AB: Alkotmányellenes a közigazgatási felsőbíróság felállítása

Az Alkotmánybíróság a mai napon nyilvánosan kihirdetett határozatában megállapította, hogy az Országgyűlés által 2016. december 6-i ülésnapján elfogadott, a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény támadott, a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróságra vonatkozó rendelkezései alaptörvény-ellenesek.ader-janos

Az Országgyűlés 2016. december 6-i ülésnapján fogadta el a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt. A köztársasági elnök a törvény közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróságra vonatkozó egyes rendelkezéseinek előzetes alkotmányossági vizsgálatát kérte az Alkotmánybíróságtól. A köztársasági elnök indítványában három kérdésben kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását.

A köztársasági elnök álláspontja szerint a közigazgatási felsőbíróság lényegében egy új bíróság,

ezért a bírósági szervezetrendszerről szóló sarkalatos törvény módosítása nélkül, egyszerű többségű törvénnyel nem lehet alkotmányosan létrehozni. Másrészt úgy vélte, hogy a törvény olyan hatáskört ad a közigazgatási felsőbíróságként eljáró Fővárosi Törvényszéknek, amelyet a médiatörvény sarkalatos törvényi rendelkezése korábban már más bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe utalt. A köztársasági elnök harmadrészt azt állította, hogy a törvény alaptörvény-ellenes módon utalja a választási bizottságok közigazgatási tevékenységével kapcsolatos pereket a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság hatáskörébe.

Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök indítványának teljes körűen helyt adott, és megállapította, hogy

a törvény támadott rendelkezései alaptörvény-ellenesek.

A testület szerint a támadott rendelkezések sértik a jogbiztonságot, valamint az Alaptörvény sarkalatos törvényekre és a bíróságok szervezetének szabályozására vonatkozó előírásait. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az érintett szabályokat a minősített többséget igénylő törvények megalkotására irányadó eljárási rendben kellett volna elfogadni. A határozat rögzítette azt is, hogy a sarkalatos törvényben biztosított hatáskör és kizárólagos illetékesség egyszerű többséggel nem módosítható.

A határozathoz dr. Dienes Oehm Egon alkotmánybíró különvéleményt, dr. Pokol Béla, dr. Stumpf István, dr. Varga Zs. András és dr. Juhász Imre alkotmánybírók párhuzamos indokolást csatoltak.

Az indítvány, az ügy adatlapja az Alkotmánybíróság honlapján ezen a linken, az Alkotmánybíróság határozatának teljes szövege ezen a linken olvasható.

(alkotmanybirosag.hu)

***

Ha nem szeretnél lemaradni az írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.