Bonbonban a Deák Ferenc – a hálapénz kivezetéséről

„Nem lenne szabad, hogy kedvenc gyereke legyen egy szülőnek, és egy orvosnak sem kedvenc páciense.” – Suzanne O`Sullivan

Az orvosi hivatást mindig is nagy tisztelet övezte a társadalom részéről, az orvos az, akire életünket is rábízzuk. A betegségből való gyógyulás olyan mértékű megkönnyebbülést jelent testünknek, hogy azt valamilyen módon lelkünk meg akarja köszönni a csodatevőnek, és erre vált bevett szokássá a hálapénz juttatása. De mit tehetünk, ha ezt hirtelen törvény tiltja?

A Büntető Törvénykönyv 2021 januári módosítása szigorúbb szabályozás alá vetette az egészségügyi dolgozók számára juttatott előnyök kérdéskörét, és ettől kezdve a hálapénz (pénzösszeg) elfogadását, adását és kérését is egyaránt bűncselekményként értékeli. A hálapénz adása a változás előtt nem feltétlenül teremtett büntetőjogi felelősséget, de a vesztegetés és a vesztegetés elfogadása tényállások (melyek korrupciós bűncselekmények) és az egészségügyről szóló törvény kiegészítései általános tiltás alá helyezték. Jelen cikkemben bemutatom az új szabályozást és annak kihívásait, valamint azt, hogy mit adhatunk az orvosunknak hálánk jeléül a törvényes keretek között.

2021-ig hálapénznek minősültek azon juttatások, melyeket az egészségügyi szolgáltatások igénybevételét követően nyújtott a beteg vagy hozzátartozója önként az egészségügyi dolgozónak, mintegy hálája kifejezéseként. A tényállás legfontosabb fogalmi eleme a „követően” fordulat, hiszen az előre adott vagy ígért előny, illetve azon előny, amelyet nem önként adtunk át, korábban sem minősült hálapénznek, és jogtalan előnyként a korrupciós bűncselekmények megfelelő tényállása megállapítását eredményezte. A jogalkotó 2021-ben tiltottá tette pénzösszeg adását egészségügyi dolgozó számára mind az egészségügyi szolgáltatás nyújtása előtt, mind alatta és utána.

Ezzel megszüntette a hálapénz intézményét, de kapcsolt két kivételszabályt a főszabályhoz, és ennek köszönhetően ajándéktárgyat továbbra is adhatunk az orvosunknak egy meghatározott értékhatáron belül.

Az első kivétel szerint az egészségügyi szolgáltatást követően az egészségügyi dolgozó egy alkalommal elfogadhat ajándékként olyan tárgyat, amelynek értéke nem haladja meg a mindenkori minálbér havi összegének 5%-át. A második kivétel szerint pedig a folyamatos benntartózkodás mellett végzett, hosszú ideig tartó egészségügyi szolgáltatás nyújtása esetén elfogadhat a dolgozó kéthavonta egyszer azonos értékhatáron belül tárgyat ajándékként.

Mi a változás oka?

Itt felmerülhet azon kérdés, hogy miért volt szükség ezen megszorításokra? Hogy ezt megértsük, előtte fontos megvizsgálni, hogy mi az, amit védeni kíván a jogalkotó. A korrupciós bűncselekmények védett jogi tárgya a gazdasági és társadalmi kapcsolatok tisztasága. Ezen jogi tárgyak sérelmét kell megkeresni a korábbi szabályozásban.

A korábbi szabályok alapján is csak az egészségügyi szolgáltatás után volt nyújtható juttatás, ám ez lehetett pénzösszeg vagy magasabb értékű tárgy is. Ez azonban könnyen kimeríthette a korrupciós tényállásokban szereplő jogtalan előny fogalmát, ugyanis jogtalan előny minden olyan juttatás, amely társadalmi szempontból jelentős változást okoz, illetve befolyásolásra alkalmas. Véleményem szerint itt a jogalkotó helyesen döntött, hogy konkrét értékhatárt szabott a megengedett ajándéknak, hiszen az ezt meghaladó értékű juttatások már hasonlóan meghaladják a társadalom általánosan bevett normái szerinti szokásos mértékű ajándék értékét is, és befolyás teremtésére alkalmasak. Ezen befolyás pedig bár lehet, hogy a végbement egészségügyi szolgáltatás vonatkozásában már nem releváns, mégis behatást gyakorolhat az egészségügyi dolgozó és a páciens jövőbeni kapcsolatára, ezzel megsértve a korrupciós tényállások egyik előbb is említett jogi tárgyát, a társadalmi kapcsolatok tisztaságát.

Továbbra is fontos a juttatás önkéntes jellegének hangsúlyozása: az egészségügyi dolgozó hálapénzt vagy más ajándékot nem kérhet még a megengedett értékhatáron belül sem, illetve nem is utalhat rá, esetleg bevett szokásokra hivatkozva. Az önkéntes jelleg és a kis érték együttesen segít abban, hogy a juttatás reménye ne befolyásolja az orvos beteggel való viszonyát és bánásmódját.

Viszlát, hálapénz…?

Az új szabályozás kifejezetten szigorú keretet teremtett a hála kifejezésének hazánkban az egészségügyben dolgozók felé, és úgy néz ki, hogy az eddig bevett szokás még nem kopott ki a gyakorlatból, hiszen egymás után lehet látni a több millió forintnyi hálapénzt begyűjtött orvosok eljárás alá vonását az Ügyészség által. Természetesen ezen büntetőperek során sem kizárólag azt az esetet látjuk, amely 2021. január elsejétől vált bűncselekménnyé, hanem többször megjelenik a 2021 előtt is tiltott tényállás, azaz a pénzösszeg kérése is.

Bonbonban a Deák Ferenc

Egy érdekes aspektusa ezen kérdéskörnek az elfogadó fél tudati, akarati oldalának vizsgálata. Felmerül ugyanis a kérdés, hogy mi történik, ha a beteg a hálája jeléül átadott dologba, például egy bonbonos dobozba belerejt 20.000 forintot? Természetesen a beteg oldaláról egyértelműen kimondható, hogy ez megvalósítja a vesztegetés tényállását a pénzösszeg adása miatt, azonban nagy bajba keverheti az orvost is, aki elfogadja a bonbont. Annak ellenére ugyanis, hogy a büntetőjog szerint a vesztegetés elfogadása gondatlanul nem történhet meg (így az a tévedésben lévő orvos, aki csak a bonbonról tud és a benne rejlő pénzösszegről nem, elvileg szándékosság hiányában nem büntethető), a gyakorlatban mégis nehezen lehet megmagyarázni vizsgálat alá vonás esetén a történteket.

Véleményem szerint felmerül az orvos ellenőrzési, megvizsgálási kötelessége.

Például egy kívülről is láthatóan megbontott csomagolású desszert elfogadása előtt kötelessége lenne az orvosnak megvizsgálnia a doboz tartalmát? Talán egy még egyszerűbb esetkör a tudati oldal vizsgálatánál az az eset, amikor nem tudja az elfogadó fél, hogy a kapott ajándék milyen értéket képvisel. Talán fel kellene keresnie a piaci árat, ha azt nem tudja megmondani az átadó fél? Ezen problémakör megoldására igen kevés eligazítást ad az egészségügyről szóló törvény, amikor kimondja, hogy az ajándék értékének meghatározása során egyedül a beszerzési árat vagy saját előállítás esetén a hasonló termék kiskereskedelmi árát kell figyelembe venni. Természetesen mindannyian tudunk olyan esetekkel előállni, ahol problémát jelenthet ezen felfogás, mint például, amikor a beszerzési ár és az átadáskori érték eltávolodik egymástól olyan módon, hogy az átadáskori állapotban értékesebb a dolog, és át is lépi a kiszabott mércét. Egyes orvosok ezen széles problémakör elkerülése végett inkább azonnal eltávolítják, kidobják a nekik adott ajándékokat.

Összegzésképpen azt lehet elmondani, hogy a hálapénz eltörlésével nem szűntek meg a problémák az egészségügyi dolgozók irányába érzett hála kifejezésekor, és lehetséges, hogy a régóta bevett szokások évekig sem fognak kikopni a társadalomból, ezzel potenciálisan bajba sodorva az orvosokat, ápolókat. Az orvos-páciens viszony könnyen bizalmatlanná válhat a beteg jóakarata, vagy hiányos jogi háttértudása okán, és ezt csak a széleskörűbb tájékoztatással lehet megakadályozni.

Ez a cikk az Arsboni 2023. őszi gyakornoki programjának keretében készült.

Források