Aki állatot kínoz, az emberre készül?

E cikk a Bird & Bird és az Arsboni által meghirdetett 2019. évi Cikkíró Pályázat keretében született.
Szerző: Kajó Cecília

Az állatkínzás és más erőszakos cselekmények összefüggései

A címben feltett kérdést Csányi Vilmos etológus professzornak tulajdonítják (bár egyetlen könyvében sem olvastam hasonlóról) de az összefüggést rajta kívül korábban már több természettudós, filozófus, író is felismerte (pl. Tolsztoj, Kant, Schweiter, Csáth Géza). Az FBI viselkedéselemző részlegének 70-es évekbeli, sorozatgyilkosokkal készült interjúsorozatai óta már nemcsak az elmélet, hanem – elsősorban angolszász jogrendszerű országokban – a gyakorlat is figyel az ún. MacDonald-triászra: az erőszakos cselekmények elkövetésének sokszor előszobája a gyermekkori bántalmazás, abúzálás; és az elkövetés későbbi valószínűségére felhívja a figyelmet a jellegzetes gyermekkori magatartás-hármas: pirománia, állatkínzás, a normális életkori sajátossághoz képest elhúzódó ágybavizelés. A címadó kérdés jelentőségét mutatja, hogy 2016 óta az USA-ban (állatvédelmi civil kezdeményezés alapján, melyet politikusok karoltak fel) az FBI is nyomoz állatkínzásos ügyekben, rendszerükben eddig is külön regisztrálták az ilyen eseteket.

Szabó László 13 nyomozó emlékezik c. 1977-ben (!) kiadott könyvében olvashatjuk Lápossy Lőrinc tollából, hogy ha ismert állatkínzó környezetében gyilkosság, más erőszakos bűncselekmény történik, feltétlenül kihallgatandó az ilyen személy. Ez azért is érdekes, mert a szocialista jogtudomány sokáig hitt a bűnözés elhalásában, abban, hogy a szocialista ember „nem ilyen”, „nem bűnös hajlamú, nem követ el bűncselekményeket, azokat csak idegenek követhetik el” (ahogyan azt például Tom Rob Smith A 44. gyermek c. regényében zseniálisan ábrázolja), így ez az elméleti tétel évtizedekig (!) akadályozta meg például a rosztovi rém, Andrej Chikatilo borzalmas gyilkosságainak logikai összefűzését és együttes vizsgálatukat.

Norman Lucas Szexgyilkosok c. könyvében írja, hogy a londoni rendőrség Gordon Frederic Cummins kéjgyilkos elleni hajtóvadászata során több ezer ujjlenyomatot vett szexuális bűncselekmények elkövetőitől, de olyan személyek is képbe kerültek, akik állatkínzást követtek el és külön kihallgattak egy személyt aki egy londoni közparkban brutálisan agyonvert egy kismacskát.

Egy másik legendás magyar rendőr, Kovács Lajos ezredes is említi Faragó Ottó: Sorozatgyilkosok c. könyvében az állatkínzás és az ember elleni erőszakos bűncselekmények összefüggéseit (a megfogalmazásából egyértelműen felismerhető a MacDonald-triász).

A teljesség igénye nélkül, milyen külföldi példákat láthatunk az állatkínzás és a sorozatgyilkosság összefüggéseire? Ted Bundy, John Wayne Gacy alias Pogó bohóc vagy Jeffrey Dahmer a kannibál sorozatgyilkos (aki Hannibal Lecter fiktív karakterének egyik fő isnpirálója volt) karrierjét állatkínzással kezdte.

Milyen friss példát tudunk hozni az állatkínzás és a sorozatgyilkosság (alábbi esetben: tömeggyilkosság) összefüggéseire? Nikolas Cruzt az „instagram-gyilkost”: a fura, fegyvermániás sráctól féltek osztálytársai, közösségi oldalára rendszeresen töltött fel fegyverekkel pózolós szelfiket és állatkínzásról készült képeket. Nikolas több mint 10 osztálytársát lőtte le 2019 tavaszán egy floridai középiskolában.

Értelmezhető-e itthon a sorozatgyilkos kifejezés? Magyarországon a büntetőjog nem ismeri, azonban az életellenes cselekményeken belül a több ember sérelmére elkövetett emberölés mint törvényi egység nagyjából lefedi a fogalmat. 2016-ban 16 ilyen fogvatartott volt és töltötte tényleges életfogytiglani büntetését, 1 személyt pedig az IMEI-ben kezeltek hasonló cselekmények miatt.

