Az Alkotmánybíróság határozatában lépett fel a zajterhelés ellen

Az Alkotmánybíróság egy tavalyi határozatában megvédte a környezetvédelem egyszer már elért védelmi színvonalát, és úgy döntött, hogy speciális szabályozás keretében sem emelkedhet a versenypálya engedélyezett maximális zajterhelése.

A határozat

Az Alkotmánybíróság  a  környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet több pontját és szövegrészét is alaptörvény-ellenesnek nyilvánította, így azokat 2018. december 31. napjával megsemmisítette.

Az ügy háttere

A Szilasligeten élő felperesek 2012-ben indítottak pert zajterhelés miatt. Az alperes egy kizárólagos állami tulajdonban álló gazdasági társaság, amely Mogyoródon nemzetközi licenccel rendelkező versenypályát üzemeltet. Az ügyben eljáró bíró az Alkotmánybírósághoz fordult és kérte a módosított zajvédelmi rendelet alkotmányos vizsgálatát.  A módosítás eredményeként a zajterhelési határérték (ami adott helyen a zajforrások okozta együttes zajterhelés megengedett legnagyobb hangnyomásszintje) lényegesen emelkedett, mindez pedig a már korábban elért védelmi szint csökkentésével jár, és sérti az egészséges környezethez való jogot.

A visszalépés tilalmának intézménye

Az Alaptörvény szerint Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. Ez magában foglalja a zajszennyezéssel szembeni védelmet, illetve a környezetvédelmi jogszabályokkal már biztosított védelem megőrzését. (Hazánkban a zajszennyezés egyébként közel kétmillió embert érint, erről bővebben lásd itt.) A környezetvédelmet szolgáló intézmények (így a zajterhelési határérték) visszalépésnek minősülő megváltoztatása tehát csak más alapvető jog vagy alkotmányos érték érdekében lehetséges. Ezért az Alkotmánybíróság áttekintette azokat a szempontokat, amik igazolhatják a zaj terhelési határértékeinek megemelését.

Indokolás, figyelembe vett szempontok

A  perben az  alperesi védekezés szerint az alperes működésének a nemzetgazdaságra gyakorolt pozitív hatása áll szemben a felperesek egészséges környezethez való alapjogával.  Az Alaptörvény érintett XXI. cikk (1) bekezdése: „Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.” Ezzel ütközik a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény érintett rendelkezése, miszerint: „Nem minősül birtoklásban történő jogalap nélküli háborításnak, illetőleg mások, különösen a  szomszédok szükségtelen zavarásának vagy jogaik gyakorlása veszélyeztetésének a  jelentős tömeget mozgató, nemzetgazdasági, turisztikai, kulturális, szabadidős vagy sport szempontból kiemelkedő jelentőségű rendezvény vagy esemény zajkibocsátása, ha a jogszabályban, illetőleg az arra vonatkozó hatósági engedélyben meghatározott zajkibocsátási határértéket nem lépi túl.”

A rendelet módosításának indokolásához tartozott még az a fontos tény, hogy Magyarországon a versenypályához fűződő eseményeknek jelentős turisztikai vonzata van. Gondolhatunk itt arra, hogy a versenypálya többek közt otthont ad a Formula 1 Magyar Nagydíjnak,  illetve számos jól ismert gyorsasági autó- és motorversenynek, amik nem csupán a hazai turizmus pillérei, de az országimázs részét is alkotják. Összességében az AB is megállapítja, hogy a versenypálya működtetése Magyarországon közérdek. Ugyanakkor visszatérő észrevétel az ilyen turisztikai, kulturális szempontból jelentős eseményeknél, hogy zavaró hatással vannak a környezetükre, még akkor is, ha az előírt határértékeket betartják. (Jó példa erre a Red Bull Air Race, ami idén különösen nagy felháborodást keltett a belvárosi lakókörnyezetben.) Ez az oka annak, hogy ezen ágazatra speciális szabályok vonatkoznak, ugyanis az idegenforgalmi/turisztikai célok érdekében mindig figyelembe kell venni a szükségesség-arányosság elvét is. Ennek ellenére az AB arra a következtetésre jutott, hogy

közérdekre való hivatkozással  nem igazolható a visszalépés, azaz hogy a környező településeken élőknek nagyobb zajterhelést kelljen elviselniük a korábbiakhoz képest.

A másik AB által vizsgált körülmény, hogy a vállalkozáshoz való alapjoggal igazolható-e a  zajterhelésre vonatkozó visszalépés. A testület szerint a visszalépés ilyen összefüggésben szükséges lehetne, azonban nem arányos.  Ennek oka az, hogy az Alaptörvény társadalmi felelősséget megállapító mondata vonatkozik a zajszennyezést okozó átjátszóantennák telepítőire és működtetőire is, akiktől elvárható, hogy a telepítéssel együtt járó zavarás káros következményeit enyhítsék. Így, míg a közérdeket mint a korlátozás szükségességét igazoló okot elfogadta, addig az utóbb említett oknál fogva az arányosságát vitatta.

Különvélemény

Dr. Juhász Imre alkotmánybíró különvéleményéhez dr. Szívós Mária, dr. Dienes-Oehm Egon és dr. Varga Zs. András alkotmánybíró csatlakozott. Ők a határozattal azért nem értettek egyet, mert a versenypályákra vonatkozólag korábban nem létezett speciális zajvédelmi előírás. Ilyen értelemben tehát újdonságnak számít a szabályozás ezen a területen. Tehát a jogalkotó nem egy már létező zajvédelmi kategória határértékét emelte meg, hanem mulasztását pótolva szabályozott egy új zajvédelmi kategóriát.

A cikk megírásához az Arsboni a Jogtár adatbázisát használta.

Gyakornoki Programunk támogatói: