Figyelem, figyelem! Digital lawyer kerestetik…

E cikk a Bird & Bird és az Arsboni által meghirdetett 2019. évi Cikkíró Pályázat keretében született.
Szerző: Kardos Vivien

… avagy a digital lawyer modell a hallgatói válaszokon alapuló empirikus kutatás eredményeinek ismertetésével

A számítógép, valamint azt követően az internet megjelenése olyan technológiai láncolatot indított útjára, amely rendkívüli gyorsasággal az ipar 4.0-ba vezetett. A digitalizáció és a különféle technológiai megoldások a jog világára is egyre nagyobb hatást gyakorolnak. Napjainkban már nyilvánvaló, hogy mindez az ügyvédi tevékenységet sem kerüli el. A hagyományos ügyvédi tevékenységet számos technológiai újítás is támogatni fogja, ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy a jogi tanácsadás már ma sem kizárólagosan az ügyvédek monopóliuma.1 A jogászság jövőjét illetően számos kérdés merül fel. Például, hogy a személyes elem mennyiben váltható ki a mesterséges intelligencia és a különböző jogi tevékenységet átalakító tényezők révén, illetve a jogásztársadalom egészét tekintve milyen változások fognak feltehetően bekövetkezni. E tekintetben a vélemények megoszlanak. Mindazonáltal egy közös pont valamennyi elképzelésben felfedezhető, mégpedig az, hogy az informatika, valamint a technológiai fejlesztések a jogi szektort érintően is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a hatékonyság előmozdítása érdekében. Mindezek fényében nem meglepő, hogy a jogi informatika jelentősége is felértékelődik.2

Hogyan kapcsolódik ez a digital lawyer modellhez?

A technológia ugrásszerű fejlődése, a jogi szférába történő becsatornázása – számtalan jogi kihívás megjelenése mellett – a lehetőségek végtelen tárházát nyitja meg. Ugyanakkor ez csak az érme egyik oldalát tükrözi, hiszen a hatékony működéshez a hozzáértő használat elengedhetetlen. A jelen idősíkján maradva a technológia fejlődése még előrébb tart, mint az értő alkalmazás. A digital lawyer koncepció ideális a jelenlegi állapothoz, mégpedig akként, hogy mozgatórugóként szolgál a jelen, illetve jövő kívánalmainak eléréséhez.

Legal Innovation Day

Ismerd meg, milyen jövő vár a jogi piacra!

Mit jelent a digital lawyer kifejezés?

Ethan Katsh már negyed évszázaddal ezelőtt megfogalmazta, hogy a digital lawyer kifejezés alatt alapvetően olyan jogász értendő, aki nemcsak alkalmazza a különféle digitális eszközöket, hanem érti is azok működését, az informatika értő alkalmazását jelenti.3 Felmerülhet a kérdés, hogy az „értő alkalmazás” pontosan milyen jelentéstartalommal bír. Az ok-okozati összefüggések átlátását, az informatika szakmai alkalmazását övező tudatosságot rejti. Leegyszerűsítve amikor a digitális eszközök használata „nemcsak kattintgatások kusza halmazát” jelenti. A digitális eszközök adottak, a kérdés már csak az, hogy a jogászság mennyire tud élni a lehetőségekkel.

Nemzetközi viszonylatban…

…a jogi egyetemek már évekkel ezelőtt azért küzdöttek, hogy hidat képezzenek a hagyományos jogi oktatás biztosítása és a „digitális bennszülött”4 joghallgatók képzése között húzódó szakadék felett. Joghallgatói elvárás, hogy technológiailag fejlett közegben tanuljanak, ahol megtanítják azokat a technikai készségeket, amelyekre a sikeres, modern jogi szakemberré váláshoz szükségük van. Az egyetem padjaiban helyet foglaló hallgatók, a jövő digital lawyer-eivé válnak.5 A téma gyakorlati relevanciáját alátámasztva számos jogi egyetem képzési palettáján található meg a digital lawyer képzés. Napjainkban az ausztráliai Bond Egyetem posztgraduális képzése a jogi szolgáltatásokban bekövetkező legutóbbi változásokat vizsgálja, és ötleteket tár fel arra vonatkozóan, hogy a technológiát hogyan lehet a joggyakorlatban alkalmazni. A hagyományos ügyvédi iroda üzleti modelljét új, technológiavezérelt piaci belépők fenyegetik. Az ügyvédek által hagyományosan elvégzett munkát gyorsabban, olcsóbban és jobban lehet elvégezni, például a „machine learning” vagy az adatelemzés által.6

A hazai jogi egyetemeken…

…hasonló képzési modell eddig még nem jelent meg, illetve a szakirodalomban sem leírt trendként szerepel a digital lawyer koncepció. A modern technológia jogi szektorra gyakorolt hatásairól, jogi dilemmáiról, illetve kihívásairól számos cikk született.

A digitalizáció és a technológiai fejlődés a jogi oktatásra is erőteljes hatással bír, ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy az oktatásban jelentős változások szükségesek annak érdekében, hogy a hallgatók a gyakorló jogászéletre megfelelően felkészüljenek. Sárközy Tamás szerint a hagyományos dogmatikai tudás szerepét csökkenteni, a gyakorlati, illetve esetjogi elemeket, valamint az informatikai tudást pedig növelni kell. A hagyományos jogi karokon a gazdasági-közigazgatási élet számára való képzés viszonylag a háttérbe szorul.7 Ezzel szoros kapcsolatban áll Richard Susskindjövő jogászságára vonatkozó véleménye, amely szerint a jövőben is lesznek jogászok, de a mai értelemben vett tradicionális magas szakmai minőségű személyes szolgáltatásnyújtásban kevesebben fognak részt venni. A többségnek „hibrid” jogásszá kell válnia ahhoz, hogy a pályán maradhasson.8 Mindez a jogászképzéssel szemben azt a követelményt támasztja, hogy a leendő ügyvédeket felkészítse erre a “hibrid” létre, ahol a jogász akár egyszerre tölti be a stratégiai tanácsadó, a kockázat- és projektmenedzser, valamint a digitális tartalomfejlesztő pozíciót.9

Felmerül a kérdés, hogy a joghallgatók mennyire tájékozottak a témát illetően, milyen informatikai tudásbázissal rendelkeznek, milyen mértékben látják át a jövő kívánalmait, valamint ezen kihívásokhoz hogyan viszonyulnak. Az alábbiakban ismertetésre kerülő kutatás összességében ezen kérdésekre is keresi a választ.

Az elkövetkezőkben részletezett eredmények a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Statisztikai és Demográfiai Tanszékének – jelenleg is folyamatban lévő – kutatásán10 alapulnak, amelynek fókuszpontjában a joghallgatók digitális kompetenciáinak vizsgálata áll. Lehetőségem nyílt a kutatáshoz történő csatlakozásra11, ennek keretében a kérdőíves felmérésben a saját kérdéseim is helyet kaptak. Annak érdekében, hogy a felsőbb éves joghallgatók véleménye is kifejezésre jusson 11 kiegészítő mélyinterjút folytattam le három fővárosi és két vidéki jogi kar joghallgatóival.12 A kérdőíves felmérés 2018 és 2019 februárjában összesen 205 elsőéves joghallgató (2018: n=86; 2019: n=119) részvételével történt meg.

A kutatás néhány előzetes eredménye

Szisztematikusan a kérdőív első kérdései között szerepelt, hogy a joghallgatók saját megítélésük alapján egytől-ötig terjedő skálán milyenre értékelik informatikai kompetenciájukat. A két év vonatkozásában szinte azonos lett az átlag (2018: 3,08; 2019: 2,95), mégpedig közepes. Megjegyzendő, hogy a 2018-as felmérés során azon 20 hallgató, aki négyesre vagy ötösre értékelte az informatikai kompetenciáját, a digital lawyer-re vonatkozó kérdés tekintetében nem a helyes választ jelölte. 2019-ben a „nagyon jó” vagy „kiváló” értéket jelölő 32 hallgató közül csupán négyen jelölték a megfelelő választ.

A válaszadók generációjából adódóan is az okostelefon használatának dominanciája érvényesült. A két évre vetítve a joghallgatók 98,05%-a a mindennapi használatot jelölte, illetve valamennyi interjúalany esetében is ez a jellemző. E digitális eszközök használatának gyakorisága a közösségi média felületek használatával is összefüggésben áll, mivel a kérdőívet kitöltők 94,63%-a mindennap felkeresi a különféle „social media platformokat”. A két év viszonylatában csupán egyetlen hallgató volt, aki egyáltalán nem használ okostelefont, illetve közösségi oldalakat. Valamennyi interjúalany esetében a közösségi média használata a mindennapok részét képezi.

Digital lawyer a hallgatói válaszok tükrében

Mind a kérdőíves felmérés, mind a kiegészítő mélyinterjúk kérdései között szerepelt, hogy mit jelent a digital lawyer kifejezés. Az első évfolyam hallgatóinak egyszerűbb volt a helyzete abból a szempontból, hogy öt válaszalternatíva állt a rendelkezésükre, míg a mélyinterjúk során nyílt kérdés keretében került sor a válaszadásra, ezáltal nem adott válaszok közül kellett dönteniük. Ez azonban azzal az előnnyel járt, hogy a válaszalternatívák alapján való következtetés nem játszhatott közre a válaszadásban.

A 2018-as, valamint a 2019-es felmérés eredményei alapján szignifikáns eltérés nem tapasztalható, a „nem megfelelő válaszok” megoszlásában csekély különbség mutatkozik. A kérdőívet kitöltők közel fele (48,56%) a „nem tudom” válaszlehetőséget jelölte, amely alátámasztja, hogy a hallgatók e koncepcióval összefüggésben nem igazán tájékozottak. A hallgatók negyede (25,37%) szerint a digital lawyer kifejezés egy jogi adatbázist jelent, amelyen esettanulmányok, jogi szakanyagok érhetők el. A megoszlási arányok tekintetében ez esetben tapasztalható a legnagyobb különbség, ugyanis a 2018-as felmérés során 30,23%, míg 2019-ben ez a szám 21,85%-ra csökkent. A 205 hallgatóból 25-en arra a következtetésre jutottak, hogy e kifejezés mögött egy digitális joggal foglalkozó jogi szakértő áll. Feltehetően a válaszadás során a „digital” szóból következtettek erre. Mindösszesen tizenketten (5,85%) vélték úgy, hogy a digital lawyer tulajdonképpen egy mesterséges intelligencia segítségével fejlesztett robotügyvéd. A kiegészítő mélyinterjúk során az egyik interjúalany kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy hallott és olvasott már e kifejezésről, az Egyesült Államokban egyre nagyobb hatással bíró robotügyvédekkel definiálta. E tekintetben a valós és a vélt tudás közötti ellentmondás állapítható meg. A két évet összesítve, csupán 15 joghallgató (7,31%) válaszolt helyesen. A mélyinterjúk során a hét hallgató közül – aki azt válaszolta, hogy nem tudja, mit jelent – egy hallgatónak még elképzelése sem volt a témát érintően. Az előbbiek során felhozott robotügyvéddel kapcsolatos hallgatói válaszon túlmenően három interjúalany nyilatkozta azt, hogy ugyan hallott már róla, de a jelentését nem tudja körülírni.

Mi is az a chatbot?

A chatbotok alapvetően olyan számítógépes programok, amelyek „beszélgetést” folytatnak a felhasználókkal, ezzel a két ember közötti kommunikáció érzetét keltve, a mesterséges intelligencia keretein belül.13 A két év viszonylatában a kérdőíves felmérés megközelítőleg azonos eredménnyel zárult, az elsőéves joghallgatók közel kétharmada (64,39%) a helyes választ jelölte. A „nem tudom” válaszalternatíva esetében a két év válaszai szintén hasonlóan alakultak, a hallgatók közel negyede (24,39%) nem tudta a kérdésre a választ. Az interjúalanyok több mint fele (6:5 arányban) körül tudta írni, hogy mit jelent a chatbot, bár a fogalmi meghatározások pontossága között eltérések mutatkoztak.

Következtetések

A kutatás eredményei arra utalnak, hogy a hallgatók általános, felhasználói szintű informatikai tudással rendelkeznek. A kiegészítő mélyinterjúk során elhangzottak ezt megerősítették, az informatika alapszintű alkalmazása a jellemző. A különféle digitális eszközök használata mindennapos ugyan, de azok szakirányú felhasználásával kapcsolatban a hallgatók ismeretei hiányosnak bizonyulnak, amelyben közrejátszó tényező lehet, hogy a joghallgatók körében egyfajta távolságtartás figyelhető meg az informatikával, valamint a digitális eszközökkel szemben. Ennek azért is van jelentősége, mert a Wolters Kluwer felmérése rámutatott arra, hogy „a jogi szakemberek szerint az új technológiákkal szembeni ellenállás legfőbb oka a technológiai tudás, megértés vagy készségek hiánya”.14 Ezért is kulcsfontosságú az ismeretek bővítése annak érdekében, hogy a jogászok a technológia által biztosított lehetőségekkel hozzáértő módon élhessenek. Joghallgatói szempontból pedig azért, hogy az egyetem falait hátrahagyva a gyakorló jogász pályára lépés, illetve az elhelyezkedés könnyebben valósulhasson meg.

Zárógondolat

Napjainkban számos digital lawyer tevékenykedik, mindazonáltal növekvő számuk a jogásztársadalomra is pozitív hatást gyakorolna, mindemellett „lépéselőnyt” is eredményezhet. Azonban a jövőben ez elvárássá nőheti ki magát. Bob Ambrogi előrevetíti, hogy „Az analitikai eszközök már ma is azonnali gyakorlati hasznot hoznak a jogászoknak. […] Egy idő után minden jogász, aki nem használ ilyet, jelentős hátrányba fog kerülni.”15

Ahogy mondani szokás minden mindennel összefügg, a digital lawyer esetében sincs ez másképp. A hallgatói nyitottság, a kompetenciák fejlesztése, az oktatás bizonyos mértékű modernizálása mind alapjául szolgál, hogy a jövőben minél több digital lawyer legyen a jogászság körében. Ahti Saarenpää szavaival élve: „A jó digital lawyer megéri és meg is fogja érni az árát.16

Források, felhasznált irodalom, megjegyzések:
[1] Tóth András: A technológiai fejlődés hatása az ügyvédi tevékenységre In: Gellén Klára (szerk.): Jog, innováció, versenyképesség, Wolters Kluwer Kiadó, 2017, (Új Jogtár) p. 31-32.

 

[2] Sárközy Tamás: Innováció a jogban In: Gellén Klára (szerk.): Jog, innováció, versenyképesség, Wolters Kluwer Kiadó, 2017, (Új Jogtár) p. 5.

 

[3] Katsh, Ethan: „Digital Lawyers: Orienting the Legal Profession to Cyberspace,” 55 University of Pittsburgh Law Review, 1994. pp. 1141-1175. – https://works.bepress.com/ethan_katsh/cv/download/ – (letöltés ideje: 2019.07.23.)

 

[4] Prensky, Marc: Digital Natives, Digital Immigrants, On the Horizon (MCB University Press, Vol. 9 No. 5. October 2001) pp. 1-6. – https://www.marcprensky.com/writing/Prensky%20-%20Digital%20Natives,%20Digital%20Immigrants%20-%20Part1.pdf (letöltés ideje: 2019.07.27.)

 

[5] Eicks, Jeanne: Educating superior legal professionals: Successful modern curricula join law and technology in: Educating the Digital Lawyer: Oliver Goodenough and Marc Lauritsen, eds., LexisNexis) 2012. § 5.02 5-2 – https://www.academia.edu/9202158/Educating_the_Digital_Lawyer – (letöltés ideje: 2019.07. 29.)

 

[6] https://bond.edu.au/subject/laws77-110-digital-lawyer (letöltés ideje: 2019.07.26.)

 

[7] Sárközy: i.m. (Új Jogtár) p. 5.

 

[8] Richard Susskind: The End of Lawyers?, Oxford University Press, London, 2008. p. 21.

 

[9] Tóth: i.m. (Új Jogtár) p. 32.

 

[10] A kutatást az EFOP-3.6.2-16-2017-00007 azonosító számú, Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban című projekt támogatta.

 

[11] Kardos Vivien Kata: Jogi informatikai trendek vs. hallgatói valóság, FORUM: PUBLICATIONES DISCIPULORUM IURISPRUDENTIAE (megjelenés alatt)

 

[12] Interjúalanyok: III., IV. és V. évfolyamos joghallgatók; 5 egyetem: ELTE-ÁJK, KRE-ÁJK, ME-ÁJK, PPKE-JÁK, SZTE-ÁJTK

 

[13] Máté Balázs: Mik azok a chatbotok, és miért kellene neked is használnod őket? Máté Balázs Online Marketing és PR Blog, 2017.07.31. – https://www.matebalazs.hu/mi-az-a-chatbot.html#ixzz5VNXxheDQ (letöltés ideje: 2019.07.26.)

 

[14] A jövő jogásza, a jogi szakma globális jövője, Wolters Kluwer Hungary Kft., 2019. – https://wolterskluwer.hu/2019/04/08/a-jogi-szektor-jelenleg-zajlo-atalakulasaval-a-technologia-kulcsfontossagu-lesz-a-jovo-jogasza-szamara/ (letöltés ideje: 2019.07.13.) p. 8.

 

[15] Uo. (letöltés ideje: 2019.07.13.) p. 8.

 

[16] Ahti Saarenpää: The Digital Lawyer – https://www.ulapland.fi/loader.aspx?id=fe00db28-4ae4-4975-87d1-c861e825572b (letöltés ideje: 2019.07.25.)

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

MEGOSZTÁS