódó szomszédos jogokhoz tartoznak, melyeket szintén véd a törvény. Ezeket sokszor hívják kiadói jogoknak is a köznyelvben, mivel az esetek többségében a kiadók felelnek a hangfelvétel előállításáért. A jogosult hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a felvételt többszörözzék, letöltsék, terjesszék, lehívásra hozzáférhetővé tegyék, azaz feltöltsék.

A törvény nem csak az egész dalt védi, hanem egy részlet is védelem alá kerülhet. Gondoljunk csak az utóbbi idők egyik legnagyobb hazai szerzői jogi botrányára a Kanye West és a Gyöngyhajú lány esetére. Az amerikai rapper felhasznált egy részletet az Omega együttes híres slágeréből, ami miatt a zenekar egykori billentyűse, a zenemű szerzője, Presser Gábor pénz követelt tőle. Kanye nem csak a szerzői jogokat sértette meg, hanem a másik két kapcsolódó szomszédos jogot is, mivel a közvetlenül felhasználta a hangfelvételt, amin a zenekar tagjai előadták a dalt. Az ügy egyébként peren kívüli megállapodással zárult.

A kiadói szerződés szerint a szerzőnek a műveket a Fatal Flame rendelkezésére kell bocsátania, aki jogosult kiadni és forgalomba hozni azt. A zeneszámok kereskedelmi forgalomba hozatala történhet hagyományos, fizikai formában és digitálisan.

Miután megbeszélték a részleteket, aláírták a szerződést és elkezdődött a közös munka. A cél a Wacken Open Air fesztivál!

I am the Law – mert a jogszerűség menő

A menedzser tanácsára a zenekar következő lépése a zeneművek bejelentése volt, amit Magyarországon az Artisjus Magyar Jogvédő Iroda Egyesületnél lehet megtenni. Ez a szervezet a zeneszerzők, szövegírók, irodalmi szerzők egyesülete, kifizeti a szerzők számára a befolyó jogdíjakat és képviseli őket az esetleges jogsértés esetén. A közös jogkezelés azt jelenti, hogy a szerző megbízást ad egy egyesületnek, szervezetnek, hogy szedje be a jogdíjakat bizonyos tevékenységek után, amik után a zeneszerző egyszerűen képtelen lenne megtenni ezt. Például, ha a Metal Maiden dala szól háttérzeneként a tetoválószalonokban, akkor lehetetlen lenne az összes üzletbe elmennie, hogy begyűjtse a pénzt a felhasználások után. Ezek az úgynevezett „kisjogos” engedélyezések, amiknek felhasználásához elegendő a közös jogkezelő szerv engedélye és a zsetont is ő gyűjti be utána.

Vannak olyan felhasználások, amelyekhez nem elegendő az Artisjus engedélye, közvetlenül a szerzőtől kell engedélyt kérni.

Ilyenek például az átdolgozások, a megfilmesítés, színpadra állítás és a kottakiadás.

Ezeket „nagyjogos” engedélyezéseknek nevezzük. A szerző megállapodhat egy zeneműkiadóval arról, hogy a befolyt bevétel egy bizonyos százalékáért, a cég begyűjti ezeket a jogdíjakat és kifizeti a szerzőnek.

Fontos megjegyezni, hogy az átdolgozás nem egyenlő a feldolgozással. Az előbbinél eredeti zenemű keletkezik, a már meglévő zenemű felhasználásával. Az utóbbinál a mű változatlan formában marad. Az, hogy meddig terjed a feldolgozás és mi után számít a zene átdolgozásnak, zeneelméleti kérdés, az Artisjus átdolgozási bizottságai vizsgálják az eseteket.

A Metal Maiden megjelenő Dark Disease albumának utolsó száma egy Ronnie James Dio dal lesz a zenekar előadásában. Ehhez a banda semmi egyénit és eredetit nem tesz a számhoz, csupán áthangszereli azt. Ez egy feldolgozásnak minősül, amiért elegendő megkeresni az Artisjust, ugyanis számos külföldi jogkezelővel kapcsolatban áll. Azonban, más a helyzet, ha a Modern Talking Cheri Cheri Lady című számának metál adaptációját készítik el és még egy új dalszöveget és egy tekerős szólót is írnak hozzá. Az már valószínűleg eléri az átdolgozás szintjét, amihez a szerző vagy az őt képviselő engedélye szükséges. Az átdolgozás mértékétől függően oszlanak meg a jogdíjak az eredeti dal és az átdolgozás szerzője között. A kottakiadás a zenemű kottájának az értékesítését jelenti.