A téma iránti érdeklődést mutatja, hogy például a miskolci jogi karon minden évben születik egy „Sorozatgyilkosságok, gyilkosságsorozatok” című szakdolgozat, érdekesség, hogy a témát kizárólag nők választották eddig (mindegyik dolgozat kitér az állatkínzással való kapcsolatra, magyar adatok nélkül). 2019-ben védte meg – szintén a miskolci jogi karon – Bányai Péter Az állatkínzás mint a későbbi bűnelkövetővé válás egyik indikátora c. szakdolgozatát, mely aprólékos kutatómunkával, sok külföldi kutatásra támaszkodva igazolja a címbeli állítást, magyar kutatást sajnos a dolgozat – annak hiányában – nem tudott felmutatni.

A külföldi példák után lássunk néhány magyar esetet. 2019 tavaszán a gyanú szerint K. Dániel megerőszakolta és megölte 6 éves unokahúgát Szekszárdon, családtagjai szerint korábban a gyanúsított macskák lefejezésével szórakoztatta magát.

Korábbi összefüggéseket Faragó Ottó Emberfarkasok – felderítetlen bűnügyek és Sorozatgyilkosok c. könyvében találtam: Koncz Lajost brutális módon, harminchét késszúrással gyilkolták meg 1992-ben Budapesten, kutyáját pedig élve megsütötték a tetthelyen talált mikróban. Gyilkosa azóta is szabadlábon van, nem sikerült kideríteni személyét, feltehetően a színes és szabados szexuális életet élő Koncz egyik homoszexuális szeretője lehetett, aki korábban kutyájával zsarolta az áldozatot majd miután elgondolása nem jött be végleges megoldást keresett mindkettejüknek (erre több tanú is utalt vallomásában). Érdekes mellékszál a kapcsolati erőszak kutatásánál, hogy az adatok szerint magas százalékban zsarolnak bántalmazott nőket gyermekük vagy házikedvencük megverésével, meggyilkolásával, amely visszatartja a nőt attól, hogy kilépjen a bántalmazó kapcsolatból.

Csepregi Péter 2000-ben két nőt ölt meg egy italkimérésben szintén brutális módon Magyarkeszin. A nyomozók visszaemlékezései szerint nagyon sok embert hallgattak ki az eljárás során, és megdöbbentően magas volt a Magyarkeszin élők között az emberölésért, annak kísérletéért illetve testi sértés elkövetéséért és rablásért elítéltek száma. Csepregi az italkimérés törzsvendége volt, és a „klasszikus hibákat” követte el, ami a kihallgatásához és a letartóztatásához vezetett: visszament kíváncsiskodni a helyszínre, készségesen, magától jelentkezett tanúvallomást tenni, „segíteni akart” a rendőrség munkájában. Családtagjai szerint gyermekkorában kedvenc mulatsága volt a kacsák megfojtása, egyéb madarak, békák, egerek nyakának elvágása miközben vérüket az arcára kente.

És hogy hogyan tartja „a” sorozatgyilkos, illetve annak családja az állatokat? Szabó Zoltán, a balástyai rém 1998. és 2002. között több fiatal nőt ölt meg, Faragó Ottó Sorozatgyilkosok c. könyvében megkérdezi a falubelieket Szabóról és ellátogat tanyájára is, ahol a letartóztatott elkövető családja (élettársa) él: a tanyán egy sovány kiéhezett kutyát talál, amelyről a falubeliek elmondják, hogy ők szokták ellátni, vizet vinni az állatnak, mert nem gondoskodnak róla.

Az elmúlt időszakban több színvonalas program is foglalkozott az összefüggés elemzésével.

2017 decemberében az Állatmentő Szolgálat Alapítvány az MTA Jogtudományi Intézetével közös, Állatkínzás jogi és pszichológiai szemmel című konferenciáján Antal Gábor krízisintervenciós tanácsadó szakpszichológus előadásában zseniálisan mutatta be többek között a visszaeső bűnözés pszichológiai hátterét. Az ilyen személyeknél az azonnali vágykielégítéssel és annak késleltetésével vannak problémák, melyekkel kapcsolatban 8-10 éves kor alatt még jó esélye van a nevelői pozícióban lévő felnőtteknek, hogy az ezeket szabályozó funkciókat beépítsék a gyermek személyiségébe, ugyanis ha ez nem történik meg, hihetetlen sok probléma adódik majd felnőtt korban. Milyen felnőtt lesz az ilyen? Olyan, akinek azonnal kell a kívánt tárgy, a pénz, a szex. Ha kellő időben nem épülnek be a gyermek személyiségébe ezek a fékek, a nevelői pozícióban levő felnőtt elmulasztja ezek beépítését, nemcsak adott személy de a társadalom élete is évtizedekre megnehezül, ellehetetlenül. Egyszerű, kétlépcsős gondolkodás ez: ha nem adod ide, elveszem. Ha nem adod ide, megöllek. A küzdök, tanulok, dolgozom és utána következhet a vágykielégítés, a kielégülés folyamata helyett az „azonnal kell” lámpa villog, ami egy végtelenül infantilis, éretlen személyiségműködésen alapul. Az ilyen emberek teste lehet 30-40-50 éves is, de a személyiségfejlődés megáll kisgyermekkorban, annak összes őrültségével és nehézségével együtt. Ha ez a működés ott rögzül, fixálódik, ezt viszi magával az illető később a felnőttvilágba és mindig azonnal kell minden. Ha legálisan nem megy, akkor majd illegálisan. Ha éppen megállítja egy büntetőeljárás, megáll, de ahogy távozik a bv-intézetből: folytatja. Nem gonoszságból, egyszerűen személyiségszerkezetileg így működik. Ideig-óráig gátolható de véglegesen, és önmagától nem.

2019 tavaszán az Állatorvostudományi Egyetem Az állatkínzás és az emberekkel szembeni erőszak összefüggései című egynapos képzése a témáról rendelkezésre álló jogi, pszichológiai, biológiai ismeretek ötvözésére tett remek kísérletet: az állatvédelem tudományos megalapozását segíti elő ha meg tudjuk indokolni a létjogosultságát, és az „állatok helyett miért nem embereket mentesz” típusú kérdésekre tudományosan tudjuk alátámasztani azokat a válaszokat, hogy „aki állatot kínoz az emberre készül”, „ma a kutya, holnap a gyerek”.  Amint arra dr. Vetter Szilvia (tanársegéd, ÁOTE) előadásában rámutatott, az állatkínzás mutató, előrejelző és ok-okozati összefüggést mutató jelenség (utal a már megtörtént, előrejelez a jövőben bárható bűncselekményekre, és okozati összefüggést mutat a bántalmazott, abúzált múlttal). A múlt – jelen – jövő tengelyen mindhárom funkciójával (mutató, előrejelző, okozati összefüggésre rámutató) fontos foglalkozni.

2019 tavaszán a Magyar Kriminológiai Társaság Viktimológiai Szekciója szervezésében dr. Garai Renáta remek előadása a kapcsolati erőszak bűncselekmény elmúlt öt évének aktakutatáson alapuló vizsgálatáról meglepetésemre azt a választ adta, hogy az aktakutatások során a vizsgált bűncselekmények mellett nem találkozott állatkínzással (aminek persze a rossz beminősítésen, a magas látencián, az eljárások bizonyítottság hiányában történő megszüntetésén túl még sok más oka lehet). Az Országos Kriminológiai Intézet másik remek kutatója dr. Tilki Katalin, aki szintén aktakutatáson alapuló módszerrel vizsgálta több év állatkínzás bűncselekményeinek joggyakorlatát, nála sincs különösebb bizonyítható kapcsolat az állatkínzások és más ember elleni erőszakos bűncselekmények hatóságok előtti megjelenésében.

Így jutottam arra, hogy magam végezzem el a címbeli kérdésre való válaszadást, azonban mivel nem kaptam az általam megkeresett bíróságoktól maradéktalanul kutatási engedélyt, az összegyűjtött vizsgálati anyag elemzése nem adott volna teljes képet a kérdésről. Így maradtam a bíróság honlapján 2019. augusztus 1-jén elérhető „állatkínzás” keresőszóra kiadott 78 találat elemzésénél, melyek többsége I. fokú, nem jogerős döntésekről számol be. Ezek szerint honfitársaink 2014. és 2019. között 15 macskát, 155 kutyát, 1 sünt, 1 sertést, 3 lovat, 10 szarvasmarhát, 10 nyulat, 18 baromfit pusztítottak el vagy nyomorítottak meg egész életükre. Érdekesség, hogy a sajtó által sokszor emberevőnek titulált bulltípusú „harcikutyák” feltűnően nagy számban képviseltetik magukat a sérültek/elpusztultak között, vagy viadaloztatás szereplőjeként vagy családi kedvencként tartva és ráunva.

A 78 találatból 8 esetben az állatkínzás a felsorolt bűncselekményekkel párosult: orvvadászat, tiltott állatviadal, lőfegyverrel való visszaélés, magánlaksértés, személyes szabadság megsértése, ittas járművezetés, súlyos és életveszélyt okozó testi sértés, felfegyverkezve elkövetett önbíráskodás, 2 esetben pedig emberölés. (A 2 emberölés miskolci fiatalemberek egy csoportjának ittas állapotban kitalált pénzszerzési akciójának indult, azonban gyakorlatilag olyan vérengzésbe csapott át, amelyben több idős ember életét vesztette és több állatot megkínoztak).

A fenti 8 esetből 3-ban (az összes találatban pedig 8 esetben) az elkövető visszaeső volt, vagyis korábban szándékos bűncselekmény elkövetésért ítélték már el (de nem állatkínzásért, mert különös visszaesőt nem találtam). A 78 találatból 13 esetben I. fokon a bíróság letöltendő szabadságvesztést szabott ki, melyből 3 esetben II. fokon jelentős enyhítés következett, de az elhíresült esetek miatt a sajtóból tudjuk, hogy a joggyakorlat az ügyek nagy számában az enyhítés felé mutat a jogerős döntésekben.

Érdekes az állattartástól való eltiltás országrészenként eltérő joggyakorlata is: van bíróság amely a büntetőeljárás során maga végleges hatállyal (!) eltiltja az állatkínzót az állattartástól, van ahol az ügyészség közérdekű (polgári) keresetében kéri mindezt, és van ahol a büntetőeljárás iratainak megküldésével kezdeményezik a települési jegyzőtől mint I. fokú állatvédelmi hatóságtól az állattartástól való eltiltást (utóbbi kettőnél meghatározott, maximum 8 évig terjedő időszakra, és csak az elkövető lakóhelyét adó településre vonatkozóan, míg a bírósági végleges eltiltásban az ország egész területére).

Nem szabad megfeledkeznünk az állatkínzás egy új formájáról, a „kiskutyák a csomagtartóban” típusú cselekményekről (azonos sajtócikkek nyomán), melyek alapvetően illegális kutyaforgalmazásnak-kutyaszállításnak indulnak, hiszen Magyarország évtizedek óta kutyagyártó nagyhatalom, forgalmazható kor alatti, oltatlan, beteg kiskutyák ezrei indulnak útnak évente Olaszország, Németország és más nyugati országok felé. A kutyagyárban szaporítók, felvásárlók, exportra specializálódott cégek, megvesztegethető állatorvosok, hatósági állatorvosok, jegyzők, rendőrök, polgármesterek vesznek részt és a felvásárlási árhoz képest akár tízszeres-húszszoros áron illegálisan eladott kiskutyák forgalmával több milliárdos adócsalást követnek el évente. A zöldmezős vásárokról, a „zöldmező jegyzőkről” (nem vicc, így hívták őket) a cserélhető fejes pecsétek világáról és a többi érdekességről száz-kétszáz éves példákat is hoz A bűnügyi nyomozás kézikönyve illetve a Bűn nyomában c. könyv.

A bírósági honlapon 2019. augusztus 1-jén feltalálható, előzetesen szűrt és szerkesztett 78 eset elemzésével tehát megállapítottam, hogy a 2014-2019. között állatkínzásért elítéltek mintegy 10%-a visszaeső volt (azaz korábban már követett el szándékos bűncselekményt) és szintén mintegy 10%-a az állatkínzás mellett (azzal egyidejűleg) más erőszakos jellegű bűncselekmény miatt is felelősségre vonásban részesült a hivatkozott időszakban. A címadó kérdésre tehát a válasz e szerkesztett valóság alapján: igen. Szívből ajánlom a témát a valódi kutatóknak, hogy megtudjuk, a válasz a valódi valóságban is igen-e a feltett kérdésre.

Irodalomjegyzék: