Az engedély nélküli és az eltiltás hatálya alatti járművezetés szabályozásai (2. rész)

Ez az írás egy cikk második része. Az első felét itt találod.

A 2021. évi XXXI. törvény

A jogsértés kiemelt társadalom veszélyességére való tekintettel 2021. május 14-től került bevezetésre az egyes rendészeti igazgatási törvények módosításáról szóló 2021. évi XXXI. törvény, amely szigorú változásokat hozott a hazai kódexekbe. A Szabs. tv. 176. §-a helyébe beiktatta az engedély nélküli vezetést, amely bár a tényálláson nem módosított, a rá vonatkozó szankciók egyértelműen jelzik, hogy e jogsértésről is egyre szigorúbban vélekedik a közvélemény. Ezt tükrözi az a tény is, hogy az ilyen típusú szabálysértéseknél tetten érés esetén lehetőség lesz 72 órán belül gyorsított szabálysértési tárgyalás megtartására is.^[1]

A törvény 60. § rendelkezései továbbá hatályon kívül helyezték a járművezetés az eltiltás hatálya alatt alcímét, a szabálysértés immáron bűncselekménnyé módosult. Az új szabályozás alapján új tényállással egészült ki a büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C törvény (a továbbiakban: Btk.) közlekedési bűncselekményekre vonatkozó része, amely szerint „aki a járművezetéstől eltiltás hatálya alatt annak érvényesülési körébe tartozó járművet vezet, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”^[2]

A törvény továbbá minősített esetként értékelte a büntetőeljárás során megvalósított magatartást, amelynek értelmében „aki a bűncselekményt büntetőeljárásban kiszabott járművezetéstől eltiltás hatálya alatt követi el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”^[3] Az új tényállásból kiindulva fontos megemlíteni, hogy a cselekmény csakis akkor tényállásszerű, ha a járművezetéstől való eltiltásra vonatkozó határozat jogerős, a járművezető tudata átfogja a határozat jelentését, továbbá ha az eltiltás meghatározott járműkategóriára, illetve járműfajtára vonatkozik, és az elkövető ilyen jármű jogosulatlan vezetésével követi el a bűncselekményt.

Ennek megfelelően tehát, 2021. május 14-től már csakis a büntetési tételnél mutatkozik különbség a két magatartás között, hiszen ha valakit büntetőeljárásban tiltottak el a jármű vezetésétől, akkor magatartása akár három évig tartó szabadságvesztéssel is sújtható, míg a szabálysértési eljárásban kiszabott eltiltás hatálya alatti vezetés csak vétségként értékelendő.

A jogalkotók kiemelt figyelmet fordítanak továbbá az ittas vezetés gyakori problematikájára is, hiszen az új szabályozás e kérdéskörben is változásokat hozott. 2021. május 14-e után a bíróságnak halmazati büntetést kell alkalmaznia, ha a korábbi járművezetéstől való eltiltás ittas vezetéssel párosul. Ilyen esetekben akár négy és fél évig terjedő szabadságvesztés kiszabására is lehetőség lesz a büntetőeljárás során.^[4] A szabályozás – bár sokak számára újkeletűnek bizonyult, álláspontom szerint a szigorítás már egyáltalán nem tekinthető meglepőnek. A hazai jogi kódexekben többször volt már rá példa, hogy egy adott cselekmény szabálysértésből bűncselekménnyé módosult, ahogy arra is, hogy bűncselekményt minősítettek később szabálysértéssé. Ilyennek tekinthető az üzletszerű kéjelgés, amely 1999-től a tiltott kéjelgés szabálysértése lett, valamint a veszélyes fenyegetés, amely 2007. január 1-től már a zaklatás tényállását meríti ki a Büntető Törvénykönyvben.^[5]

Véleményem szerint – bár magas a látencia – sok esetben vezethet súlyos tragédiához a vezetői engedély hiánya, így különösen fontos, hogy a társadalom végre kellő felelősséggel kezelje a problémát. Ezt támasztja talán számtalan büntetőügyben hozott ítélet, amelyekben sokszor büntetlen előéletű elkövetők követtek el a könnyelműségük végett súlyos bűncselekményeket. Jó példa erre egy 2016-ban történt eset is. Ebben az ügyben a vádlottak egy debreceni garázs előtti italozást követően autóval indultak útra, amelynek során – bizonyára a hatalmas sebesség túllépés végett – felszaladtak az autóval az útpadkára, ahol elgázolták az ott tartózkodó sértetteket. A baleset következtében egy 28 éves férfi a helyszínen életét vesztette, egy 19 éves lány pedig maradandó fogyatékosságot szenvedett. Az ügy lefolytatása során kiderült, hogy a jármű vezetője nem rendelkezett vezetői engedéllyel, az autóban utazó másodrendű vádlott pedig annak tudatában, hogy társa bódítószereket fogyasztott és jogosítványa sem volt, mégis a jármű vezetésére kérte az elsőrendű vádlottat.^[6]

A bíróság végül enyhítő körülményként értékelte a vádlottak büntetlen előéletét, ugyanakkor súlyosbító ténynek számított a vezetői engedély hiánya, amelyből egyértelműen látszik, hogy valószínűleg még az ittas vezetés ellenére is talán mérsékelhető lehetett volna a tragédia súlyossága, ha az elkövető megfelelő ismeretekkel rendelkezik a járművezetés terén.

A járművezetéstől való eltiltás

A járművezetéstől eltiltás mind a büntető anyagi jogban, mind pedig a szabálysértési jogban számon tartható. A hatályos Btk.-ban mint büntetés, a Szabs. tv-ben, mint intézkedés került szabályozásra.[7]

Történelmi adatait tekintve, a jogintézmény hivatalosan 1971-től képezi részét a magyar jogrendszernek, mint önállóan kiszabható mellékbüntetés. Először a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről szóló 1961. évi V. törvény 52. §-a rendelkezett róla, amelyet az 1971. évi 28. törvényerejű rendelet 11. §-a nevesített mellékbüntetésként.[8]

A törvény különös érdekessége, hogy a büntetés akkoriban még csakis a foglalkozástól való eltiltás esetében kerülhetett kiszabásra, amelyet végül a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a korábbi Btk.) módosított tágabb kategóriává. A kódex változást hozott a büntetés kiszabásának eseteire vonatkozóan is – a járművezetés szabályainak megszegése mellett – a szankciót már a jármű használatára is kiterjesztette, amennyiben az elkövető bűncselekmény elkövetéséhez használta segítségül.[9]

Az eltiltásra vonatkozó hatályos szabályokról jelenleg a Btk. valamint a Szabs. tv. rendelkezik. A büntetőeljárásra vonatkozóan a büntetés alkalmazásának kérdéseit széleskörűen tisztázta a 38. számú büntető kollégiumi vélemény. Ennek alapján a büntetés kiszabása alapvetően abban az esetben indokolt, ha az elkövető személyisége, az elkövetés körülményei, valamint az elkövető közlekedésben való részvétele feltételezhetően a közlekedés biztonságát, mások életét és testi épségét veszélyezteti.[10]

A hatályos Btk. nem módosított a korábbitól eltérően a tényálláson, viszont mérlegelési lehetőséget biztosít már az eljáró bíróságok számára. Ennek megfelelően a járművezetéstől kötelezően szükséges eltiltani azon személyt „aki járművezetés ittas állapotban vagy járművezetés bódult állapotban bűncselekményt követ el.”[11] A kollégiumi vélemény szerint azonban váratlan és méltányolható okokból kifolyólag mellőzhető is a büntetés kiszabása. Ilyen helyzet állhat elő például, ha az alkoholt fogyasztó személy sürgős orvosi segítség kérése vagy nyújtása érdekében veszi igénybe a járművet.[12]

Az időtartamokat tekintve, a büntetés határozott és végleges hatályra vonatkozóan is kiszabható, előbbi eset egy hónaptól tíz évig terjedhet.

Végleges hatállyal pedig azon személyek tilthatók el, aki a járművezetésre valamely okból alkalmatlannak minősülnek, ugyanakkor kérelemre való tekintettel a bíróság mentesítheti az eltiltottat, amennyiben a véglegesen kiszabható büntetés időtartama letelt, és az eltiltott a járművezetésre alkalmassá vált.[13]

A szabálysértési törvény alapján „az eljárás alá vont személy eltiltható, illetve az e törvényben meghatározott esetben az eljárás alá vont személyt el kell tiltani a járművezetéstől, ha a szabálysértést engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követte el.” Az eltiltás kötelezően szükséges, ha a szabálysértést közveszély színhelyén, a 7500 kg-ot meghaladó járművekkel vagy szerelvényekkel valósították meg.[14] A Btk.-val ellentétben viszont ilyen esetekben már nincs lehetőség méltányossági kivételekre, további eltérés, hogy az időtartam is kizárólag határozott időre vonatkozhat.[15]

Álláspontom szerint a járművezetéstől való eltiltás legtipikusabban az ittas vezetés jogsértéséhez kapcsolódik, cikkem ezen részében ezért ismertetném az utánképzés folyamatát is.

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 18. § (4) bekezdése szerint az utánképzés azok számára kötelező akit a bíróság vagy a szabálysértési hatóság közlekedési szabálysértés vagy bűncselekmény miatt legalább 6 hónapra a járművezetéstől eltiltott, valamint akinek vezetői engedélyét a közúti közlekedési előéleti pontrendszer alapján az eljáró hatóság visszavonta.[16] A törvény 18. § (6) bekezdése értelmében nem kell viszont részt venni az utánképzésen, ha az eltiltás csak járműkategóriára vagy járműfajtára terjed ki, és az a vezetői engedély visszavonásával nem jár, valamint akkor sem, ha az adott személy vezetői engedélyét az eljáró hatóság kizárólag, az erre vonatkozó kormányrendelet alapján, a közigazgatási bírsággal sújtandó jogsértéshez tartozó 9 pont megállapítására alapozottan vonta vissza.[17]

Jellegét és időtartamát tekintve, a képzés egy feltáró foglalkozásból, a programon való részvételből, valamint az esetleges vizsgából tevődik össze. A felzárkóztatás során szintfelmérés történik, amelynek eredményei alapján az utánképzés szakemberei a legmegfelelőbb programot jelölik ki a résztvevők számára. Az utánképzés teljesítéseként a vizsgaközpont igazolást állít ki, az eltiltás időtartamának leteltét követően pedig az érintettek visszakaphatják jogosítványaikat.[18]

Neked is van egy érdekes témád, amit megosztanál az olvasóinkkal? Küldd el nekünk elemzésedet az arsboni@arsboni.hu címre, és nyilvánosságot biztosítunk az írásodnak!