Az Artisjus mellett két nagy közös jogkezelő szerv van jelen a zeneiparban: Előadóművészi Jogvédő Iroda (EJI), ami az előadói jogokban érdekelt és a Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége (MAHASZ) ami, a hangfelvétel előállítójának jogait érvényesíti.

Közös jogkezelő és érdekképviseleti szervezetük a ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért Egyesület, ami segíti a munkájuk összehangolását.

Y’all Want a Single – ki, hogyan és miért kapja a pénzt?

Ahhoz, hogy tisztábban lássák a pénz mozgását a zeneiparban, a menedzser elmagyarázta, hogy pontosan miért és kitől kaphatnak pénzt az egyes tagok. Két fő terület van, ami bevételt hozhat: a hangfelvétel értékesítése és a koncert.

A koncert, a színpadon végzett őrjítő riffeket sűrűn magába foglaló munka után a szerző és az előadó is kap pénzt. Az előbbi azért, mert dalai a nyilvánosság előtt elhangoztak, ami akkor is jár, ha ő is a zenekar tagja, ez a Metal Maiden esetében jellemzően a gitáros, név szerint. Ez az úgynevezett közvetett bevétel, amit a koncert szervezője, mint felhasználó az Artisjuson keresztül fizet a gitárosnak. A többiek előadói jogdíjat kapnak a zúzásért. Ebben az esetben is a szervező a felhasználó. A kifizetés az elhangzott zeneművek számától függetlenül, a belépődíj arányában vagy a közönség létszámától függően történik. Ez közvetlen és azonnali bevétel, a köznyelvben ezt nevezzük gázsinak.

A félreértések elkerülése érdekében a zenekar művészegyüttesként úgynevezett előadóművészi szerződést köthet a koncert szervezőjével. Ebben a banda, mint megbízott vállalja, hogy munkaképes állapotban megjelennek egy meghatározott idővel a koncert előtt, odaviszik a hangszereiket, szükség esetén az erősítőket.

A koncert szervezője, vagyis a megbízott vállalja, hogy kifizeti a fellépés díját, biztosítja a koncert lebonyolításához szükséges technikai felszereléseket. Ez jelentheti például a fényeket, a hangosítást, az öltözőt, őrizetet a hangszereknek. Emellett a szervezőnek „le kell jelenteni” az Artisjusnak a koncertet. Ez az úgynevezett bejelentési kötelezettség, amit a szerző is megtehet, ami egyszerűbb, mert ő tudja pontosan, hogy hol és miket játszik a hat húr maximális őserejével.  Ez azért fontos, hogy a kifizetések megtörténjenek, és idő előtt ne haljanak éhen a srácok.

Régen az együttes tagja volt egy dudás, aki egy pár „folk metál” stílusú számban játszott, amihez a dallamot nem ő írta. Később kilépett, nem szeretett volna tovább részt venni a zenekar életében, nem fértek meg egy csárdában. Azonban belegyezett, hogy szívesen feljátssza az említett részeket a stúdióban. Amennyiben felvették az első albumot és megjelenik, a zenekar tagjai bevételhez jutnak minden eladott szám után, hiszen az ő játékuk hallatszik a lemezen vagy fájlon. Ez a pénz az előadói jogokhoz kapcsolódik és ugyanúgy megilleti a dudást, mint a többieket.

Amennyiben a Metal Maiden a rádióban és a tévében is zúz, a srácok a reklámbevételek után kapnak pénzt a csatornáktól a közös jogkezelőkön keresztül. A hangfelvétel készítője – ami jelen esetben a kiadó – is bevételre jogosult. Itt mind a három szervezet érdekelt, mivel szerző, előadó és hangfelvétel is érintett.

A kiadó szeretné eladni a All I Want for Weekend is Pogo című számot egy fesztivál reklámhoz kereskedelmi célú felhasználásra. Ilyenkor a reklám sugárzása után jutnak pénzhez a tagok, valamint a kiadó. Ebben az esetben is ugyanaz a helyzet a közös jogkezelőkkel, mint fentebb.

A korábbi példánál maradva, amennyiben a Metal Maiden zúzása szól háttérzeneként egy tetoválószalonban, akkor a háttérzene szolgáltatásáért, a szerző, az előadó és a kiadó is megkapják a nekik járó összeget. Ebbe a láncba bekapcsolódhatnak még bizonyos háttérzene szolgáltató cégek, akiktől különböző zenei csomagokat lehet vásárolni és ezek borzolják az agysejteket az üzletben jogszerűen. Általában a technikai felszerelést, hangfalakat is biztosítják. A zenék után járó jogdíjat minden esetben az Artisjus szedi be és osztja szét a jogosultak között.

Az egyes jogdíjak, bevételek és közös jogkezelők rendszerben való megértéséhez a menedzser által felrajzolta az alábbi ábrákat:

Through Blood and Dirt and Bone – a másik oldal

A zeneipari értékláncban a másik oldalán helyet foglaló Béla nagy rajongója a kemény zenének. Egy ideje figyelemmel kíséri a Metal Maiden zenekar munkásságát, a közelgő albumot is előrendelte már. Habár a bakelitnek és a kazettának egyfajta reneszánsza van, azonban már eltűnőben vannak a fizikai adathordozók, aminek főleg kényelmi okai vannak. Az elektronikus változat gyorsabban elérhető, nem megy tönkre, nem veszik el az erősebb srácok a suliban, és nem foglal sok helyet sem. A másik előnye, hogy egyesével is meg lehet vásárolni a számokat.

A digitális, online értékesítés, a fájlmegosztó és streamszolgáltatások valamint a Youtube az elmúlt években gyökeresen átalakította a zenei piacot.

A digitális szolgáltatók, mint a Spotify, az iTunes és a Deezer beékelődtek Béla és a zenekar közé. Ezek streaming vagy letöltés formájában juttatják el a zenét közönséghez, a fogyasztókhoz. Ezeket más néven on-demand szolgáltatásoknak is nevezik, a felhasználó egyenként válogathat a zenék között, hogy mit tölt le vagy hallgat meg.

Kevesebben ismerik őket, de a digitális aggregátoroknak is nagy a szerepe van ebben az egész folyamatban, Béla is nekik köszönheti a metált. Ilyen aggregátor például a WM Music Distribution (WMMD), a Dalok.hu vagy a Believe Digital. Az első kettő magyar cég, a harmadik nemzetközi, amely magyar képviselettel is rendelkezik. Feladatuk az, hogy eljuttassák a zeneszámokat a szerzőtől a szolgáltatóknak, amiért részesedést kapnak a hangfelvételhez kapcsolódó jogdíjakból. Emellett a YouTube-bal is együtt dolgoznak abban, hogy a jogosultak megkapják a pénzüket a feltöltött tartalmak után.

Béla szeretné feltölteni a Metal Maiden albumát YouTube-ra, de nem tudja, hogy ezzel sért-e szerzői jogot. Megkérdezi a jogban és a zeneiparban járatos barátját, aki azt mondja neki, hogy ez a szerzőtől, illetve a szerzői jogok tulajdonosától függ. Ők döntik el, hogy a zenéjük elérhető legyenek-e vagy sem, ezt a YouTube úgynevezett zenei irányelvek könyvtárában lehet megnézni. Itt három féle lehetőség állhat fenn egy számnál: bevételszerzés, globális letiltás és letiltás bizonyos országokban. Az első esetben a szerző úgy dönt, hogy szabadon fel lehet tölteni a videómegosztó oldalra az alkotását, amin hirdetések jelennek meg. Ezekből ő bevételhez jut az Artisjuson keresztül. Ebben a helyzetben, ha Béla nem tiltja le a reklámokat, nem kell szerzői jogdíjat fizetnie a feltöltésért. A második esetben, az alkotó nem járul hozzá, hogy a YouTube-on megjelenjen a zenéje. A harmadik esetben is hasonló a helyzet, azonban a korlátozás csak meghatározott országra terjed ki. A digitális zsaru szerepét a Content ID látja el, amely automatikusan szűri azokat a tartalmakat, amiknek feltöltését a szerző nem engedélyezte.

Az Európai Unió szerzői jogi irányelvének módosításáról már született nálunk több cikk is (ezek elérhetőek itt és itt). Összefoglalva: a YouTube-ra és a zenékre nézve a változás annyi lesz, hogy amennyiben az album feltöltése jogtalanul történik, akkor azt vizsgálják majd, hogy az oldal megtett-e mindent azért, hogy beszerezze a szerzői jogi engedélyeket, a védelem alatt álló műveket pedig letiltsa. A cél a YouTube felelősségének és a szerzők bevételeinek megnövelése volt. Valljuk be őszintén, hogy zenész szemszögből a YouTube nem a legnagyobb kincsesláda. A puding próbája azonban mindig az evés, a gyakorlatban ez sajnos úgy is elsülhet, hogy a YouTube egyszerűen nem engedélyezi az egyes tartalmakat az EU területén, megfosztva ezzel több millió embert a headbang élménytől.

A Metal Maiden és Béla ezen ismeretek birtokában már nagyobb önbizalommal vethetik bele magukat a zeneipar metáltengerébe, ami már nem számít ismeretlen víznek, rendelkezésre áll a metáltérkép.

A cikk megírásához az Arsboni a Jogtár adatbázisát használta.

Forrásjegyzék

Gyakornoki Programunk támogatói: